Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

A gyász olyan, mint a flipperjáték golyója



A GYÁSZ OLYAN, MINT A ...

gyász, gyászfolyamat, gyászreakció, veszteség, stressz, győri pszichiáter, pszichiáter Győr, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológus

Élet, halál, gyász, veszteség – mind kifogyhatatlan tárgyát képezi a tudományos kutatásoknak. És ahogyan az már lenni szokott, bizonyítottnak hitt tételek veszítik érvényüket és adják át helyüket az újaknak.


Tagadás – düh – alkudozás – depresszió – belenyugvás. A gyász öt stádiuma, melyet Elisabeth Kübler-Ross svájci származású pszichiáter írt le először 1969-ben megjelent „A HALÁL ÉS A HOZZÁ VEZETŐ ÚT” (ON DEATH AND DYING) című könyvében. A gyász öt stádiuma, melyek a hagyományos felfogás szerint az esetek zömében egymásból következnek… A Baylor Egyetem kutatói azonban most arról számoltak be a MENTAL HEALTH PRACTICE című lap szeptemberi számában, hogy a gyász folyamata korántsem ennyire lineáris, ennyire előre megjósolható. Sokkal inkább hasonlít a flipperjáték ide-oda pattogó golyójához, melynek útját senki nem látja előre.

Nem kevesen vannak, akiknél – a klasszikus elméletet követve – a gyászfolyamat az elfogadással le is zárul. Másoknál viszont elegendő egy helyszín, egy illat vagy egy hang, ami felébreszti az emlékezetet, és a gyászfolyamat visszakerül egy korábbi fázisba – emelik ki a közlemény szerzői, MARGARET BAIER pár- és családterapeuta és RUTH BUECHSEL pszichológus. A kutatók a flippermodellt arra fejlesztették ki, hogy segítsenek a gyászolónak abban, hogy képes legyen rendet tenni a lelkében uralkodó zűrzavarban és képes legyen felkészülni arra, ha a gyász nem csillapszik az idővel, hanem éppen fellángol vagy túlságosan elhúzódik.

„Modellünk egyik legnagyobb erőssége, hogy segít elfogadtatni a gyászolóval, hogy a gyász soha le nem záródó folyamat. Tisztában kell lennie vele, hogy a gyász időnként háttérbe húzódik, de soha nem tűnik el teljesen.”


GYÁSZOLNI AZT, AKI KORÁN SZÜLETETT

Egy koraszülött világra jövetele traumatikus élmény a szülők számára, mely sok tekintetben hordozza magán annak a veszteségérzésnek a jegyeit, mely a gyászreakció velejárója is. E gyászfolyamat a gyermek hazabocsátása után akár hónapokig fennállhat.

A Michigan Egyetem kutatói a PEDIATRICS című lapban 2011 januárjában számoltak be arról, hogy nagyban befolyásolja az anya és gyermek közötti kötődést, hogy az anya mennyire tud felülkerekedni e − gyászreakcióhoz hasonló − veszteségérzésen. „Háromszor olyan eséllyel alakult ki biztonságos kötődés azokkal a koraszülöttekkel, akiknek édesanyja képes volt feldolgozni magában a gyász érzését − emelte ki vizsgálatot vezető PRACHI E. SHAH, a C. S. Mott Gyermekkórház adjunktusa. − A koraszülött gyermek elfogadása nem sokban különbözik attól, amikor a gyermek krónikus betegségét kell elfogadnia a szülőnek. A gyász feldolgozása azt jelenti, hogy az anyának a tényleges helyzet bizonytalanságához kell igazítania a gyermekével kapcsolatos korábbi várakozásait és reményeit – azaz eltemetni magában „álmai gyermekét” és azt a gyermeket ölelni, aki ott van mellette.”


GYÁSZOLNI AZT, AKI MEG SEM SZÜLETETT

Egy sikertelen terhesség mindig nagy lelki terhet ró gyermekre vágyó párra. Amire nagyon sokan abban látják a „gyógyírt”, hogy azonnal újra próbálkoznak, és azt remélik, hogy az új élet enyhíti a veszteség okozta fájdalmat. Egy korábbi brit tanulmány szerzői azonban arra jutottak, hogy – legalábbis a nőknél – a mentális problémák olyan esetekben is tartósan, az újabb gyermek megszületését követően akár hosszú éveken át is fennállhatnak, amikor a vetélés vagy halvaszülés után rövid időn belül sikerül ismét teherbe esni, és mindenki úgy hiszi, hogy az érintettek már régen túltették magukat a történteken.

A tanulmány szerzői több mint 13 ezer várandóstól kérdeztek rá a korábbi vetélésekre és halvaszülésekre, majd a terhesség során két alkalommal (a 18. és 32. héten), majd a szülés után négy alkalommal (8 hét, 8 hónap, 21 hónap és 33 hónap múlva) vizsgálták a depresszió és szorongás tüneteinek fennállását. Csaknem 3000 nő számolt be korábbi terhességei kapcsán vetélésről, 108 nő egy halvaszülésről és 3 nő két halvaszülésről. Kiderült, hogy a terhesség alatt sokkal nagyobb volt a szorongás és depresszió előfordulása azon várandósok körében, akik korábban már veszítettek el magzatot, és a szorongás és depresszió még az egészséges gyermek világra jövetele után három évvel is fennállt.

Egy nem sokkal korábban nyilvánosságra hozott másik hasonló vizsgálatban ugyancsak azt találták, hogy bár a nők a vetélés után testileg gyorsan felépülnek, a lelki állapot rendeződése sokkal hosszabb időt vesz igénybe. E téren igen nagy egyéni különbségek vannak: egyesek néhány hónap alatt túllépnek a veszteségen, másoknál több mint egy évre van szükség a gyászhoz, míg megint mások akár megkönnyebbüléssel vagy egyéb, kevésbé negatív érzésekkel élhetik meg a magzat elvesztését.

Egy kérdőíves felmérés szerint közvetlenül a vetélés után a nők 55 százalékánál álltak fenn jelentős pszichológiai problémák, melyek aránya 3 hónap múltán 26 százalékra, 6 hónap elteltével 18 százalékra, az első év végére pedig 11 százalékra csökkent. A gyászfolyamaton átesett nők körében nem ritkaság, hogy úgy élik meg a veszteséget, mintha gyermekük megszületett, majd meghalt volna. Úgy tűnik, hogy a vetéléskor fennálló terhességi kor nem befolyásolja a veszteség érzését, hiszen a szülők abban a pillanatban elkezdenek kötődni a magzathoz, amint kiderül a terhesség. Ha kiderül, hogy a terhesség nem életképes, akkor ez durván felborítja az álmokat, elképzeléseket és a jövőről szőtt terveket.

Ennek különösen manapság van egyre nagyobb jelentősége, amikor kitolódott a nők életkora az első terhesség vállalásakor. A vetélések esélye ugyanis az anya életkorának előrehaladtával emelkedik: 15−35 éves korban 10−12 százalék, 35−39 éves korban 18 százalék, 40−44 éves korban 33 százalék, 45 éves kor felett meghaladja az 50 százalékot.


GYÁSZOLNI AZT, AKI ÖNMAGA VÁLASZTOTTA A HALÁLT

A veszteségérzést különösen nehéz feldolgozni azoknak, akik öngyilkosság következtében veszítik el hozzátartozójukat. A Pittsburgh Egyetem Late-Life Depression Evaluation and Treatment Programjába olyan 18 és 95 év közötti személyeket vontak be, akiknek valamelyik hozzátartozója önkezével vetett véget életének. Azt találták, hogy e személyek körében az átlagosnál gyakoribb az úgynevezett komplikált gyászfolyamat előfordulása, amikor a gyász és veszteségérzés az átlagosnál erősebb és elhúzódóbb (megfelelő segítség nélkül akár évekig is eltarthat), és a gyászolók számára jóval több nehézséget jelent, hogy képesek legyenek visszatérni megszokott életvitelükhöz.


AMIKOR A GYÁSZ MÁS BETEGSÉGBEN ÖLT TESTET

Az élet során elszenvedett pszichológiai és lelki stressz – amilyen például a váláson és a különböző természeti katasztrófán kívül a szeretett személy elvesztése is – testi betegségek kialakulásához is hozzájárulhat. Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság tavalyi kongresszusán például a Mayo Clinic kutatói arról számoltak be, hogy a gyász okozta lelki stressz elősegítheti az irritábilis bél szindróma (ISB) jelentkezését. E megállapításukat arra a megfigyelésükre alapozták, hogy az IBS-betegek között gyakrabban tárható fel gyermek- vagy felnőttkori lelki trauma. A vizsgálat 2623 résztvevője közül az IBS-betegek a 18 éves koruk előtti és utáni időszakra vonatkozóan is nagyobb arányban számoltak be traumatikus élményekről, mint a kontrollcsoport tagjai.

„Bár eddig is tudtuk, hogy a stresszhatás elősegítheti az IBS előfordulását, és az IBS-betegek körében akár 50 százalék is lehet a gyermekkori bántalmazás előfordulása (ami nagyjából kétszerese az IBS-ben nem szenvedők csoportjában észlelhető aránynak), az eddigi kutatások jórészt csak a szexuális abúzusra koncentráltak, de nem foglalkoztak a lelki traumák egyéb formáival – emelte ki az előadó, YURI SAITO-LOFTUS. − Vizsgálatunk az első, mely kitért a traumák különböző formáira, azok jelentkezési idejére, valamint a családi traumákra is.”

A kutatók feltételezése szerint az IBS és a lelki stressz közötti összefüggés hátterében a bél érzékelését és motilitását szabályozó idegek és izmok működésének megváltozása áll. A trauma érzékenyebbé teheti az agyat és a bélrendszert, és az IBS-betegek talán erőteljesebb szinten élik meg e traumákat, mint az IBS-ben nem szenvedő személyek.

Argentínai kutatók idén júniusban az Európai Neurológus Társaság (ENS) Prágában megrendezett 22. kongresszusán számoltak be arról, hogy a stressz és a gyász közrehathat az Alzheimer-kór kialakulásában is. A vizsgálatot vezető DR. EDGARDO REICH kiemelte, hogy az Alzheimer-kór egyre nagyobb számú előfordulásában valószínűleg szerepet játszik az is, hogy mind többen érik meg az idős kort. De az Alzheimer-kór nem törvényszerűen jelentkezik 80 éves kor felett, ezért a biológiai tényezők mellett környezeti faktorok – köztük a stressz – hatását is keresni kell.

Ennek meghatározásához 107, enyhe vagy közepesen súlyos Alzheimer-kórban szenvedő betegnél mérték fel a stresszhatások előfordulását. Azt találták, hogy az Alzheimer-kóros betegek csoportjában háromszor akkora (73 százalék) volt azok aránya, akiknek lelki stresszel, gyásszal kellett megbirkózniuk a betegség felismerését megelőző három évben, mint a kontrollcsoportban (24 százalék): 21 beteg elveszítette házastársát vagy partnerét, 14 betegnek meghalt a gyermeke, 20 beteg erőszakos cselekmény (rablás vagy testi sértés) áldozatává vált, 10 beteg autóbalesetet szenvedett.

„Vizsgálatunk tapasztalatai azt jelzik, hogy a stressz a demencia kezdeti tüneteinek triggerei közé sorolható. Bár kizárható, hogy a stresszhatás önmagában szellemi leépülést okozna, de olyan degeneratív folyamatokat indíthat el az agyban, melyek a neuroendokrin és immunrendszer működészavaraira hajlamosíthatnak” – emelte ki az előadó.


A GYÁSZ, MINT BETEGSÉG

Gyász és depresszió – első pillantásra rokon fogalmak, a pszichiátriában azonban nagy jelentősége van a kettő elkülönítésének. A Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders legújabb, ötödik kiadása (DSM-V) − a DSM-IV-gyel ellentétben − már nem követeli meg, hogy a major depresszió diagnózisának felállítása előtt történjen meg az esetleges gyászreakció feltárása és kizárása. A LANCET című lap ez év februárjában szerkesztőségi kommentárt tett közzé a témában, melyben többek között ezt írják: „A DSM-V szerint már nem kell kizárni a gyászreakciót a depresszió diagnózisához, ami azt jelenti, hogy inkább depressziónak, mintsem normális gyászreakciónak kell véleményezni azokat az eseteket, amikor a szeretett személy elvesztése okozta mély szomorúság, veszteségérzés, álmatlanság, figyelemösszpontosítási zavar, általános fáradtság és étvágytalanság két hétnél hosszabb ideig fennáll. A normális gyászfolyamat medikalizálása – azaz az antidepresszánsok rutin adásának legitimálása – nemcsak veszélyesen leegyszerűsített, de egyben elhibázott felfogás is. Egyelőre semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezünk arra nézve, hogy indokolt lenne a szokásos antidepresszív gyógyszeres sémák alkalmazása azoknál a személyeknél, akik nemrégiben veszítették el valamelyik szerettüket.

A gyász nem betegség, hanem az ember életének természetes része, magától értetődő reakció arra, ha meghal az, akit szerettünk. Nem lehet időkorlátot szabni annak, hogy normálisan meddig tart a gyászfolyamat. A gyászreakció esetenként elhúzódhat, sőt depresszióba is átmehet, ami már kezelést tesz szükségessé, ám a gyászolók többsége mégsem szorul pszichiátriai terápiára, sőt még orvosi kezelésre sem. Ha valamire szüksége van a gyászolónak az orvosától, az nem gyógyszer, sokkal inkább az idő, a sajnálat, az együttérzés és az emlékezés lehetősége.”




Dr. Simonfalvi Ildikó



www.medicalonline.hu - 2012. november 01.

+36 30 286 2097

H-Szo.: 08-19 között

Gyógyszer-függőség

A Benzo Blogban elérhető tudás (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Helex, Rexetin, stb.) terápiás konzultációink otthoni kiegészítését szolgálják. Dr. Kopácsi László pszichiáter, online pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista (nem gyógyszerpárti, hanem a leszokásban segít):

nyugtató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 
altató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9
antidepresszánsok 1 2 3 4 5 6
stresszkezelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

Rendelési időpontok

Dr. Kopácsi László pszichiáter: Rendelési időpontok

Óradíj (pszichiátriai rendelő)

16 eFt (2016)
17 eFt (2017)

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

Stresszevés videó

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

"Minden tőlem telhetőt megteszek az Ön egészsége, gyógyulása érdekében."

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach

  ♦ Emberség, megértés
  ♦ Hozzáértés
  ♦ Biztonságos gyógyszerelés (Legkevesebb Gyógyszer Garancia)

  ♦ Hasznos tanácsok, ajánlások (Benzó Blog, Lelki Útravaló)
  ♦ Négyszemközti konzultációk
  ♦ Kalkulálható konzultációs díj
(paraszolvencia: nincs)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Ügyvéd partnerünk

dr. Fülöp Dénes ügyvédi iroda
Megállapodást kötöttünk a Dr. Fülöp Dénes ügyvédi irodával.

A Stresszdoktor.hu jogi nyugalmát ezentúl dr. Fülöp Dénes és a http://drfulopdenes.com csapata garantálják. Ők védik szerzői jogainkat, hivatalosan megkeresik azokat, akik trollkodva próbálják aláásni Klienseink bizalmát (troll-kontroll), folyamatosan fejlesztik szerződéseinket és felügyelik adatkezelési és online értékesítési tevékenységünket.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2016
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert preferálja.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb