Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Egészséget fenyeget az alvászavar



EGÉSZSÉGET FENYEGET AZ ALVÁSZAVAR

Egészséget fenyeget az alvászavar - alvászavarok, horkolás, alvás, inszomnia, győri pszichiáter, pszichiáter Győr, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológus
A test és a lélek regenerálódásához mindenkinek szüksége van az alvásra. Az, hogy kinek mennyire, az illető korától, ébrenléti terhelésétől, egyéni igényeitől függ. Napjainkban egyre többen és gyakrabban fordulnak orvoshoz enyhébb, súlyosabb alvászavaraik miatt. Az alvászavar és az egészségi állapot összefüggéseit taglalja a se magatartástudományi intézet kutatóinak vizsgálata.


Az intézet kutatói (Dunai Andrea, Szentkirályi András, Molnár Miklós Zsolt, Keszei András, Mucsi István és Novák Mária) az alvászavarokkal kapcsolatos tapasztalataikat egy tanulmányban foglalták össze (Alvászavarok és egészségi állapot). Annak bevezetőjében megállapítják: Az alvásnak minden ember életében rendkívül jelentős szerepe van nemcsak a regeneratív folyamatok működésében, hanem a memória frissen tartásában és a kognitív funkciók biztosításában is. Az egyén aktuális egészségi állapota, esetleges pszichés és szomatikus betegségei szoros kapcsolatban állnak alvási szokásaival, a pihenéssel eltöltött idő mennyiségével és minőségével. Az alváshiánynak és a különböző súlyosságú alvászavaroknak mind az egészségi állapotra, mind az életminőségre számtalan negatív hatása lehet. Az alváshiány miatt bekövetkező életminőség- romlásnak pedig a modern társadalmak egészének népegészségügyére és gazdaságára egyaránt gátló hatása lehet. Éppen ezért az egészséges alvás megőrzésének, az alvászavarok megelőzésének a módjait, továbbá az alvásmedicina lehetőségeit nemcsak az egészségügyi szakembereknek, hanem a laikusoknak is széles körben ismerniük kellene.


KEVÉS ALVÁS – ROSSZ EGÉSZSÉG

A gazdaságilag fejlett országokban az utóbbi évtizedekben egyre szélesebb néprétegeket érintenek az alvászavarok, melyek következményeként számos betegség is sokkal gyakoribbá vált. Sőt, egyes kutatók (Bódizs, Gottlieb, Kripke) vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy szoros összefüggés lehet a morbiditás és a mortalitás között. Megfigyeléseik szerint mind a kelleténél több, mind a kevesebb alvás súlyos problémák forrása lehet. Az Egyesült Államokban például a középkorúaknak körülbelül az egyharmada napi hat óránál kevesebbet alszik, a 18–25 éveseknek pedig a 20 százaléka.

Néhány kutató az utóbbi években olyan speciális vizsgálatokat is végzett, amely az összefüggéseket kutatta az alvászavarok és az elhízás, illetve a metabolikus szindróma kialakulása között. A húsz éven át tartó amerikai vizsgálat szerint a kutatók által megfigyelt fiatalok körében a kezdetek és a záró szakasz között eltelt két évtized alatt a fiatalok között öt százalékról tizenötre növekedett a krónikusan elhízottak aránya. Mindeközben azt is megállapították, hogy az adott periódusban átlagosan 1-2 órával csökkent a fiatalok napi alvásadagja. Mind a gyakorlati megfigyelések, mind a laboratóriumi vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy az alváshiány kóros hatással van nemcsak az anyagcserére, hanem az elhízásra és a cukorbetegség kialakulására is.

Azt is megfigyelték, hogy a krónikus alváshiányban szenvedőknél gyakoribb a szív- és érrendszeri betegségek megjelenése. A kutatók adatai szerint a miokardiális infarktus kialakulásának a veszélye háromszor nagyobb azoknál a személyeknél, akik napi öt óránál kevesebbet alszanak, mint a nyolc órát átalvók körében. Ez a kockázat különösen a nőket érinti. A vizsgálatok az alvás és a szervezet immunrendszerének működése közötti szoros összefüggésre is rámutattak. Állatkísérletek bizonyították, hogy az alvásmegvonás anyagcsere-fokozódáshoz, sorvadáshoz és végső esetben halálhoz vezetett.

