Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

A stressz két oldala



A STRESSZ KÉT OLDALA

Nemcsak káros (distressz), hanem jó stressz (eustressz) is létezik

 
A stressz két oldala - stressz, megküzdés, megküzdési stratégiák, eustressz, Selye János, győri pszichiáter, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológus - Dr. Kopácsi László pszichiáter Győr
Yerkes-Dodson törvény


A rövid ideig tartó, átmeneti jellegű stresszhatások befolyásolják ugyan hormonrendszerünk működését, de az immunrendszer működésében nem okoznak tartós, mélyreható változásokat. Mentális és fizikai egészségünk szempontjából a hosszan tartó, krónikus stresszhelyzetek jelentik az igazi problémát, mivel ez már nemcsak a hormonháztartást, hanem védekező rendszerünk működését is negatívan érinti. A krónikus stresszel eddig elsősorban a daganatos és a szívbetegségek kialakulását hozták összefüggésbe, de ide tartozhat gyakorlatilag az összes betegség, ami testi tünetekkel jár, pontosan azonosítható szervi elváltozások nélkül. A jó és a káros stressz jellemzői mellett bemutatjuk, hogy a mentális stressz miként ronthatja a szív működését, és mely agyterületek működését befolyásolja műszeres vizsgálatokkal is kimutatható módon.


A stressz eredeti fogalma

A köznapi szóhasználatban mára széles körben elterjedt "stressz" szót Selye János magyar kutató használta először az 1930-as években: a kifejezéssel eleinte a laboratóriumban használt kísérleti állatokban végbemenő élettani folyamatokra utalt. Később kiszélesítette a stressz fogalmát, és belevette azokat az emberi válaszreakciókat is, amelyeket a hétköznapi élet során felmerülő nehézségekhez való alkalmazkodás kíván meg tőlünk (Selye az Életünk és a stressz című, angolul 1956-ban, magyarul pedig 1964-ben megjelent könyvében fejtette ki stressz elméletét, részletesebben lásd keretes anyagunkat). Az eredeti terminológia szerint a stressz az élőlény reakcióját, a stresszor pedig az őt fenyegető veszélyt jelenti. A rövid ideig tartó, akut stressz hatásokra adott normális válaszreakciók közé tartozik a fokozott készültségi helyzet és az adrenalin termelés hirtelen megemelkedése, amelyet később kimerültség követ; ezek teljesen természetes reakciók, amelyek elsődlegesen az életben maradást szolgálják. Az említett folyamatok csak akkor járhatnak negatív következménnyel, ha a stresszhelyzet hosszabb időn át is folyamatosan fennáll (krónikus stressz), megküzdési stratégiáink viszont nem bizonyulnak elegendőnek a kialakult szituáció kezelésére.

Káros stresszről akkor beszélünk, ha az állati vagy emberi szervezet már nem képes a helyzetnek megfelelően reagálni az őt érő érzelmi vagy fizikai jellegű veszélyekre (ezek egyébként nem feltétlenül valóságosak, hanem pusztán általunk elképzeltek is lehetnek). A szervezet szempontjából kellemetlen, káros stresszhatásokat Selye a distressz elnevezéssel illette. Ez utóbbi következtében ingerlékenység, izomfeszülés, a koncentrációképesség gyengülése vagy teljes hiánya, valamint többféle fizikai tünet, például fejfájás és felgyorsult szívverés alakulhat ki. Fontos hangsúlyozni, hogy a stressz nemcsak negatívan, hanem pozitívan is befolyásolhatja életfolyamatainkat, amennyiben segíti a megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodásunkat: a stresszhatás ebben az esetben elősegíti a belső erőforrások mozgósítását, ezáltal képessé tesz minket arra, hogy meg tudjunk felelni a minket érő kihívásoknak és elérjük céljainkat. A "jó" stresszt Selye eustressznek nevezte.

A stressz két oldala 2 - Dr. Kopácsi László pszichiáter orvos Győr - megküzdési stratégiák, eustressz, stressz, megküzdés, Selye János, győri pszichiáter, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológus

Mivel a stressz szó csak később került be a hétköznapi szóhasználatba, jelentése mára eltávolodott az eredeti, biológiai definíciótól: ha ma valaki stresszről beszél, a mindennapi élet során felmerülő általános problémákat és az emiatt fellépő rossz közérzetet érti alatta, amelybe az ingerültség és a komolyabb testi tünetek is egyaránt beletartoznak. Így viszont már stresszesnek nevezünk a két véglet között elhelyezkedő bármilyen nehezebb szituációt, azokat is, amelyek egyébként nem feltétlenül károsak az egészségünkre nézve.


Mikor fenyegeti egészségünket a stressz?

Ha szervezetünket molekuláris szinten szemléljük, elmondható, hogy a stresszorok hatására a sejtek energiatermelő központjainak, vagyis a mitokondriumoknak az összeköttetése szétkapcsolódik, így a sejt képes megvédeni a láncolat többi részét. A stressz elleni védekezésben fontos megemlíteni az úgynevezett stresszfehérjéket is, hiszen segítségük nélkülözhetetlen abban, hogy a hibás szerkezetű fehérjék megtalálhassák a rájuk jellemző, helyes szerkezetet, a sejt pedig újraéledhessen a fehérjéit romboló környezeti stresszhatások után. A stresszfehérjék aktivitásának köszönhetően gátlódik a fehérjék "összecsapzódása", ellenkező esetben viszont olyan aggregátumok képződnek a sejtekben, illetve a sejtek között, mint amilyenek az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór esetében. A túlzott intenzitású, tartós, illetve gyakori stresszhatások emiatt egyaránt károsítják az immunrendszert, valamint a központi idegrendszer működését, így komoly betegségeket okozhatnak (a stresszfehérjék működéséről részletesebben lásd: Csermely Péter: Mire jók a stresszfehérjék?).

A Selye által kidolgozott úgynevezett általános adaptációs szindróma a stressz folyamatának három szakaszát írja le. Stressz hatására a már említett vészreakció (alarm-reakció) állapotában az alkalmazkodóképesség a normális alá csökken: a mellékvesekéregből ekkor kéreghormonokat (kortizolt) tartalmazó zsírszemcsék kerülnek a vérbe. Az ezt követő rezisztenciaszakaszban a szervezet alkalmazkodó- és ellenállóképessége igen magas szintre ugrik, a zsírszemcsék ezáltal feltűnően nagy számban jelennek meg a mellékvesekéregben. Amennyiben a stressz túlzottan erős, vagy gyakori, a mellékvesekéregből eltűnnek a zsírszemcsék, a szervezet ellenállóképessége csökken, és bekövetkezik a stressz harmadik fázisa, a kimerülés. Selye egyik kísérletsorozatában tartósan negatív stresszhatások között figyelte meg kísérleti patkányait, miközben azoknak nem volt lehetőségük a menekülésre: az állatok kis idő múlva elpusztultak a kimerülési fázis következtében. Későbbi vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy a pszichoszociális stresszhatások - munkahelyi bizonytalanság, tartós anyagi vagy státuszbeli lemaradás, a gazdaság kiszámíthatatlansága - embereknél is ugyanolyan stresszreakciót eredményezhetnek, mint a fizikai stresszorok az állatok esetében.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének 2007-es felmérése alapján elmondható, hogy a krónikus stressz és a stresszel összefüggő megbetegedések igen jelentős tényezőnek tekinthetőek a magyarok kiugróan magas megbetegedési és halálozási arányainak szempontjából. Mindez elsősorban a középkorú férfiakat érinti, aminek következménye, hogy a magyarok várható élettartama Európában a legalacsonyabbak között van: 1960-hoz képest 2004-re 33%-kal nőtt az idő előtti halálozás a 40 és 69 év közötti férfiak körében. Ez a korábbiakhoz képest tízezerrel több halálesetet jelent, amelyek hátterében a tartós, krónikus stressz áll. Ez az arány 1990-ben még megegyezett a csehekével és a lengyelekével, náluk azonban később javulás következett be, hazánkban viszont a mai napig is fennáll a növekvő tendencia. Bár jelentős társadalmi átalakulás több távol-keleti országban (például Japán és Szingapúr) is lezajlott, a várható életkor ennek ellenére mégis ezekben az országokban a legmagasabb.


A megküzdési stratégiák fontossága

Az imént említett példából is látható, hogy a fő probléma nem a társadalmi változásokban keresendő, hanem a megküzdési stratégiák fejlettségében: a cseheknél, a lengyeleknél, valamint a távol-keleti országok állampolgárainál az összetartozás érzése, valamint a bizalom komoly védőfaktort jelent. Ezzel szemben Magyarországon - különösen az elmúlt néhány év történései következtében - az általános társadalmi bizonytalanság, a közös erkölcsi elvek és a bizalom hiánya meglehetősen tartós stresszállapotot eredményezett. Ennek következtében a stresszel összefüggő halálozási rátánk az orosz, illetve az ukrán adatoknak felel meg - mondta el korábban rovatunknak Dr. Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapító igazgatója. Ebből a szempontból számunkra is követendő mintának tekinthető például Svédország népegészségügyi programja, melyben a kölcsönösség és az emberek társadalmon belüli önérvényesítésének biztosítása alapvető feltételeként szerepel a stresszel összefüggő betegségek megelőzésében. A lehangoló adatok mellett az is megemlítendő, hogy a nők krónikus stresszel összefüggésbe hozható halálozási aránya 1960-hoz képest mára 4%-kal csökkent. A magyarázat Kopp Mária szerint abban keresendő, hogy a nők a férfiakkal szemben nagyobb mértékben képesek kompenzálni az élet egyik területén jelenlévő folyamatos szorongást egy másik sikerélménnyel, például a társas kapcsolatokkal.

A megküzdési stratégiák kialakulásában meghatározó szerepe van többek között a méhen belüli fejlődésnek, a korai anya-gyermek kapcsolatnak, valamint a későbbi nevelési módszernek is. A szorongást csökkentő hormonok közül az egyik legfontosabb a vazopresszin, amely a szervezet víztartalmát és a vér nátriumszintjét is szabályozza: ez a hormon szabadul fel a csecsemő táplálása során az anyában és a gyermekben, és vazopresszin termelődik az agyban masszázs, illetve a testi érintkezések során is. A nevelés tekintetében az egyik leggyakoribb probléma, hogy a szülők sok esetben nem merik kihívások elé állítani a gyermeket, aki a túlzott féltés miatt nem tudja megtanulni, hogyan a későbbiekben felmerülő problémákkal hogyan kell megküzdeni. A túlféltett gyermekek sokszor válaszképtelenné válnak és nagy valószínűséggel a nehézségeket nem vállaló, manipulálható felnőttek lesznek: a megfelelő nevelés azért fontos, mert az idegrendszer első komoly fejlődési szakasza 7-8 éves korban fejeződik be, a második pedig 16-19 éves kor körül, így ezt a hiányosságot húszéves kor felett már meglehetősen nehéz feladat pótolni.


A krónikus stressz a szívműködést és a mentális egészséget is negatívan érintheti

A Magatartástudományi Intézet korábban idézett felméréséből az is kiderül, hogy a résztvevők közül a legtöbben valamilyen daganatos betegségben hunytak el, ezt követték a szív- és érrendszeri betegségek és az agyi keringési zavarok. Az alábbiakban a daganatos betegségekre nem térünk ki, mivel még további vizsgálatokra van szükség a stressz immunrendszerre gyakorolt pontos hatásának és hatásmódjának tisztázására (erről részletesebben lásd a Daganatok.hu összefoglalóját: A stressz és a rák). Bemutatunk azonban néhány olyan kutatási eredményt, amelyek a mentális stressz szívre, illetve az agyra gyakorolt hatásait próbálták meg tisztázni.


A mentális stressz szívre gyakorolt hatása

A szívet ugyan saját ingerkeltő rendszere működteti, de az agy is befolyást gyakorol erre a működésre: a szív felszálló visszacsatolási pályákon (idegrostokon) keresztül ad jeleket az agy számára saját állapotáról, az agy pedig leszálló pályákon át, reflexek útján szabályozza a szív működését. Ha például alacsony a vérnyomás, akkor ez a szimpatikus felszálló pályákat ingerli, ami reflexesen fokozza a pulzust és a szív összehúzódásainak erejét, így végül nő a szív perctérfogatban kifejezett teljesítménye és a vérnyomás. Ha a vérnyomás magas, akkor a paraszimpatikus felszálló pályák jönnek ingerületbe, ami csökkenti a pulzust, az összehúzódások erejét és a vérnyomást. A felszálló visszacsatolási körökön futó információ tehát minden szívciklusban közvetlenül modulálja az agykérgi aktivitást.

A University College London kutatói egy korábbi tanulmányukban arra keresték a választ, hogy milyen szerepet játszik az agykéreg a stressz által kiváltott ritmuszavar keletkezésében. A pácienseknél egyszerre mérték a szív válaszaiban történt változásokat EKG-val, illetve az agyi aktivitást EEG-vel (az EKG - elektrokardiogram - a testfelszínen rögzített elektródák segítségével jeleníti meg a szívizom elektromos aktivitását, az EEG - elektroencefalogram - pedig a fejbőrre rögzített elektródákkal teszi ugyanezt az agy elektromos aktivitásával kapcsolatban.) A kutatók tíz, a szívkamra működési zavarával diagnosztizált férfi pácienst vizsgáltak meg két londoni kardiológiai ambulanciáról: a betegeknek azt az enyhén stresszkeltő feladatot kellett végrehajtaniuk, hogy hetesével számoljanak visszafelé, és folyton siettették őket, miközben szóltak a hibákért és azokat ki is javították (ezt a módszert rutinszerűen használják a vegetatív működés tesztelésére, mivel megnövekedett szimpatikus tónust idéz elő). Összehasonlításként egy nem stresszes feladat szolgált, amely alatt csak 1-től 50-ig kellett számolni.

A mentális stressz az összes páciensnél a szimpatikus tevékenység szív- és érrendszeri mutatóinak (szisztolés vérnyomás, szívritmus, a bőr vezetőképessége) szignifikáns növekedését idézte elő. A növekvő szimpatikus vezérlésre a szív normális fiziológiai reakciója az, hogy olyan változtatásokat gerjeszt, amelyek fokozzák teljesítményét. A kamrafunkciók zavaraival küzdő betegeknél azonban a szimpatikus tónus növekedése a teljesítmény csökkenésével is járhat: a páciensek felénél a szív teljesítőképessége a szimpatikus tónussal együtt nőtt, a másik felüknél azonban - rendellenes módon - csökkent a stressz idején.

A kutatók olyan szívverés keltette agykérgi potenciált (Heartbeat-Evoked Potential; HEP) azonosítottak a bal halántéklebenyben és a bal oldalsó homloklebenyben, amely hűen tükrözte a páciensek közt a szív teljesítményében megjelenő különbségeket. A nagyobb teljesítmény a HEP nagyobb negatív amplitúdóival járt együtt, ami a fokozott agykérgi aktivitás jele. Noha a kutatók óvatosak abban, hogy a HEP-nek pontos neuroanatómiai eredetet tulajdonítsanak, elhelyezkedése a bal halántéki felszíni elektródákon arra utal, hogy az idegi képviselet a homlok- és a halántéklebeny közt elhelyezkedő insula nevű agyterületen, vagyis a szívverés "tudatosulásának" helyén van jelen.

Azok tehát, akiknél a stressz kibillenti a szívműködést irányító kérgi területeknek a működését, belekerülnek egy, a szívizom működését még jobban megzavaró "ördögi körbe": stressz állapotban a szívfal mozgásának rendellenességei fokozódhatnak, a szívizomműködés pedig tovább romolhat, ami akár a szívritmus potenciálisan végzetes zavarait is kiválthatja. A kutatást vezető Marcus Gray szerint a szív aktuális teljesítménye és a minden szívverés után megjelenő kérgi aktivitás (HEP) közötti kapcsolat arra utal, hogy bizonyos agyterületek közvetlenül, dobbanásról dobbanásra "hallgatják" a szívet. Ezek alapján a jövőben talán kiszűrhetőek lennének azok a betegek, akiknél valószínűbb, hogy szívük kedvezőtlenül reagál a stresszre.


A mentális stressz hatásai szívkoszorúér-betegeknél

A Floridai Egyetem kardiológusai 2006 márciusában megjelent tanulmányukban szívkoszorúér-betegek egy olyan csoportját azonosították, akik az átlagosnál sokkal inkább ki vannak téve a mentális stressz káros fizikai hatásainak. David S. Sheps és munkatársai szerint a stressz hatására végbemenő mentális folyamatok komoly hatással lehetnek a szívkoszorúér-megbetegedésben szenvedők egészségére, hiszen a vizsgált szívbetegek egyharmadánál figyelték meg a véráramlás csökkenését vagy ideiglenes változásokat a szívritmusban, amikor arra kérték őket, hogy játszanak el egy bonyolult interperszonális szituációt, annak ellenére, hogy szívük normálisan reagált a fizikai igénybevétel hatásait vizsgáló feladatokra.


Stressz és szívroham

A University College London kutatói az előzőekben már említett tanulmányuk mellett 34 olyan férfi beteget is megvizsgáltak, akik az elmúlt 15 hónapban szívrohamon estek át vagy erős mellkasi fájdalommal szállították őket kórházba. 14 beteg tüneteit erős stressz, dühroham vagy éppenséggel depresszió előzte meg. A vizsgálat során mesterséges stressz-szituációt teremtettek (a pácienseknek nyilvános beszédet kellett mondaniuk), majd ezek után megmérték a vérnyomásukat és vért is vettek tőlük.

A stressz hatására minden férfiban emelkedett a vérnyomás, de abban a csoportban, ahol a pácienseket a stressz szempontjából különösen fogékonynak minősítették, az érték lassabban állt vissza a normálisra. Ebben a csoportban - a másikkal szemben - a stressz hatására megemelkedett a vérlemezkék száma is. Ez azért jelenthet problémát, mert a véralvadásért felelős vérlemezkék képesek megtapadni a szív koszorúereinek sérült falain, akadályozva ezzel a szív vérkeringését, ami idővel szívrohamot válthat ki. A kutatók ma még ugyan nem tudják megmondani, hogy kinek a szervezete reagál hevesebben a stresszre, a szívroham megelőzése érdekében azonban már most is mindannyian megtehetjük, hogy elsajátítjuk a megfelelő technikákat, amelyekkel csökkenthető a stressz szintje.


fMRI-felvételek a mentális stressz agyra gyakorolt hatásáról

A Pennsylvania Egyetem orvosi karának kutatói 2005 novemberében közölt tanulmányukban arról számoltak be, hogy első alkalommal sikerült olyan felvételeket készíteniük, amelyen jól látható az embereket érő mindennapos, pszichológiai jellegű stressz egészséges agyra gyakorolt hatása. A kutatócsoport az úgynevezett funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó eljárást (fMRI) használta: ezzel a működő agy aktivitását lehet megfigyelni a véráramlás nyomon követésével (az aktív agyterületek vérellátása megnő).

A résztvevő egészséges személyek azt a feladatot kapták, hogy minél gyorsabban oldjanak meg különféle szellemi erőfeszítést igénylő feladatokat. Az agyról készített felvételeken rögzítették a feladatok által kiváltott érzelmi reakciókat, például a stressz, a szorongás és a frusztráció nagyságát, ezzel párhuzamosan megmérték a stresszhormonok szintjének és a szívritmusnak a változásait is. A kísérleti személyek közül sokan fokozott izgalomról, hajszoltságról és zaklatottságról számoltak be a feladatok megoldása során.

Az eredmények szerint a tesztek megoldása közben az agy prefrontális kérgének jobb oldali, elülső részén megnőtt a vérellátás mértéke. A prefrontális kéreg a homloklebeny része, és általánosságban a viselkedés, a gondolkodás, valamint az érzelmek összehangolásában játszik szerepet. A prefrontális kéregről régóta ismert, hogy működése kapcsolatban áll az aggodalom érzésével és a depressziós tünetekkel is. A vizsgálat érdekessége, hogy a megnövekedett agyi véráramlás a tesztek befejezését követően is fennállt. A kutatók szerint ebből arra lehet következtetni, hogy erős kapcsolat áll fenn a pszichológiai stressz és a negatív érzelmek között.

A vizsgálat legfőbb tanulsága az eddig elmondottakkal összhangban az, hogy amíg az egyszerűbb stresszhelyzetek hasznosak lehetnek (növelik a koncentráció mértékét), addig a krónikus, hosszan tartó stressz valóban káros hatással lehet az egészségi állapotunkra.

 
Selye János kutatásai
Selye János az ember alapvető élettani problémáiból indult ki, amikor nekikezdett a stressz kutatásának. Már akkor is ismert volt, hogy a váratlan bajok és a váratlan örömök hasonló jellegű reakciókat váltanak ki a szervezetben: a szervezet állandó viszonyainak felborulása alapvető élettani problémának számít. Akár kellemes, akár kellemetlen hatás éri az embert, az újraalkalmazkodás szempontjából mindkettőt elviselhetetlennek érezheti a szervezet. Selye ebből azt a fontos következtetést vonta le, hogy a stressz a szervezet általános (nem specifikus) válasza a szokatlan igénybevételre.

A kutatónak sikerült tisztáznia, hogy a stressz nem csupán idegfeszültség révén jöhet létre, mivel az élettani rendszer mozgósítása az idegrendszerrel nem rendelkező, alacsonyabb fejlettségű állatfajoknál, sőt még a növényeknél is végbemegy (erre vonatkozik a kutató egyik elhíresült megállapítása is, miszerint "csak a halál tekinthető teljesen stresszmentes állapotnak"). A stressz legnyilvánvalóbb összefüggéseit Selye a magas vérnyomással, a szívbetegségekkel és a gyomor-, valamint nyombélfekéllyel kapcsolatban mutatta ki.

1956-ban írt első könyve, amely Életünk és stressz címmel 1964-ben jelent meg magyarul, állatkísérletek bemutatásán keresztül ismerteti a stresszel kapcsolatos különféle élettani folyamatokat, az Álomtól a felfedezésig című kötetében pedig az alkotó gondolkodás műhelytitkaiba enged bepillantást. A kutatónak emellett 39 könyve és közel 2000 közleménye jelent meg, ezen kívül több mint 300 ezer tudományos cikkben idézték munkásságát (a teljes lista megtalálható a Selye János Társaság honlapján). Selyét tíz éven keresztül jelölték Nobel-díjra, ám egyszer sem ítélték oda neki; ennek egyik magyarázata, hogy túlságosan kiterjedt orvosi területeken próbálta a betegségek okát a stresszelmélettel magyarázni - véli Pető Csaba, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa a Stress című kiadványban.




[origo] egészség 2008. november 3.

+36 30 286 2097

H-Szo.: 08-19 között

Gyógyszer-függőség

A Benzo Blogban elérhető tudás (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Helex, Rexetin, stb.) terápiás konzultációink otthoni kiegészítését szolgálják. Dr. Kopácsi László pszichiáter, online pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista (nem gyógyszerpárti, hanem a leszokásban segít):

nyugtató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 
altató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9
antidepresszánsok 1 2 3 4 5 6
stresszkezelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

Rendelési időpontok

Dr. Kopácsi László pszichiáter: Rendelési időpontok

Óradíj (pszichiátriai rendelő)

16 eFt (2016)
17 eFt (2017)

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

Stresszevés videó

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

"Minden tőlem telhetőt megteszek az Ön egészsége, gyógyulása érdekében."

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach

  ♦ Emberség, megértés
  ♦ Hozzáértés
  ♦ Biztonságos gyógyszerelés (Legkevesebb Gyógyszer Garancia)

  ♦ Hasznos tanácsok, ajánlások (Benzó Blog, Lelki Útravaló)
  ♦ Négyszemközti konzultációk
  ♦ Kalkulálható konzultációs díj
(paraszolvencia: nincs)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Ügyvéd partnerünk

dr. Fülöp Dénes ügyvédi iroda
Megállapodást kötöttünk a Dr. Fülöp Dénes ügyvédi irodával.

A Stresszdoktor.hu jogi nyugalmát ezentúl dr. Fülöp Dénes és a http://drfulopdenes.com csapata garantálják. Ők védik szerzői jogainkat, hivatalosan megkeresik azokat, akik trollkodva próbálják aláásni Klienseink bizalmát (troll-kontroll), folyamatosan fejlesztik szerződéseinket és felügyelik adatkezelési és online értékesítési tevékenységünket.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2016
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert preferálja.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb