Bejelentkezés +36 30 286 2097

 Rendelési Naptár - Dr. Kopácsi László győri pszichiáter

Hol van a rendelője? 9024 Győr, Lajta u. 34.

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach stressz, depresszió, pánik, alvászavar szakrendelőjében Minimális Gyógyszer Garanciát vállal.

Vendégkönyv

Dr. Kopácsi László pszichiáter és life coach Vendégkönyve

VIDEÓ INTERJÚ

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

YouTube videó a Stresszevésről

FACEBOOK LIKE

Ha, tetszett az oldal és egyetért törekvéseimmel, megteszi, hogy nyom egy tetszik gombot?

Keresés

Mit keres:
Hol keresi:
 
STRESSZ DOKTOR TANÁCSADÓ
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz.
TÖBB INFO!
PRÓBASZÁM

Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
 
A Stressz Információs Központ Kft. a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549

GYŐR PSZICHIÁTER GYŐR

Stressz Doktor - hivatalos MTI Hírfelhasználó
 
Google PageRank - www.stresszdoktor.hu

All Rights Reserved
© Copyright 2008-2014
Stressz Információs Központ Kft.

Független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. Mely nem a betegségtudatot, a bajt, az erkölcsi züllést és a pesszimizmust erősíti szenzációhajhász módon, hanem a megoldást, a kiutat, a sikert.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészet!

Pszicho-Figyelőszolgálat
Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete


Dr. Kopácsi László pszichiáter éS life coach

Bipoláris hangulatzavar - Desitin


BIPOLÁRIS HANGULATZAVAR

Tájékoztató betegeknek és hozzátartozóiknak

Desitin

 

BEVEZETÉS

Pszichiátere úgy tájékoztatta, hogy Ön/hozzátartozója kétpólusú (bipoláris) hangulatzavarban szenved. Biztosan sok kérdés merül fel Önökben:
 
•  Milyen tünetei vannak a betegségnek?
•  Mitől lett beteg?
•  Örökölhető-e a betegség?
•  Milyen kezelésre szükség?
•  Meddig és milyen gyógyszereket kell szedni?
•  Mi várható a gyógyszerektől?
•  Ki lehet-e gyógyulni a betegségből gyógyszerekkel, esetleg pszichoterápiás vagy természetgyógyászi kezeléssel?
•  Mit tehetnek annak érdekében, hogy ne essen vissza?

– és így tovább. Sok kérdésre választ kap kezelőorvosától. Kiadványunkkal abban szeretnénk, hogy jobban megismerje betegsége természetét, és orvosával a kezelésben együttműködve teljes életet élhessen.


A BETEGSÉG TÜNETEI

A kétpólusú hangulatzavar (orvosi nyelven bipoláris major affektív zavarnak, vagy mániás-depressziós pszichózisnak nevezik) a hangulati élet jelentős változásával járó betegség. A hangulat vagy kedélyállapot minden lelki működést befolyásol. Pl. egészségesen is másként látjuk a világot, magunkat, derűlátóbbak vagyunk, feladatainkat gyorsabban intézzük, ha éppen jókedvűek vagyunk.

Rosszabb hangulatú állapotban sötétebben látjuk a világot, kevésbé vagyunk munkabíróak, stb. Az egészséges ember hangulatnak változásai azonban enyhék és múlóak, élményeiben, viselkedésben és teljesítményében kiegyensúlyozott. Kétpólusú zavarban a hangulat jelentősebb mértékben változik, depressziós vagy mániás irányban tolódik el, ezt epizódnak nevezzük.

1. A depressziós epizód tünetei (vagyis a hangulatváltozás egyik pólusa): Legalább két héten keresztül a páciens hangulata rossz, kedvetlen, nem leli örömét semmiben. Érdeklődése, aktivitása, teljesítőképessége csökken. Minden depressziós ember többé-kevésbé szorong, feszült. Tempója meglassulhat, nehezen koncentrál, kínzó gondolatok foglalkoztatják, pl. reménytelennek, kilátástalannak érzi helyzetét, bűntudat gyötri, életét értelmetlennek látja, esetleg öngyilkossággal foglalkozik.

Ritkán, igen súlyos állapotban előfordulhatnak érzéscsalódások és téveszmék is. Közérzete rossz, fáradékony, erőtlen. Mindig jelentkezik alvászavar: jellegzetes a korai ébredés. A betegek étvágytalanok, fogynak. A depressziós ember nem mindig ismeri fel, hogy szenvedése, megváltozott állapota betegség következménye. A beteg környezete is észreveszi ezeket a változásokat, de sajnos a laikusok sokszor lustaságnak, akaratgyengeségnek tulajdonítják.

2. A mániás epizód tünetei (a hangulat másik pólusa): A páciens felhangolt, túl jó kedvű, de esetenként olykor inkább izgatott, ingerlékeny, veszekedésre hajlamos. Közérzete eufóriás, szinte megfiatalodik. Tempója felgyorsul, többet beszél és tevékenykedik, energetikus, lendületes. Enyhébb állapotban teljesítménye akár növekedhet is. Túlzottan derűlátó, képességeit felnagyítja, olykor meggondolatlan, irreális, kritikátlan, ügyekbe bonyolódik. Túlzottan nyitott mindenre, ami örömet szerezhet. Mániás állapotban a betegek alvásigénye akár 2-3 órára is lecsökkenhet, ennek ellenére kiválóan érzik magukat. Érzékcsalódások, téveszmék ritkán itt is ritkán előfordulnak. A mániás ember általában nem érzi magát betegnek, sokszor nehezen nyerhető meg az együttműködésre. Környezete hamar észreveszi szokatlan viselkedését, a betegséget nem ismerők felháborodva, értetlenkedve figyelik.

3. Kevert epizódról akkor beszélünk, ha a depressziós és mániákus tünetek egyidőben, egymással keveredve jelennek meg. A depressziós és mániás epizód súlyossága esetenként különböző, enyhébb esetekben a betegek élményvilága, viselkedése és teljesítménye kisebb mértékben változik meg. Az epizódok általában néhány nap vagy hét alatt, ritkán pár óra alatt alakulnak, és hetekig, hónapokig tartanak, legtöbbször maguktól is teljes mértékben, maradványtünetek nélkül meggyógyulnak.

Mikor állapít meg az orvos bipoláris hangulatzavart?

Akkor, ha a páciensnél enyhébb, vagy súlyosan mániás és depressziós epizódok alakulnak ki. Vannak olyan betegek, akiknél előbb lép fel a mániás epizód, és azt követi a depressziós epizód, van, akinél a depresszió jelenik meg elsőként, és azután a mánia. Az egyes epizódok között hosszabb-rövidebb tünetmentes időszak figyelhető meg, amikor a páciens hangulata kegyelsúlyozott. Az epizódok általában maguktól jelentkeznek, leggyakrabban tavasszal és/vagy ősszel, környezeti tényezők nem magyarázzák fellépésüket. Egyes esetekben külső okok provokálhatnak visszaesést.


A BETEGSÉG EREDETE

A kétpólusú hangulatzavar veleszületett, genetikus hajlam alapján alakul ki. Minden ezer ember közül 5-10 bipoláris zavarban szenved, függetlenül attól, hogy a Föld melyik pontján született, és milyen körülmények között él. Vannak betegek, akiknek a családjában halmozottan fordul elő bipoláris zavar. A betegséget nem örökli minden utód automatikusan, megjelenését több gén és még pontosan nem ismert tényezők befolyásolják. Ha valaki bipoláris zavarban szenved és gyermeket szeretne, javasolt genetikai tanácsadás felkeresnie ó, ahol meg tudják mondani, hogy mekkora annak a valószínűsége, hogy utódja örökli a betegséget.


MILYEN KEZELÉSRE VAN SZÜKSÉG?

Kétpólusú hangulatzavarban minden esetben szükséges a gyógyszeres kezelés! A depresszió rengeteg szenvedéssel és veszéllyel járó állapot. A mániás beteg sokszor jobban érzi magát a bőrében, mint kiegyensúlyozott hangulatú időszakában, de tünetei számos veszélyt hordoznak pl. testi kimerülés, költekezés, állásvesztés, családi problémák sora lehet a következmény.

A depressziós és mániás epizód kezelése

Súlyos depressziók esetén hangulatjavító gyógyszert javasol a pszichiáter. Szükség lehet kiegészítő szorongásoldó, altató szedésére is. Mániás epizódban antimániás hatású gyógyszert javasolt. Mindkét epizód tünetei esetén számos, biztonsággal szedhető, jól tolerálható készítmény áll rendelkezésre. A depressziós és a mániás ember agyában megváltozik bizonyos ingerületátvivő rendszernek működése, amit kizárólag ezekkel a gyógyszerekkel lehet helyrebillenteni, és a beteg így válhat tünetmentessé.

Fontos azonban azt is tudni, hogy a depresszió elleni gyógyszerek provokálhatják az ellenkező pólus, a mánia kialakulását és fordítva, az antimániás kezelés siettetheti a depressziós epizódok megjelenését. Így egyes betegeknél a ciklus felgyorsul, a hangulatzavar egyik pólusát szinte átmenet nélkül váltja fel a másik pólus, és egyre ritkul és rövidül a kiegyensúlyozott állapot – ilyenkor beszélünk rapid ciklusú hangulatzavarról.

Az epizódok megelőzése

Hosszú távon a kezelés célja a visszaesés megelőzése. Megfelelő fázisprofilaktikum (vagyis az epizódokat kivédő gyógyszer) folyamatos szedésével az esetek döntő részében a depresszió és a mánia kialakulása megelőzhető, másoknál az epizódok ritkábban és kevésbé súlyos tünetekkel lép fel. Régóta alkalmazzák a lítiumsót megelőzésre, de nem minden páciens reagál megfelelően. Néhány betegnél el kell hagyni a lítiumot, mert mellékhatások jelentkeznek. Kb. húsz éve használnak karbamazepint és egy évtizede valproátot fázismegelőzésre. A karbamazepin és a valproát olyan betegek esetében is hatékony lehet, akik lítiumra nem válnak tartósan kiegyensúlyozottá. Pl. a rapid ciklusú és a kevert epizódú páciensek valproátra vagy karbamazepinre reagálnak. Vannak betegek, akiknél e szerek kombinációja biztosítja a hatékony profilaxist.

Olykor több epizód is lezajlik, mire sikerül megfelelően beállítani a gyógyszerelést. Kezelőorvosa gondosan megfontolja, hogy melyik fázismegelőző szertől várható a legjobb eredmény. Ezek a készítmények is biztonságosak, megfelelő adagban nem rontják a páciensek életminőségét. A fázismegelőző gyógyszer elhagyásakor az epizódok visszatérhetnek! Szükség lehet időszakos laboratóriumi kontroll vizsgálatra, melyről a kezelőorvos nyújt tájékoztatást.

Meddig kell szedni a gyógyszereket? Meggyógyul-e a beteg a gyógyszerektől?

A gyógyszerelést a kezelőorvossal kell megbeszélni. Az epizódok megelőzését szolgáló szereket hosszú évekig, évtizedekig szedni kell. A kétpólusú hangulatzavarban szenvedő beteg a mai tudásunk szerint nem gyógyítható meg, de megfelelően beállított gyógyszerezéssel tünetmentessé tehető, vagy tünetei oly mértékig enyhíthetők, hogy azok életvitelében nem akadályozzák. Sokan próbálkoznak különféle természetgyógyászati kezelésekkel, de ezek önmagukban soha nem elegendőek, nem helyettesítik a gyógyszeres terápiát.

A gyógyszerek mellett lelki gyógymódra, ún. pszichoterápiára szinte minden betegnek szüksége van. Többé-kevésbé mindenkit megijeszt a tudat, hogy olyan betegséggel kell élni, ami egész életében elkíséri, gyógyszeres kezelés nélkül visszatér, és a megváltozott hangulat élményeit, viselkedését, teljesítményét alapvetően meghatározza. Sokaknak a betegség fellépése után munkahelyükön, családi és egyéb kapcsolataikban konfliktusok adódnak, önbizalmuk csökken. E sokféle probléma feldolgozásában hatékony segítséget nyújt az egyéni vagy csoportos pszichoterápia, kiegészíti (és nem helyettesíti) a gyógyszeres kezelést.


MIT TEHET A BETEG ÉS KÖRNYEZETE A VISSZAESÉS MEGELŐZÉSÉÉRT?

A legfontosabb a kezelőorvossal egyeztetett és precíz gyógyszerszedés. A gyógyszerrel tünetmentessé vált betegnél a hangulatjavító kezelés megszakításakor a depressziós tünetek újra jelentkezhetnek. Hasonlóképpen fellángolhat a mánia, ha a beteg elhagyja az antimániás szereket. A fázismegelőző gyógyszer szedésének abbahagyása az epizódok ismételt jelentkezéséhez szokott vezetni a korábban már tartósan, esetleg évekig kiegyensúlyozott hangulatú betegnél is.

Fontos tudni, hogy az alkohol- és drogfogyasztás a betegség kimenetelét kedvezőtlenül befolyásolja. A normális napi alvás-ébrenlét ritmus felborulása (pl. rendszertelen vagy éjszakai munka miatt) szintén a betegség fellángoláshoz vezethet. A hormonális állapot jelentős változásai (pl. a pajzsmirigy-, vagy más mirigyek működési zavarai, terhesség, gyermekágy, szoptatás, változókor, hormontartalmú gyógyszerek – a testépítő hormonok is) provokálhatják a betegség kiújulását.

Ajánlatos ezért az alkoholt, a drogokat és a nem orvos által javasolt hormontartalmú szereket kerülni, a hormonális zavarokat szakorvossal kezeltetni, és biztosítani a megfelelő mennyiségű éjszakai alvást. Tudjuk, hogy súlyos lelki megrázkódtatások, elhúzódó komoly konfliktusok, de olykor jelentős örömteli események is hozzájárulhatnak egy-egy epizód kialakulásához. A bipoláris zavarban szenvedő ember lehetőleg kerülje a súlyos stresszt.

Fontos, hogy a legközelebbi hozzátartozók tudjanak a betegségről, legyenek pontos információik a bipoláris hangulatzavarról, tartsák a kapcsolatot a kezelőorvossal. Jót tesz, ha védik a pácienst a visszaesést provokáló tényezőktől, de eltúlzott féltésükkel árthatnak. A hozzátartozók, barátok, munkatársak toleranciája, megértése, együttérzése segíti a pácienst a betegséggel való együttélésben, a tartós kiegyensúlyozott hangulat fenntartásában.





 
 « Bipoláris betegség 2/4 Gyermekvállalás bipoláris...  »
WebGalamb