A depressziós betegek megfigyelésével az is bebizonyosodott, hogy ha betegségük alvászavarral is társul, akkor súlyosan károsodik az immunrendszerük működése is. Az is bizonyított tény, hogy a krónikus gyulladásos betegségek velejárói az alvás-ébrenlét zavarok. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a gyulladásos betegségek kialakulásához, illetve a már diagnosztizált tünetek súlyosbodásához nagyban hozzájárul az immunrendszert legyengítő alvászavar.


NŐ A VESEBETEGSÉG KOCKÁZATA

A magyar kutatók a hazai felnőtt populációt, a kardiovaszkuláris betegségek és az alvászavarok közötti összefüggéseket vizsgálták. Eredményeik szerint az agyi érbetegségek, a magas vérnyomás és a szívinfarktus esetében bizonyítható összefüggés van a betegségek és az alvászavar között. Azoknál a személyeknél, akik napi rendszerességgel nyugodtan végigaludtak 7-8 órát, sokkal ritkább volt a fenti betegségek megjelenése. Mindazoknál pedig, akik ennél kevesebbet, vagy többet aludtak, jelentősen megnőtt a kockázat. A legmagasabb kockázata azoknak volt, akik napi öt óránál kevesebbet aludtak. Azt is több vizsgálat bizonyította, hogy nemcsak a szív- és érrendszeri, illetve gyulladásos betegségek kockázatát növeli az inszomnia, hanem a vesebetegségek és egyéb, krónikus fájdalommal járó kórképek kialakulását is jelentősen elősegíti. Egyre több adat szól amellett, hogy a kezeletlen inszomniának lényeges szerepe lehet a depresszió, a szorongásos mentális betegségek, illetve az alkoholizmus megjelenésében is, illetve erősíti a szuicid hajlamot.

A vizsgálat szerint a lakosság körében az egyik leggyakrabban előforduló alvászavar az inszomnia, vagyis az alváselégtelenség. Annak tünetcsoportjába tartozik az elalvás nehézsége, a gyakori éjszakai felébredés, a kívánatosnál korábbi ébredés, illetve a töredezett alvásszerkezet. Ezek a páciensek gyakran aluszékonyak, fáradtak nappal, csökkent koncentrációképességről, illetve ingerlékenységről és a rövid távú memóriazavaráról számolnak be, Ezeknek a tüneteknek negatív hatása van nemcsak a mindennapi életvitelre, a munkára, de olykor az adott páciens szociális helyzetére is.

Az inszomnia kialakulásának rizikótényezői: az életkor, a női nem, a munkahelyi váltott műszak, az alacsonyabb iskolázottság, a gyenge anyagi helyzet, illetve a szomatikus és pszichés tünetek párhuzamos jelentkezése. A nemzetközi kutatások becslése szerint egy adott ország összlakosságának körében körülbelül 6–9 százalékos lehet az inszomniás személyek aránya. A magyar vizsgálatok szerint nálunk ez az arány 9,2 százalék. Az itthoni adatok azt is mutatják, hogy az inszomnia a 65. életév felettiek körében 16 százalékos, ami a négyszerese a 25 év alattiaknál tapasztalt alvási rendellenességekének. Az is bebizonyosodott, hogy a magyar nők körében 1,5–2-szer több az inszomniás, mint a férfiak között. Ez az arány megegyezik az USA-ban tapasztalt adatokkal (nők: 12 százalék, férfiak: 6 százalék). Itthoni adatok mutatják, hogy a dializált vesebetegeknél 19 százalékos az inszomnia megjelenésének az esélye, a transzplantáltaknál ez az arány 8 százalékos.

A krónikus fájdalommal járó betegségekben szenvedőknek majdnem a 40 százaléka számolt be alvászavarokról. A betegek gyógyszerelési adatait vizsgálva a kutatók megállapították: minél több egy személynek az alapbetegségekhez járuló társbetegsége, annál nagyobb nála az inszomnia kockázata, ami a pszichés társbetegségeknél háromszoros mértékű.


KORSZERŰ ALTATÓK – KEVESEBB MELLÉKHATÁS

Az inszomnia kezelésére gyógyszeres és nem gyógyszeres módszerek egyaránt rendelkezésre állnak. Az orvosok gyakran a kettő kombinációját alkalmazzák betegeiknél. Sajnos a leggyakrabban és legáltalánosabban csupán altató folyamatos adagolásával próbálnak javítani az inszomniás páciens állapotán. Általában valamilyen benzodiazepin hatóanyagú készítményt írnak fel számára, amelynek számos mellékhatása lehet (a hozzászokás, függőség kockázata, nappalra is áthúzódó hatások stb.). Ezek a mellékhatások különösen az időskorú betegek számára jelentenek magas rizikót, hatásukra például megnőhet a balesetek gyakorisága, a csonttörések, elesések kockázata.

Éppen ezért az elhúzódó hatású korszerűtlen készítményeket érdemes előnyösebb tulajdonságú modern altatókra felcserélni. Egy dializált betegek körében végzett vizsgálat szerint náluk az altatószedés viszonylag magas (14 százalékos), ami 15 százalékos mortalitásnövekedéshez vezetett. Különösen azoknál, akiknél a társbetegségek között megjelent a COPD is. Az inszomnia kezelésében a gyógyszeres terápia mellett fontos szerepe van a pszichoterápiás módszereknek is. A kognitív viselkedésterápia hatékonyságát számtalan vizsgálat igazolta. Az amerikai statisztikák szerint az inszomniások lényegesen gyakrabban járnak orvoshoz és kétszer több időt töltenek betegállományban, mint a normál populáció tagjai. Továbbá többször hívják az ügyeletet és gyakrabban fekszenek kórházban is.

Az alvászavarok második leggyakoribb tünetcsoportja az alvásfüggő mozgászavar, amit „nyugtalan láb”-szindrómaként is emlegetnek, amely főként a késő esti órákban jelentkezik, és kellemetlen tünetekkel jár, ami alvászavarhoz vezet. Megnehezítik a nyugodt elalvás folyamatát, nyugtalan, szaggatott alvást eredményeznek. A szindróma gyakran társul periodikus végtag-mozgászavarral is, ami a láb feszítőizmainak periodikus összehúzódásával jár, aminek következménye a felszínes alvás, a mély alvás hiánya. E kórkép viszonylag gyakori: a populáció 2–15 százalékánál észlelhető. A nők körében gyakoribb, és az életkor előrehaladtával egyre többeket érinthet. A szindróma primer formája genetikai eredetre utal, gyakori a családi halmozódás. A szekunder forma valamilyen betegség (veseelégtelenség, diabétesz, rheumatoid arthritis, anémia, Parkinson- kór, neuropátia stb.) kísérő kórképe, amely jelentős mértékben rontja a páciens életminőségét.

Olykor terhes nőknél is megjelenik a szindróma. A betegség oka még nem tisztázott, a kutatók feltételezik, hogy többféle mechanizmus vezet a kialakulásához. Központi szerepet tulajdonítanak ezek között a dopaminnak és a központi idegrendszer vasanyagcsere- zavarának. A „nyugtalan láb”-szindróma azon kívül, hogy nagymértékben rontja a páciens életminőségét, egyéb veszélyeket is rejthet magában. Sokuknál szorongásos és depressziós tünetek, pánikbetegség jelentkezik. Több elemzés eredménye is rámutat arra, hogy a megfelelően kezelt betegek állapota lényegesen javult. A páciensek betegútjának egyéves követése bebizonyította, hogy a megfelelően végrehajtott pszichoterápiás kezelés szignifikánsan enyhítette a mentális tüneteiket.


VESZÉLYES HORKOLÁS

A hazai kutatók a szintroma előfordulását vesebetegségben szenvedő személyeknél vizsgálták. Megállapították, hogy míg a veseelégtelenségben szenvedő dializáltaknál a kórkép előfordulása 14 százalékos arányú, addig a transzplantáltaknál 5 százalékos a gyakorisága. A vizsgálat szerint a hazai dializált és transzplantált vesebetegeknél az alapbetegségükhöz kapcsolódó „nyugtalan láb”-szindróma szoros összefüggést mutat a depressziós tünetek megjelenésével. Bár ennek pontos oka ismeretlen, a kutatók feltételezik, hogy a súlyosabb urémia, illetve az alvásdepriváció állhat a háttérben. A transzplantált betegeknél összefüggést találtak a szindróma előfordulásának gyakorisága és a halálesetek között is.

A magyar lakosság körében leggyakrabban előforduló alvászavar az obstruktív alvási apnoe, vagyis a kóros horkolás és annak következményei. Becslések szerint a férfiak négy, a nők két százalékát érintheti. A kórképet okozó közvetlen kockázati tényezők az elhízás, az életkor és nőknél a menopauza. Bár az életkor előrehaladtával 2-3-szorosára nő a kockázat, de a vizsgálatok azt mutatják, hogy 65 év felett megáll ennek a tendenciának a növekedése. Az alvási apnoé megjelenésére különösen nagy a kockázata (23–35 százalékos) a magas vérnyomásban, a szívelégtelenségben (37 százalék) szenvedőknek, a koszorúérbetegeknek (30–37 százalék), a stroke-on átesetteknek, illetve a veseelégtelenségben szenvedőknek (27–33 százalék). A kórkép hatására az alvás szaggatottá, felszínessé válik, amely a hipoxiával együtt fokozott nappali álmosságot idéz elő, rontja a koncentrációképességet, tanulási és memóriazavart okoz, hangulatromlást, idegességet idéz elő.

A nappali aluszékonyság és dekoncentráltság miatt megnő a közlekedési és munkahelyi balesetek kockázata. A felsorolt kellemetlen tünetek mellett súlyosabb következményekkel is számolni kell a rizikócsoportba tartozó személyeknek. Tudományosan bizonyított tény, hogy az alvási apnoe hozzájárulhat az arterioszklerózis, a koszorúér-betegségek, a pangásos szívelégtelenség, a diabétesz és a depresszió kialakulásához. Több tanulmány arra is rámutat, hogy növeli a mortalitás kockázatát. A magyar kutatás a horkolás és a szív- és érrendszeri betegségek összefüggéseit vizsgálta. Eredményeik szerint a férfiak 37, a nők 12 százaléka számolt be arról, hogy álmában rendszeresen és hangosan horkol. Ebben a vizsgált populációban a szívinfarktus és az agyi érbetegségek gyakorisága átlagosan 26 százalékos volt. Bebizonyosodott, hogy a hangos, szaggatott, kitartó horkolás a legveszélyesebb, a legtöbb egészségügyi kockázatot rejti magában.



orvosilapok.hu/magyar-orvos - 2009-10-28 - Lóránth Ida

+36 30 286 2097

H-Szo.: 08-19 között

Gyógyszer-függőség

A Benzo Blogban elérhető tudás (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Helex, Rexetin, stb.) terápiás konzultációink otthoni kiegészítését szolgálják. Dr. Kopácsi László pszichiáter, online pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista (nem gyógyszerpárti, hanem a leszokásban segít):

nyugtató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 
altató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9
antidepresszánsok 1 2 3 4 5 6
stresszkezelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

Rendelési időpontok

Dr. Kopácsi László pszichiáter: Rendelési időpontok

Óradíj (pszichiátriai rendelő)

16 eFt (2016)
17 eFt (2017)

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

Stresszevés videó

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

"Minden tőlem telhetőt megteszek az Ön egészsége, gyógyulása érdekében."

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach

  ♦ Emberség, megértés
  ♦ Hozzáértés
  ♦ Biztonságos gyógyszerelés (Legkevesebb Gyógyszer Garancia)

  ♦ Hasznos tanácsok, ajánlások (Benzó Blog, Lelki Útravaló)
  ♦ Négyszemközti konzultációk
  ♦ Kalkulálható konzultációs díj
(paraszolvencia: nincs)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Ügyvéd partnerünk

dr. Fülöp Dénes ügyvédi iroda
Megállapodást kötöttünk a Dr. Fülöp Dénes ügyvédi irodával.

A Stresszdoktor.hu jogi nyugalmát ezentúl dr. Fülöp Dénes és a http://drfulopdenes.com csapata garantálják. Ők védik szerzői jogainkat, hivatalosan megkeresik azokat, akik trollkodva próbálják aláásni Klienseink bizalmát (troll-kontroll), folyamatosan fejlesztik szerződéseinket és felügyelik adatkezelési és online értékesítési tevékenységünket.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2016
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert preferálja.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb