Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

A kialvatlanság veszélyei



A KIALVATLANSÁG VESZÉLYEI

RÁÉBREDÉSEK

 
A kialvatlanság veszélyei - kialvatlanság, álmatlanság, alvás, mélyalvás, győri pszichiáter, pszichiáter Győr, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológusEgyre többeket érint a krónikus álmatlanság, illetve a kialvatlanság, amelyek a legfrissebb kutatások szerint nemcsak pszichés következményekkel, hanem fizikai elváltozásokkal is járhatnak.

Magyar kezdeményezésre, nemzetközi összefogással tervezik néhány éven belül elkészíteni Európa alvástérképét, hogy kiderüljön: mennyit és hogyan alszanak a kontinens lakói. Legalábbis ezzel (is) hirdeti alváskutatási programját egy magyar magánklinika, amely – az alvás március 19-ei világnapjára – a maga részéről máris elkészítette felmérését a hazai helyzetről. A publikálás előtt álló statisztika szerint a megkérdezettek közel fele szenved valamilyen krónikus alvászavarban, ám orvoshoz alig az ötödük fordul.

A pontosabb alvásfelmérések azért is lennének időszerűek, mert a tartós kialvatlanságnak az ingerlékenységnél, a levertségnél vagy a kínzó ásítozásnál komolyabb következményei is lehetnek. A krónikus álmatlanság (szaknyelven: inszomnia) hosszú távon az agy szürkeállományának csökkenéséhez, az idegsejtek elhalásához vezethet – talált rá bizonyítékot néhány hete a Biological Psychiatry című szaklapban publikált tanulmányában az Ellemarije Altina holland neurobiológus vezette kutatócsoport. Vagyis a figyelem, az összpontosítás, a memória és az összetett feladatok megoldását vezérlő homloklebeny működéséhez elengedhetetlen éjszakai pihenés tartós megvonása akár el is pusztíthatja az agy egyes területeit.

Amióta a múlt század első felében elterjedt a villanykörte, az emberek átlagosan 1,5-2 órával kevesebbet alszanak. Sokáig még a kutatók egy része sem gondolta, hogy ebből bármi baj származhatna. Ebbéli vélekedésükben egy amerikai gimnazista, Randy Gardner Guinness-rekord-kísérlete erősítette meg őket, aki 1964-ben pontosan 11 napon (264 órán) át nem hunyta le a szemét.

Eközben, virrasztása 10. napján, megvizsgálta őt William Dement amerikai alvásszakértő – az alvás öt fázisának felfedezője, a világ első alváslaboratóriumának alapítója –, és úgy találta, hogy a fiú kognitív és koordinációs képességeit nemigen befolyásolta a maratoni ébrenlét. Igaz, Dement ezt részben arra alapozta, hogy a kamasz megverte flipperben – derül ki Stanley Coren amerikai neuropszichiáternek a Psychiatric Times című szaklapban 1998-ban megjelent cikkéből.

Bár Gardner ébrenlétmaratonját azóta többen is túlszárnyalták jó néhány órával, máig az ő esete a legismertebb. Ő volt ugyanis az egyetlen, akinek minden mozdulatát műszerekkel (egyebek mellett az agyhullámokat mérő EEG-vel) felszerelkezett orvosok regisztrálták. Az alváskutatók egybehangzó véleménye szerint ugyanis nem is olyan könnyű eldönteni, hogy a több napot átvirrasztók valóban minden pillanatban ébren vannak-e.

Például, mert az alvásmegvonás ellen a szervezet úgynevezett mikroalvásokkal védekezik. A 10–60 másodpercig tartó villámgyors szundikálások során a tudati állapotba be-betör a mélyalvás fázisa, ám az inszomniásoknak általában fel sem tűnik ez a rövid „filmszakadás”, csak az agyhullámaik frekvenciájának mérésével lehet észlelni. (A mélyalvás és az ébrenlét legváratlanabb helyzetekben való váltakozása az alvászavarban szenvedők egy másik csoportjára, a narkolepsziásokra is jellemző. Az Antal Nimród rendezte Kontroll című, 2003-as mozi egyik BKV-ellenőrénél is előforduló tüneteket a hypocretin nevű hormon hiánya okozza.)

Az inszomniásoknak csak az egyik csoportját alkotják azok, akik – például tartós szorongásuk miatt – egyáltalán nem, vagy legfeljebb egy-két órára tudnak elbóbiskolni éjszakánként. Vannak olyanok is, akiknek – a mikroalvókhoz hasonlóan – fel sem tűnik, hogy a kelleténél könnyebb az átjárás a mélyalvási fázisaik és az ébrenlétük között. Az úgynevezett mikroébredőket légzési nehézségek (horkolás) vagy mozgászavar, például a végtagok mozgatásának kényszerével járó úgynevezett nyugtalanláb-szindróma gyötri – magyarázza a HVG-nek Szakács Zoltán neurológus, az Állami Egészségügyi Központ alvásdiagnosztikai centrumának vezető főorvosa.

Ők alvás közben, tudat alatt percenként akár többször is úgy érzik, hogy megfulladnak, vagy hogy elviselhetetlenül fáj a lábuk, ami miatt a másodperc törtrészére felébrednek. Az alváslaboratóriumokban megfigyeltek esetében tucatnyi életjelből – például agyhullámokból, szívhangból, szemmozgásból, pulzusszámból, légzési hangokból – következtetnek az efféle felriadásokra. Ha egy alvásórára húsz vagy annál több mikroébredés jut, az „ébren alvóknál” ugyanazok a tünetek lépnek fel, mintha nem is aludtak volna.

A kutatók ma sem tudják pontosan, miért van szüksége az emberi szervezetnek többórás folyamatos alvásra. Arra mindenesetre – patkánykísérletekből – már az első ébrenlétmaraton után nem sokkal rájöttek, hogy a teljes alvásmegvonás végzetes lehet. A tartós kialvatlanság korántsem csak pszichés nyavalyákat, például memória- és figyelemzavart, döntési és összpontosítási nehézségeket, hallucinációkat, illetve – súlyosabb esetekben – depressziót okozhat. Néhány, az anyagcsere szabályozásában és a zsírlebontásban fontos szerepet játszó fehérje, például a szomatotrop hormon kizárólag a zavartalan és több órán át tartó, mikroébredés-szegény mélyalvás során termelődik elegendő mennyiségben.

A töredezett alvást kísérő mikroébredések pedig – magyarázza Szakács doktor – mindannyiszor úgynevezett stresszválaszt váltanak ki. Ilyenkor az agy – tévesen – veszélyt érzékel, ami elől menekülni szeretne, így azonnal futásra kész állapotba hozza a szervezetet: fokozza az adrenalintermelést, emeli a vércukorszintet, a pulzusszámot és a vérnyomást. E fals riasztások pedig hosszú távon szív- és érrendszeri problémákhoz vezetnek, növelik az infarktus és az agyi érkatasztrófák esélyét.

A kialvatlanság és az ennek következtében rajtaütésszerűen kialakuló mikroalvások évente több százezer közúti balesetért felelősek. De ezeket gyanítják több, a hajnali órákban bekövetkezett ipari katasztrófa – például az 1979-es Three Mile Island-i vagy az 1986-os csernobili atomreaktor-balesetek – hátterében is.




hvg.hu - Balázs Zsuzsanna - 2010. március 23.

+36 30 286 2097

H-Szo.: 08-19 között

Gyógyszer-függőség

A Benzo Blogban elérhető tudás (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Helex, Rexetin, stb.) terápiás konzultációink otthoni kiegészítését szolgálják. Dr. Kopácsi László pszichiáter, online pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista (nem gyógyszerpárti, hanem a leszokásban segít):

nyugtató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 
altató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9
antidepresszánsok 1 2 3 4 5 6
stresszkezelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

Rendelési időpontok

Dr. Kopácsi László pszichiáter: Rendelési időpontok

Óradíj (pszichiátriai rendelő)

16 eFt (2016)
17 eFt (2017)

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

Stresszevés videó

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

"Minden tőlem telhetőt megteszek az Ön egészsége, gyógyulása érdekében."

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach

  ♦ Emberség, megértés
  ♦ Hozzáértés
  ♦ Biztonságos gyógyszerelés (Legkevesebb Gyógyszer Garancia)

  ♦ Hasznos tanácsok, ajánlások (Benzó Blog, Lelki Útravaló)
  ♦ Négyszemközti konzultációk
  ♦ Kalkulálható konzultációs díj
(paraszolvencia: nincs)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Ügyvéd partnerünk

dr. Fülöp Dénes ügyvédi iroda
Megállapodást kötöttünk a Dr. Fülöp Dénes ügyvédi irodával.

A Stresszdoktor.hu jogi nyugalmát ezentúl dr. Fülöp Dénes és a http://drfulopdenes.com csapata garantálják. Ők védik szerzői jogainkat, hivatalosan megkeresik azokat, akik trollkodva próbálják aláásni Klienseink bizalmát (troll-kontroll), folyamatosan fejlesztik szerződéseinket és felügyelik adatkezelési és online értékesítési tevékenységünket.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2016
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert preferálja.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb