Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Depresszió, testi betegségek és a bioritmus



DEPRESSZIÓ, TESTI BETEGSÉGEK ÉS A BIORITMUS

Depresszió, testi betegségek és a bioritmus - depresszió kezelése Győrben

Korunkban két fontos élettani folyamatot veszélyeztetnek szociokulturális kihívások.A XX. és XXI. század fordulójának gyakori, az orvosi ellátást terhelő betegségei (alvászavar, depresszió, kettes típusú cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavarai, szív- és érrendszeri betegségek) gyakran összekapcsolódnak, egyfajta XXI. századi "betegségcsomagot" alkotva. Az együttes előfordulás valószínűleg nem véletlen, hiszen ezen betegségek hátterében gyakran ugyanazok a kockázati tényezők állnak.

Hogy a közös rizikófaktorok a komorbiditásban pontosan milyen szerepet töltenek be, nem tudjuk. Noha évről évre egyre több publikáció születik a témában, olyan átfogó modellel még nem rendelkezünk, mely egy értelmezési keretben adna magyarázatot az összes olyan pszichofiziológiai mozzanatra, amelynek szerepe lehet a nagy népegészségügyi problémák közötti kölcsönhatásban. Van azonban néhány olyan jelenség, amelynek egyre nagyobb szerepet tulajdonítunk: ilyen a krónikus stressz szerepe, valamint az a tény, hogy korunkban két fontos élettani folyamatot veszélyeztetnek szociokulturális kihívások. Az egyik az anyagcsere, amely negatív irányban befolyásolható egészségtelen táplálkozással és mozgáshiányos életmóddal.

A másik folyamat a napi (cirkadián) bioritmus, amelyet a rendszertelen életmód és a ritmust szinkronizáló pszichobiológiai szignálok (fény/sötétség arány, testmozgás, szociális aktivitás) időzítésének megváltozása zavarhat meg. Az alábbiakban ez utóbbi lehetséges népegészségügyi jelentőségével foglalkozunk részletesebben. Az Egészségügyi Világszervezet 1996-os előrejelzése szerint 2020-ra a depresszió lesz az életminőség- és munkaképesség-csökkenésért felelős második leggyakoribb betegség (első helyen az előrejelzés szerint a szív- és érrendszeri problémák állnak). Ez a tendencia erősen érződik már a mindennapi orvosi praxisban, túlnőve a pszichiátria és az alapellátás keretein is.

A depresszió megelőzésére tett erőfeszítések egyelőre nem oldották meg a helyzetet, annak ellenére, hogy az Európai Unió népegészségügyi programjai a kérdést kiemelt fontosságúként kezelik. Mind a megelőzésben, mind a terápiában számos új lehetőséget hozhat a megzavart cirkadián ritmus depresszióban játszott szerepének tisztázása. A depressziós tünetek kapcsolata a napi bioritmussal régóta ismert. Az aktivitás, a kezdeményezőkészség és a hangulat egészséges emberekben is napi ingadozást mutat, mindez azonban sokkal markánsabban észlelhető hangulatzavarok esetén. A depresszió egyik fontos jellemzője, hogy számos élettani folyamat (növekedési hormon, stresszhormonok, immunszabályzók, pajzsmirigyhormonok elválasztása, testhőmérséklet) napi ritmusa megbomlik, és a depresszió klinikai tünetei is markáns napszaki ingadozást mutatnak. Megváltoznak a cirkadián ritmus leglátványosabb indikátorának, az alvásnak a jellemzői (a kapcsolat fordítva is igaz: a megzavart alvás a depresszió egyik fontos kockázati tényezője), és azok a folyamatok is, amelyeknek közvetlen befolyásuk van a napi bioritmusra: a melatonin elválasztás napi ritmusa, valamint a sejtek cirkadián ritmusát biztosító (CLOCK) gének aktivitása is.

Ugyanakkor azt is régóta tudjuk, hogy egyes, a cirkadián ritmusra ható terápiák (alvásmegvonás, fényterápia) antidepresszív hatásúak. Mindezek alapján joggal vetődik fel, hogy a cirkadián ritmus rendezése hatékony eszköz lehet a depresszió gyógyításában. Számos, a napi bioritmus helyreállítását (is) elősegítő terápiás eszközt már régóta használunk. Ilyen a rendszeres napi ritmus kiépítése, mely része a depresszió kognitív viselkedésterápiájának, a már említett alvásmegvonás és fényterápia, de egyre több adat gyűlik össze a rendszeres testmozgás antidepresszív hatásáról is. Ezek a terápiák ugyanakkor önmagukban nem bizonyultak hatékonynak, csak gyógyszeres kezeléssel vagy kognitív pszichoterápiával kombinálva.

A depressziónál alkalmazott gyógyszerek jelentős hányada ugyanakkor negatívan befolyásolhatja az alvást és a cirkadián ritmust, ez pedig kockázatot jelenthet egy újabb depressziós epizódba való visszaesés szempontjából. A cirkadián ritmust pozitívan befolyásoló antidepresszívumok kifejlesztése ebben nagy segítséget jelenthet. Ilyen például az agomelatin, amely hamarosan forgalomba kerül az Európai Unióban (így Magyarországon is), s amely együttesen hatva a szerotoninerg- és melatonin rendszerre képes a cirkadián ritmus helyreállítására. A depresszió gyakorisága diabétesz esetén körülbelül kétszer akkora, mint az átlagnépességnél, de a kapcsolat itt is cirkuláris: egyben a depresszió a kettes típusú diabétesz egyik rizikófaktora. A mindkét betegségben egyszerre szenvedő betegeket alacsonyabb életminőség, gyakori terápiás problémák és hamarabb megjelenő szövődmények jellemzik.

A két betegség közti interakció háttértényezőit egyelőre nem ismerjük. A depresszió kapcsán kialakuló stresszrendszer-hiperaktivitás számos idegi és hormonális mechanizmuson keresztül az inzulinérzékenység csökkenéséhez vezethet. Ugyanakkor egyre több olyan eredmény lát napvilágot, mely a megzavart alvást és a cirkadián ritmust kapcsolatba hozza a szénhidrát-anyagcsere zavarával. Régóta tudjuk, hogy az inzulinaktivitást cirkadián ritmus jellemzi. A megzavart alvás és cirkadián ritmus ezt kedvezőtlenül befolyásolja, emellett csökkenti a "jóllakottsághormon" (leptin) és növeli az "éhséghormon" (ghrelin) aktivitását. Mindez étvágyfokozó hatású, ráadásul egyes vizsgálatok szerint jellegzetes táplálkozási magatartáshoz, a magas cukortartalmú ételek automatikus előnyben részesítéséhez vezet. Ennek következtében nő a kalória bevitel, a vércukorterhelés, és ez növeli az elhízás és a kettes típusú cukorbetegség kockázatát. A depresszióban emellett számos más olyan hormonális változás is történik (pl. a korábbiakban említett stresszhormonok aktivitásának növekedése), amely diabetogén hatású.

Úgy tűnik tehát, hogy a megzavart cirkadián ritmus számos kedvezőtlen fiziológiai folyamatot indít el, fontos szerepet játszhat a depressziós tünetek kialakulásában, és lehetséges, hogy közvetítő faktor a depresszió más betegségekkel való kapcsolatában is. Mindezek pontos megismeréséhez és a korábbiakban részletezett hatások igazi jelentőségének tisztázásához azonban még számos vizsgálatra van szükség.

Annyi azonban most is kijelenthető, hogy a cirkadián ritmus fenntartása és a megzavart ritmus helyreállítása jelentős prevenciós értékű beavatkozás lehet, mert egyaránt csökkenti egyes testi és lelki betegségek kockázatát. Jelentősége az egészség és az életminőség fenntartásában egyre nagyobb, és fontos látnunk azt is, hogy a napi bioritmus fenntartásához javasolt életmódváltozás (napi tevékenységek rendszeressége, rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, a stressz kezelése és a pszichés egyensúly fenntartása) egyben az anyagcsere- és szívbetegségek megelőzésének eszköze is. Ez bizonyára nem véletlen, hiszen a cirkadián ritmus alapvető feladata az, hogy a mindenkori környezetünkhöz hangolja testi és lelki működéseinket, így hangulatunkat, aktivitásunkat és anyagcserénket is.



Világgazdaság - 2009.05.06.

+36 30 286 2097

H-Szo.: 08-19 között

Gyógyszer-függőség

A Benzo Blogban elérhető tudás (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Helex, Rexetin, stb.) terápiás konzultációink otthoni kiegészítését szolgálják. Dr. Kopácsi László pszichiáter, online pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista (nem gyógyszerpárti, hanem a leszokásban segít):

nyugtató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 
altató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9
antidepresszánsok 1 2 3 4 5 6
stresszkezelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

Rendelési időpontok

Dr. Kopácsi László pszichiáter: Rendelési időpontok

Óradíj (pszichiátriai rendelő)

16 eFt (2016)
17 eFt (2017)

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

Stresszevés videó

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

"Minden tőlem telhetőt megteszek az Ön egészsége, gyógyulása érdekében."

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach

  ♦ Emberség, megértés
  ♦ Hozzáértés
  ♦ Biztonságos gyógyszerelés (Legkevesebb Gyógyszer Garancia)

  ♦ Hasznos tanácsok, ajánlások (Benzó Blog, Lelki Útravaló)
  ♦ Négyszemközti konzultációk
  ♦ Kalkulálható konzultációs díj
(paraszolvencia: nincs)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Ügyvéd partnerünk

dr. Fülöp Dénes ügyvédi iroda
Megállapodást kötöttünk a Dr. Fülöp Dénes ügyvédi irodával.

A Stresszdoktor.hu jogi nyugalmát ezentúl dr. Fülöp Dénes és a http://drfulopdenes.com csapata garantálják. Ők védik szerzői jogainkat, hivatalosan megkeresik azokat, akik trollkodva próbálják aláásni Klienseink bizalmát (troll-kontroll), folyamatosan fejlesztik szerződéseinket és felügyelik adatkezelési és online értékesítési tevékenységünket.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2016
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert preferálja.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb