Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

A nevetés, mint gyógyszer


A NEVETÉS, MINT GYÓGYSZER

HALÁLOS BETEGSÉGEKRE IS GYÓGYÍR LEHET A NEVETÉS

A nevetés, mint gyógyszer - Dr. Kopácsi László pszichiáter Győr - nevetés, stresszoldás, stressz, nevetőjóga, kacagás, gyógyír, győri pszichiáter, pszichiáter Győr, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológus

Akár halálos betegségekre is gyógyír lehet a nevetés, amelyet többnyire nem vicces dolgok váltanak ki – állítják gelotológusok, vagyis a nevetéstan kutatói legújabb vizsgálataikra hivatkozva.


„Luxusreflex – írta a nevetésről Arthur Koestler A teremtés című, az 1960-as években megjelent könyvében –, ami egészen egyedülálló abban az értelemben, hogy nem szolgál közvetlen élettani célokat”. A természettudományosan képzett, 1983-ban elhunyt, magyar származású írót igencsak meglephetnék a nevetéstan mai eredményeivel, amelyek lényege: e hanghatással kísért rekeszizommunka igenis élettani célokat szolgál. Nem is akármilyeneket. Nemrégiben zárult le a kaliforniai Loma Linda Egyetemen egy 54 ezer ember bevonásával végzett, hét évig tartó követéses vizsgálat, melyben kimutatták, hogy a nevetésre hajlamos, jó humorérzékű daganatos betegeknek 70 százalékkal több az esélyük a túlélésre, mint kevésbé kedélyes sorstársaiknak. A nevetés immunerősítő szerepe sokáig rejtve volt a tudósok előtt, korábban inkább a filozófusok foglalkoztak ezzel a „reflexszel”. A múlt századfordulón például, A nevetés címen, Henri Bergson francia filozófus is szentelt egy kisebb kötetet a témának. A kacajra aligha fakasztó okfejtés egyik alapgondolata: a komikum csak emberi lehet. Egy táj lehet szép, elragadó, csúf vagy jelentéktelen, de nevetséges sohasem. Egy állaton is csak akkor nevethetünk, ha valami emberit találunk benne – vélekedett Bergson, hangsúlyozva: a közönyösség előfeltétele a nevetésnek, mivel szerinte az ember nem tud nevetni azon, aki iránt szánalmat érez.

A nevetés a szervezet feszültségének feloldására szolgál – vélte korát megelőzve a szinte minden emberi gesztust analizáló Sigmund Freud. A stresszoldó hatást kísérletileg az 1990-es években igazolta William Fry amerikai neurológus. Mint kimutatta: egy kiadós nevetés során a szervezetben stresszhormonok – például a kortizol – bomlanak le.

Mindezt Lee Berk kaliforniai immunológus és munkatársai azzal egészítették ki, hogy egy jó röhögésnek órákkal később is mérhető hatása van. Nevezetesen növekszik az immunsejtek – így az immunreakciókban kulcsszerepet játszó t-limfociták – száma, azaz erősödik az immunrendszer.

Az egymást követő kutatásokból megszületett a nevetéstan (gelotológia), s az ehhez csatlakozó kutatók immár egyfajta öngyógyító mechanizmusként kezdtek tekinteni a homloklebeny tájáról kiinduló – egyébként már négy hónapos kortól rendszeressé váló – cselekvésre. Az egyik alapkutatás ebben a tárgyban Henri Rubinstein francia neurológus nevéhez fűződik, aki az 1980-as években arra figyelt fel, hogy nevetés közben háromszor-négyszer intenzívebb a friss és az elhasznált levegő cserélődése a légutakban, mint normál légzés esetén. Ilyenkor tehát a felső légutak – a köhögéshez hasonlóan – kitisztulnak, így a hahotázás sajátos légúttisztító gyógytorna.

A nevetéstudomány történetében a legismertebb öngyógyító Norman Cousins amerikai író-újságíró, békeaktivista volt. Ő az 1980-as években súlyos ízületi bántalmait – miután semmilyen gyógykezelés nem csillapította fájdalmait – kúrálta nevetéssel. Naponta több órán át olvasott vicceket és vidám könyveket, valamint nézett vígjátékokat – a leghatásosabbnak a Marx fivérek burleszkjeit találta. A kísérleti terápia következtében nemcsak a kedélyállapota, hanem lassan a lábában lévő gyulladás is sokat javult, végül a betegsége teljesen megszűnt – 1990-es halálát szívinfarktus okozta. Azóta gelotológiai közhely, amit Paul McGhee amerikai pszichológus, a kacagás áldásos hatásáról tucatnyi könyvet publikáló „humorterapeuta” kísérlettel is igazolt, hogy a vicces filmeket néző betegeknél megnő a fájdalom tűréshatára. Így az sem véletlen, hogy egyre-másra nyílnak a hahotaklubok, nevetőjóga-tanfolyamok világszerte.

Annál meglepőbb volt viszont egy tíz évvel ezelőtti kutatás, mely szerint az emberek csak a legritkább esetben nevetnek valami mókás dolgon. Robert Provine marylandi pszichológus, aki egy bevásárlóközpontban figyelte a látogatókat, egyebek mellett azt találta, hogy „össznevetésüknek” csupán 10-20 százaléka van összefüggésben valami humorossal. Megfigyeltjei sokkal inkább kommunikációs eszközként használták arc- és rekeszizmaikat, amit az is mutat, hogy társalgás közben kétszer annyit nevettek, amikor az övék volt a szó, mint amikor a másikat hallgatták. A hallgatóság igenlő kacaja egyébként Provine szerint kifejezetten erősíti a csoporthoz tartozás érzetét, amint azt a főnökük szakállas vicceit harsogó hahotázással fogadó beosztottak is mindannyiszor bizonyítják.

Ha viszont az idegrendszer valamilyen oknál fogva sérül, akkor legtöbbször már a nevetés sem ugyanaz. Autisták például nem rendelkeznek olyan széles nevetéspalettával (ebbe a vicceken való röhögés és a kárörvendés mellett a csiklandozásra való reagálás is beletartozik), mint az egészségesek, és a jókedv sem olyan könnyen ragad át rájuk – erősítette meg a tapasztalatokat több gelotológus is.

Ám az önfeledtnek tűnő kacagás – bármilyen jótékony hatással is lehet a daganatos megbetegedésekre – mégsem mindig vicces. A nevetéstan egyik iskolapéldája az az 1962-es tanzániai eset, amikor egy bentlakásos iskolában néhány tinédzserre röhögőgörcs jött rá. Nemcsak ők nem tudták abbahagyni, hanem a társaikra is átragasztották. Az iskolát bezárták, ám a diákok szülőfalujukban is tovább terjesztették a kórt. Az évekig tartó, sokáig tömeghisztériának titulált esetről később azt valószínűsítették, hogy a fertőző agyhártyagyulladás egyik mellékhatása volt a kontrollálhatatlan nevetés.



hvg.hu - 2010. augusztus 31.

 

S ha nevetek vagy ajkamon kel ének,
teszem, mivel egyetlen menedék ez,
hogy elrejtsem szavát a szenvedésnek

Petrarca


+36 30 286 2097

Rendelések:

1. Győr
2. Budapest (VIP)
3. Skype

Bejelentkezés: telefonon

Szavazzon!

Segítség a leszokáshoz
Akaratlanul gyógyszerfüggővé (altató, benzó nyugtató, antidepresszáns) váltakat segíteném a gyógyszer-elhagyásban. Milyen segítséget venne igénybe?
Ismeretterjesztő előadás (általános összefüggések)
54 szavazat (9%)
Online Szakvélemény + Személyre Szabott Leszokási Útmutató (levélben)
400 szavazat (65%)
Videotréning (általános összefüggések)
71 szavazat (12%)
Gyógyszer-specifikus, Kiscsoport
86 szavazat (14%)
611 szavazat összesen

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2017
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert és a gyógyulást preferálja. Céljai: 1. ismeretterjesztés, tévhitoszlatás és betegedukáció. 2. a pszichiátriai gyógyszerek által okozott gyógyszerfüggőségek (nyugtató-függőség, altató-függőség, antidepresszáns-függőség) megelőzése és otthoni kezelésének elősegítése. 3. a hatékony önsegítés támogatása.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Nem helyettesítenek semmilyen szaksegítséget. Amennyiben kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, nyugtató, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb