Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

A mentális stressz szívre gyakorolt hatása



A MENTÁLIS STRESSZ SZÍVRE GYAKOROLT HATÁSA

 
A mentális stressz szívre gyakorolt hatása - mentális stressz, ritmuszavar, stressz, szív, győri pszichiáter, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológus
 

Húszfelé figyelve, határidőktől sürgetve felelősségteljes döntéseket hozni sokak számára a mindennapok velejárója. Angol kutatások szerint azonban a szaknyelven mentálisnak nevezett stressz nem ártalmatlan az egészségre nézve: a szív és az agy között áramló jelzések „kibillenése” ritmuszavart, súlyosabb esetben pedig hirtelen szívhalált is előidézhet, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknél.


SZÍVPÁLYÁK

A szívet saját ingerkeltő rendszere működteti, azonban az agy befolyást gyakorol erre a működésre: a szív felszálló visszacsatolási pályákon (idegrostokon) keresztül ad jeleket az agy számára saját állapotáról, az agy pedig leszálló pályákon át, reflexek útján szabályozza a szív működését.

A szívből eredő felszálló jeleket sejtfelszíni jelfogók (receptorok) közvetítik. Ilyenek többek közt a szívkamrák és a főverőér ívének falában, továbbá a fejverőér elágazásánál lévő vérnyomásérző receptorok. Ezek informálják az agyat arról, hogy ezeken a helyeken az áramló vér nyomása megfelelő, túl alacsony, illetve túl magas-e. Ha a vérnyomás alacsony, az a szimpatikus felszálló pályát ingerli, ami reflexesen fokozza a pulzust és a szív összehúzódásainak erejét. Ezek révén nő a szív perctérfogatban kifejezett teljesítménye és a vérnyomás. Ha a vérnyomás magas, akkor a paraszimpatikus felszálló pálya jön ingerületbe, ez pedig reflexszerűen csökkenti a pulzust, az összehúzódások erejét és a vérnyomást.

A felszálló visszacsatolási körökön futó információ minden szívciklusban közvetlenül modulálja az agykérgi aktivitást. Korábbi, embereken és állatokon végzett kísérletek megmutatják, hogy a felszálló információ hierarchikusan adódik tovább a központi idegrendszerben, agytörzsi magvak, a hipotalamusz és a talamusz által.

A felszálló információ azonban nem áll meg a kéregalatti szinteken, hanem eljut az agykéregig, pontosabban az insula („sziget”) nevű, a homlok- és a halántéklebeny közt lévő agyterületig, amelyet a belső, zsigeri állapot tudatos - és érzelmileg is színezett - értékeléséért tartanak felelősnek. A zsigeri információ itt úgy képeződik le, hogy a testrészek egymás mellett foglalnak helyet (ún. szomatotópia).


SÜRGETETT AGY - SÜRGETETT SZÍV

A Marcus Gray (Londoni College Egyetem) vezette kutatócsoport arra kereste a választ, hogy milyen szerepet játszik az agykéreg a stressz által kiváltott ritmuszavar keletkezésében. Ezért a pácienseknél egyszerre mérték a szív válaszaiban történt változásokat EKG-vel, illetve az agyi aktivitást EEG-vel (az EKG - elektrokardiogram - a testfelszínen rögzített elektródák segítségével a szívizom működése által keltett elektromos aktivitásról készített felvétele, az EEG - elektroencefalogram - pedig a fejbőrre rögzített elektródákkal az agy elektromos aktivitásáról készített felvétel.)

A kutatók 10, a szívkamra működési zavarával diagnosztizált férfi pácienst vizsgáltak meg két londoni kardiológiai ambulanciáról. A betegek átlagos életkora 59 ą 11 év volt. A helyi etikai bizottság hozzájárult a vizsgálathoz, amelyről minden pácienst részletesen tájékoztattak.

A pácienseknek azt az enyhén stresszkeltő feladatot kellett végrehajtaniuk, hogy hetesével számoljanak visszafelé, és folyton siettették őket, miközben szóltak a hibákért és azokat ki is javították (ezt a módszert rutinszerűen használják a vegetatív működés tesztelésére, mivel megnövekedett szimpatikus tónust idéz elő). Összehasonlításként egy nem stresszes feladat szolgált, amely alatt csak 1-től 50-ig kellett oldottan számolni. Mindkét esetben félig fekvő pozícióban voltak a páciensek, a feladatokat pedig kétszer 5-5 perces blokkokban hajtották végre.


ÖRDÖGI KÖR

A mentális stressz az összes páciensnél a szimpatikus tevékenység szív- és érrendszeri mutatóinak (pl. szisztolés vérnyomás, szívritmus, a bőr vezetőképessége) szignifikáns növekedését idézte elő.

A növekvő szimpatikus vezérlésre a szív normális fiziológiai reakciója az, hogy olyan változtatásokat gerjeszt, amelyek fokozzák teljesítményét. Ugyanakkor a kamrafunkciók zavaraival küzdő betegeknél a szimpatikus tónus növekedése épp a teljesítmény csökkenésével járhat: a sérült szívizom ez esetben nem növeli meg a teljesítményt a nagyobb mértékű összehúzódás révén. A páciensek felénél a szív teljesítőképessége a szimpatikus tónussal együtt nőtt, a másik felüknél azonban - rendellenes módon - csökkent a stressz idején.

A kutatók olyan szívverés keltette agykérgi potenciált (Heartbeat-Evoked Potential, HEP) azonosítottak a bal halántéklebenyben és a bal oldalsó homloklebenyben, amely hűen tükrözte a páciensek közt a szív teljesítményében megjelenő különbségeket. A nagyobb teljesítmény - függetlenül olyan perifériás értékektől, mint például a vérnyomás - nagyobb HEP negatív amplitúdóval járt együtt, ami a fokozott agykérgi aktivitás jele. Noha a kutatók óvatosak abban, hogy a HEP-nek pontos neuroanatómiai eredetet tulajdonítsanak, elhelyezkedése a bal halántéki felszíni elektródákon arra utal, hogy az idegi képviselet - a korábbi eredményekkel egybevágóan - az insulában, vagyis a szívverés „tudatosulásának” helyén van jelen.

Azok tehát, akiknél a stressz kibillenti a szívműködést irányító kérgi területeknek a működését, belekerülnek egy, a szívizom működését még jobban megzavaró „ördögi körbe”: a stresszállapotban a szívfal mozgásának rendellenességei fokozódhatnak, a szívizomműködés tovább romolhat, ez pedig akár a szívritmus potenciálisan végzetes zavarait is kiválthatja.

Marcus Gray szerint a szív aktuális - perctérfogatban mért - teljesítménye és a minden szívverés után megjelenő kérgi aktivitás (HEP) közötti kapcsolat arra utal, hogy bizonyos agyterületek közvetlenül, dobbanásról dobbanásra „hallgatják” a szívet. Ezek alapján a jövőben talán kiszűrhetőek lennének azok a betegek, akiknél valószínűbb, hogy szívük kedvezőtlenül reagál a stresszre.



origo.hu - Jakabffy Éva – 2007.07.30.
 


P.S.: Hogy mennyire régóta ismert ez az összefüggés álljon itt egy mindenki által jól ismert példa Vörösmartytól (Szózat, 1836):

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.



Kopácsi dr.

+36 30 286 2097

H-Szo.: 08-19 között

Gyógyszer-függőség

A Benzo Blogban elérhető tudás (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Helex, Rexetin, stb.) terápiás konzultációink otthoni kiegészítését szolgálják. Dr. Kopácsi László pszichiáter, online pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista (nem gyógyszerpárti, hanem a leszokásban segít):

nyugtató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 
altató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9
antidepresszánsok 1 2 3 4 5 6
stresszkezelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

Rendelési időpontok

Dr. Kopácsi László pszichiáter: Rendelési időpontok

Óradíj (pszichiátriai rendelő)

16 eFt (2016)
17 eFt (2017)

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

Stresszevés videó

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

"Minden tőlem telhetőt megteszek az Ön egészsége, gyógyulása érdekében."

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach

  ♦ Emberség, megértés
  ♦ Hozzáértés
  ♦ Biztonságos gyógyszerelés (Legkevesebb Gyógyszer Garancia)

  ♦ Hasznos tanácsok, ajánlások (Benzó Blog, Lelki Útravaló)
  ♦ Négyszemközti konzultációk
  ♦ Kalkulálható konzultációs díj
(paraszolvencia: nincs)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Ügyvéd partnerünk

dr. Fülöp Dénes ügyvédi iroda
Megállapodást kötöttünk a Dr. Fülöp Dénes ügyvédi irodával.

A Stresszdoktor.hu jogi nyugalmát ezentúl dr. Fülöp Dénes és a http://drfulopdenes.com csapata garantálják. Ők védik szerzői jogainkat, hivatalosan megkeresik azokat, akik trollkodva próbálják aláásni Klienseink bizalmát (troll-kontroll), folyamatosan fejlesztik szerződéseinket és felügyelik adatkezelési és online értékesítési tevékenységünket.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2016
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert preferálja.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb