Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Depresszió felismerése és gyógyítása



DEPRESSZIÓ FELISMERÉSE ÉS GYÓGYÍTÁSA

Dr. Walter Pöldinger egyetemi professzor

Tájékoztató betegek és hozzátartozóik számára

Lundbeck


DIÓHÉJBAN A DEPRESSZIÓRÓL

 
A depresszió szomorú hangulattal, szorongásos állapotokkal, belső nyugtalansággal, gondolkodás-, és alvászavarral járó kedélybetegség.
A depresszió nem gyász, vagy fontos veszteséget követő szomorú hangulat.
A depressziós betegek nem tudnak örülni és még egyszerű döntéseket is nagy fáradtsággal hoznak meg.
A depressziót gyakran makacs testi panaszok kísérik.
A depresszió célzott kérdésekkel általában felismerhető.
A depresszió fontosabb jeleihez tartozik az alaptalan bűntudatérzés.
A depressziósoknak, mint minden súlyos beteg embernek, környezetüktől megértésre és támogatásra van szükségük.
A depresszió gyógyítható betegség. A hangulatot javító gyógyszerek – antidepresszívumok – és a pszichoterápia, különböző formái használatosak a kezelésben.
Az antidepresszívumok nem azonnal hatnak. Legtöbbször a panaszok enyhüléséig napok-hetek telnek el.
Az antidepresszívumok a depresszió tüneteire (szimptómák) hatnak. Azért ezeket a gyógyszereket addig kell szedni, amíg a betegség tart.
A visszatérő depressziót megelőző kezeléssel lehet gyógyítani.
A depresszió gyakori oka az öngyilkossági kísérleteknek.
Az öngyilkosság veszélyét időben fel lehet ismerni.
Öngyilkosság gyanúja esetén a beteget a lehető leghamarabb orvosi kezelésben kell részesíteni.
Öngyilkosság veszélye esetén a háziorvosi és szakorvosi tanácsadás mellet krízisintervenciós centrumok, pszichoszociális szolgálat vagy telefonos lelkisegély szolgálat áll rendelkezésre.


MI NEM DEPRESSZIÓ?

Nem minden szomorú hangulat jelent depressziót. A depresszió abban különbözik a szomorúságtól, hogy a depressziós ember képtelen valaminek örülni és nagyon nehezen hoz döntéseket. Gyakran egyáltalán nem képesek bármit eldönteni és már reggel nem tudják, hogy felkeljenek, vagy ágyban maradjanak.

A gyász és a depresszió közötti különbség felismerhető, ha az ember, mint viszonylag kevéssé érintett személy, vesz részt egy temetésen. Ilyenkor az figyelhető meg, hogy a legközelebbi hozzátartozók, akik a sírnál szinte összeroskadnak, egy órával később a halotti toron – miközben az elhunyt életéről anekdotáznak – mosolyogni, sőt néha még nevetni is tudnak.

Ez súlyos depresszió esetén nem lehetséges. Az ebben szenvedők nincsenek abban a helyzetben, hogy képesek legyenek örülni és szórakozni. Míg a depressziós betegek általában képtelenek döntéseket hozni, a gyászolóknál azt figyelhetjük meg, hogy a haláleset után viszonylag rövid idő múlva, mikor az örökség kerül szóba, meglepően gyors és határozott döntéseket hoznak. Egy gyászoló ember figyelmét el is lehet terelni, egy súlyos depressziós emberét nem.


MI IS A DEPRESSZIÓ?

A depresszió kedélybetegség, melyben szorongásos állapotokkal, belső nyugtalansággal, gondolkodás-, és alvászavarral járó szomorú hangulat figyelhető meg. A beteg gondolkodása lassul és legtöbbször egy téma körül forog; mégpedig hogy milyen rosszul van, milyen kilátástalan a jelenlegi helyzet és a jövő mennyire reménytelen.

Sok betegnek bűntudata van, néhányaknak bűnös gondolatai támadnak, melyek téveszmeszerű állapotig fokozódhatnak. Rágódásról is beszélhetünk, mert a beteget kényszeresen mindig ugyanazon negatív gondolat foglalkoztatja. Az alvászavarok egyrészt, mint elalvási zavar, másrészt, mint ismételt felébredésekkel zavart alvás, valamint mint korai megébredés nyilvánulnak meg.

Az alvás mindezek miatt elégtelen, felületes és a beteg reggel nem ébred frissen. A reggel különben is a legrosszabb időszak a depressziós betegek többsége életében. Délutánra az állapot javulhat és az esték, viszonylag elviselhetőkké válhatnak.


DEPRESSZIÓ ÉS TESTI PANASZOK

A depresszió gyakran testi panaszokkal jár együtt, melyek általában nagyon makacsok. Ide tartoznak a fej-, nyak-, és derékfájások, a kezekben és/vagy a lábakban érzett fájdalmak, a mellkasi nyomásérzés, a nehézlégzés (melyet gyakran úgy élnek meg, mintha a mellkasukban egy nehéz kő lenne), bizonytalan szívpanaszok, emésztési zavarok (hasmenés vagy székrekedés), gyomortáji panaszokkal járó émelygés és alhasban érzett görcsös fájdalom.

Ezek a testi panaszok annyira az előtérben állhatnak, hogy a mögöttük álló lelki panaszokat sokszor egyáltalán nem veszik észre. Úgy a betegek, mint a hozzátartozók, nagyon gyakran azt gondolják, hogy testi betegségről van szó. Az orvosi vizsgálatok után azonban rendszerint semmi testi betegségre utaló lelet nincs, ami azt jelenti, hogy nem találnak a panaszoknak megfelelő fizikális elérést. Csak a hangulati állapotról folytatott beszélgetés tisztázhatja a helyzetet. Ezért ezekben az esetekben maszkírozott vagy larvált depresszióról beszélünk, mert a depresszió úgy bújik meg a testi panaszok hátterében, mint egy maszk vagy lárva mögött.

Ezt a helyzetet gyakran az is tovább nehezíti, hogy a betegek is ragaszkodnak ahhoz, hogy Ők testi betegségben szenvedne, mert gyengeségnek, vagy szégyennek tartják, hogy betegségük kedélybetegség. Ha ezek a betegek azt hallják, hogy tulajdonképpen nem testi, hanem lelki betegek – ez felháborodáshoz és sértettséghez vezet. Sokszor lehet azt a szemrehányást hallani, hogy Őket bizonyára hipochondernek vagy hisztérikusnak tartják, amikor Ők valójában nem azok.


HOGYAN ISMERHETŐ FEL A DEPRESSZIÓ?

A helyes válaszhoz érdemes a következő kérdéseket mérlegelni:
 
Tud-e még örülni?
Ugyanolyan könnyen hoz-e döntéseket, mint régen?
A hangulata azelőtt romlott-e el, mielőtt a testi panaszok felléptek, vagy azok fellépte után?
Vannak-e szorongásos állapotai?
Fennáll-e elalvási, átalvási vagy ébredési zavar?
Reggel rosszabb-e a hangulata, vagy inkább este?
Előfordul/t-e depresszió, öngyilkosság vagy alkoholizmus a családban a vérrokonai között?
Volt-e már korábban életében hasonló állapottal jellemezhető időszak, illetve előfordult-e de-pressziós hangulattal vagy fokozott aktivitással járó időszak, mely boldogságérzettel kezdődött?
 

BŰNTUDAT, MINT A DEPRESSZIÓ JELE

A depressziós betegek komoly nehézségei abból is adódnak, hogy azt gondolják, hogy őket egyedülálló szerencsétlenség érte, és ilyen mértékű bűntudata vagy öngyilkossági gondolata senki másnak nincs. Ezért fontos közölni ezekkel az emberekkel, hogy ők valójában betegek és nem azért érzik olyan rosszul magukat, mert bűnt követtek el, hanem azért, mert a bűnösségérzés ennek a betegségnek az egyik vezető tünete.


A DEPRESSZIÓ GYAKORI BETEGSÉG

A depressziós betegeknek tudatában kell lenniük annak, hogy a depresszió általában véve is a leggyakoribb betegségek közé tartozik. Az Egészségügyi Világszervezet /WHO/ becslései szerint minden nap a világ lakosságának 3-5 %-a szenved depresszióban. Ez naponta 120-200 millió embert jelent.

Annak a valószínűsége, hogy egy ember az élete folyamán depressziós betegségben szenvedjen, becslések szerint 20-30%. Ez az jelenti, hogy kb. minden harmadik-ötödik ember élete folyamán egyszer depresszión esik át. Könnyebb, gyorsan elmúló "depressziós" közérzettől azonban senki sem mentesül.


A DEPRESSZIÓ ÉLETVESZÉLYES BETEGSÉG

A depresszióban fellépő, egyik különösen veszélyes probléma az öngyilkosság szándéka. A depressziós beteg öngyilkossági vágya a kilátástalanság, az abszolút pesszimizmus és reménytelenség érzéséből ered. A depresszió az öngyilkossági kísérletek és az öngyilkossági halál egyik leggyakoribb oka.

Mindezek miatt, minden depressziós beteg estében fontos tudni azt, hogy mekkora az öngyilkosság veszélye. Ezt olyan módon lehet a legjobban megbecsülni, ha az ember a beteget nyíltan megkérdezi, hogy milyen intenzíven és gyakran gondol az öngyilkosságra. Hosszú időn keresztül az volt az álláspont, hogy a betegekkel erről a témáról beszélni nem lehet, mert esetleg ezáltal támad az ötlet, hogy az öngyilkosságra gondoljon. Ez teljesen téves, mert minden depressziós beteg legalább a lehetőségre gondol és rendszerint éppen megkönnyebbülést érez, ha erről beszélhet.


MIKOR ÁLL FENN AZ ÖNGYILKOSSÁG VESZÉLYE?

Az öngyilkosság veszélyének felbecsüléséhez további adatokat nyújthat, ha az érintettet megkérdezzük, hogy az öngyilkosság lehetőségére általánosságban gondol-e, vagy konkrét elképzelése van arról, hogy miképp követné el azt. Minél konkrétabb az elképzelés annál nagyobb a veszély. A veszély még nagyobb, ha a beteg már konkrét előkészületeket is tett, például különböző orvosokkal altatót íratott fel receptre, vagy önvédelmi fegyvert szerzett be.

Erwin Ringel professzor három fontos tünetet írt le, amelyek az öngyilkosság iránt érzett fokozott vágyra – vagy, ahogy azt a szakirodalomban mondják, „szuicidium”-ra – utalnak:

1. Beszűkülés

Az érintett betegek olyan szorongatott helyzetben érzik magukat, melyből nehezen tudnak kikerülni. Gondolatban mindig ezzel a problémával foglalkoznak, a közösségtől elszigetelődnek, fokozatosan izolálódnak és magányossá válnak.

2.  Az agresszió megfordulása

Ez azt jelenti, hogy azoknál az embereknél, akik agressziótól szenvednek és ezt különböző okokból nem tudják kiadni magukból, vagy nem tudják megbeszélni senkivel, depressziós betegek, az elfojtott agresszió a saját személyük felé irányul.

3. A halálhoz kapcsolódó gondolatok

Az öngyilkosság miatt veszélyeztetett betegek gondolataikban azokkal a különböző lehetőségekkel foglalkoznak, hogy miképp öljék meg magukat, sőt gyakran azt is elképzelik, hogy a hozzátartozók hogyan gyászolják meg Őket, miután meghaltak. A saját síremlékükről is van elképzelésük. Amennyiben a halállal kapcsolatosan ilyen gondolatok fordulnak elő, fontos megkérdezni, hogy ezeket a fantáziákat tudatosan idézi-e elő, vagy váratlanul, spontán jelentkeznek. Minél zavaróbban jelentkeznek ezek a gondolatok, annál nagyobb az öngyilkosság veszélye.


GYORS SEGÍTSÉG KRÍZISEK ESETÉN

Mivel az öngyilkossági gondolatok és az öngyilkossági szándék nagyon gyakori, és ezekre nem is mindig derül fény, ezért természetesen nem minden krízisben lévő beteget kezelnek kórházban. Az azonban nagyon fontos, hogy ezek a betegek minél gyorsabban orvosi kezelésben részesüljenek, mert nemcsak a depressziós hangulatot, hanem ezeket az öngyilkossági gondolatokat és szándékot is lehet célzottan kezelni. Ezért az is fontos, hogy a depressziós betegeket rávegyük arra, hogy forduljanak személyesen orvoshoz, vagy legalább egy telefonos lelkisegély-szolgálatot, krízisintervenciós központot, szociális szolgálatot hívjanak fel névtelenül. Ezek a szervezetek terjedőben vannak. A telefonszámokat az orvostól, ill. a telefonkönyvből tudhatják meg.


A DEPRESSZIÓS BETEGGEL VALÓ EGYÜTTÉLÉS

1. A depressziósok beteg emberek, akik nem lusták, főképp nem munkakerülők.

2. Mivel a depresszió olyan betegség, mely jól gyógyítható, fontos, hogy a depressziós betegek a lehető leghamarabb megfelelő orvosi kezelésben részesüljenek.

3. Miután bármiféle döntés meghozása a depressziós betegeknek nagy nehézséget jelent, a betegségük ideje alatt nem szabad őket, az aktuális képességeiket meghaladó döntésekre kényszeríteni. Az így kikényszerített döntéseket ugyanis valószínűleg egészségük visszanyerése után megbánnák.

4. Nincs értelme a depressziós betegeket, főleg a súlyos depressziósokat, a javulás elindulása előtt üdülőhelyre küldeni, mert az idegen emberek között még jobban elmagányosodhatnak, ill. az otthontól távol, ahol a megszokott és még elvégzett tennivalók folytatására sincs lehetőségük, több idejük lenne látszólagos balsorsukról tépelődniük.  Ez pedig az öngyilkosság veszélyét fokozza. A kilábalás időszakában viszont, családtaggal/tagokkal együtt az üdülésnek, kikapcsolódásnak – ha mód van rá – már van értelme.

5. A depressziós betegek nem tudnak „akarni”, ezért értelmetlen az akaratukra apellálni. Ilyen elvárások akár az állapotukon is ronthatnak, mert a betegek esetleg ekkor és ettől döbbennek rá, hogy „még akarni is képtelenek”, amitől aztán esetleg még jobban szenvednek. Annak sincs értelme, hogy felszólítsuk az aktuálisan depressziós betegeket arra, hogy szedjék össze magukat, vagy különböző tevékenységekre bíztassuk őket. Mindezt csak szenvedésként élnék meg. Az egyetlen kivétel a „szelíd erőszak” alól: az orvoshoz fordulás, a mozgás, és a beállított gyógyszerek rendszeres szedésének „kikényszerítése”!

6. A beteg számára fontos, hogy a hozzátartozók folyamatosan támogassák a gyógyszerei rendszeres szedésében, sőt ezt esetleg diszkréten ellenőrizzék. (A beteget az orvos által meghatározott gyógyszereinek megfelelő mennyiségű is meghatározott ideig tartó bevételéről lebeszélni életveszélyes lehet. Fontos megjegyezni, hogy az antidepresszívumok nem okoznak gyógyszerfüggőséget!)

7. Az öngyilkosság veszélyeztetettségéről nyíltan kell a beteggel beszélni, mert csak így nyerhetünk képet a valódi veszélyről. Mindemellett ara is gondolni kell, hogy a súlyosan veszélyeztetettek szándékukat leplezni, titkolni próbálják, mert félnek, hogy egyébként megakadályozzák őket a depressziós érzéseik-gondolataik ideiglenes elhatalmasodása miatt már elhatározott kivitelezésben.  Az öngyilkossági veszély súlyos foka esetén a beteget kórházban kell kezelni.

8. Fontos, hogy a depressziós betegek állapotát olyannak fogadjuk el, ahogy ezt ők leírják. Ha a depresszió betegeket arról próbáljuk meggyőzni, hogy ők jobban vannak, mint ahogy magukat érzik, csak a bizalmukat és ezzel a segítés további lehetőségét veszítjük el! A depresszió súlyos betegség, ezért a depresszió elmúlása után jogos a betegeket kúra-, vagy üdülőhelyre küldeni, de nem a depresszió alatt, csak utána.


A DEPRESSZIÓ KEZELÉSE

A legtöbb depresszió esetében depressziót oldó gyógyszerekkel (antidepresszívumok) folytatott kezelés is szükséges. Amennyiben jelentősebb szorongás, ill. alvászavar is fennáll, akkor a kezelés kezdetén, maximum néhány hétig, szorongásoldó, ill. altató hatású gyógyszerek alkalmazása is szükséges lehet. Ezeket ugyanis legtöbbször el lehet hagyni, miután az antidepresszívum kifejtette a hatását. Súlyos esetekben az antidepresszívum kezelést infúziókúrával kell kezdeni. Ilyenkor az arra alkalmas antidepresszívumot infúziós folyadékban oldják fel, és azt a kar vagy a kéz valamelyik vénájába kötik be. Egy infúziókúra általában 5-10 infúzióból áll, és alkalmanként 1-2 órán keresztül tart. Ambulánsan vagy kórházban alkalmazható.

Mennyi ideig kell szedni az antidepresszívumot? A kezelés időtartama a depresszió típusától és súlyossági fokától függően több héttől, a megelőzést célzó fenntartó kezelés miatt, akár évekig is eltarthat.

Sőt, ha a depresszió a gyógyszerelés abbahagyása után újra és újra jelentkezik, egész életen át tartó kezelés válhat szükségessé, a magasvérnyomás, vagy a cukorbetegség kezeléséhez hasonlóan. A gyógyszeres kezelés mellett a pszichoterápiák különböző formáinak van nagy jelentősége. A betegségek, az élethelyzetek és azok kölcsönhatásának nyílt megvitatása különösen fontos.


A DEPRESSZIÓ MEGELŐZŐ (PREVENCIÓS) KEZELÉSE

A periodikusan, vissza-visszatérő jelleggel fellépő, vagy mániás-depresszió (bipoláris zavar) formájában fellépő depressziók esetén nemcsak kezelés, hanem profilaxis – megelőző kezelés – is alkalmazható. Ilyenkor elsősorban az antidepresszáns lítiummal való együtt alkalmazása jön szóba. A depressziós betegség bizonyos formáiban – mégpedig a periodikusan fellépő depresszió esetében – antidepresszívumokat megelőző kezelésként is alkalmaznak.


A KEZELÉS ÉS A BETEGSÉG IDŐTARTAMA

Az antidepresszívumok nem azonnal hatnak. A hatás felléptéig legtöbbször napok-hetek telnek el. Azt is fontos tudni, hogy a depresszió hetekig-hónapokig eltarthat. Mivel az antidepresszívumok csak a depresszió tüneteire hatnak, addig kell ezeket alkalmazni, amíg a betegség tart.
                                   

A SZERZŐRŐL

Dr. Walter Pöldinger pszichiáter, egyetemi professzor. A baseli Pszichiátriai Egyetemi Klinika igazgató-főorvosa.

Kutatási területe: Depresszió, szorongás, öngyilkosság, pszichoszomatikus betegségek, pszichofar-makológia, szexuális zavarok. Számos tudományos közlemény és szakkönyv szerzője, tanulmányokat írt a pszichiátriai és művészet témakörben. Több nemzetközi tudományos társaság tagja.




 
 « 1/19 A depresszióról - Prof. Rihmer  »

+36 30 286 2097

H-Szo.: 08-19 között

Gyógyszer-függőség

A Benzo Blogban elérhető tudás (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Helex, Rexetin, stb.) terápiás konzultációink otthoni kiegészítését szolgálják. Dr. Kopácsi László pszichiáter, online pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista (nem gyógyszerpárti, hanem a leszokásban segít):

nyugtató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 
altató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9
antidepresszánsok 1 2 3 4 5 6
stresszkezelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

Rendelési időpontok

Dr. Kopácsi László pszichiáter: Rendelési időpontok

Óradíj (pszichiátriai rendelő)

16 eFt (2016)
17 eFt (2017)

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

Stresszevés videó

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

"Minden tőlem telhetőt megteszek az Ön egészsége, gyógyulása érdekében."

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach

  ♦ Emberség, megértés
  ♦ Hozzáértés
  ♦ Biztonságos gyógyszerelés (Legkevesebb Gyógyszer Garancia)

  ♦ Hasznos tanácsok, ajánlások (Benzó Blog, Lelki Útravaló)
  ♦ Négyszemközti konzultációk
  ♦ Kalkulálható konzultációs díj
(paraszolvencia: nincs)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Ügyvéd partnerünk

dr. Fülöp Dénes ügyvédi iroda
Megállapodást kötöttünk a Dr. Fülöp Dénes ügyvédi irodával.

A Stresszdoktor.hu jogi nyugalmát ezentúl dr. Fülöp Dénes és a http://drfulopdenes.com csapata garantálják. Ők védik szerzői jogainkat, hivatalosan megkeresik azokat, akik trollkodva próbálják aláásni Klienseink bizalmát (troll-kontroll), folyamatosan fejlesztik szerződéseinket és felügyelik adatkezelési és online értékesítési tevékenységünket.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2016
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert preferálja.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb