Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Egyre gyakoribb a kiégés-szindróma



EGYRE GYAKORIBB A KIÉGÉS-SZINDRÓMA


Egyre gyakoribb a kiégés-szindróma - kiégés, kiégés-szindróma, stressz, kimerülés, győri pszichiáter, pszichiáter Győr, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológusAz európai Unióban, így Magyarországon is - főleg a növekvő stressz, az emberi kapcsolatok elszemélytelenedése és a fokozott leterheltség miatt - az utóbbi években egyre többeket érint az úgynevezett kiégés-szindróma, amely később esetleg súlyosabb problémához, például depresszióhoz vezethet. Sokszor a páciensek fel sem ismerik, hogy komoly pszichológusi segítségre lenne szükségük. Mik a betegség tünetei, hová fordulhatunk segítségért, és milyen megelőzési lehetőségek vannak?


MI A KIÉGÉS-SZINDRÓMA?

A kiégés-szindróma krónikus érzelmi megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés, amely a reménytelenség érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív érzelmek jellemeznek.

A kiégés-szindrómát egyre komolyabban veszik a szakemberek, aminek markáns jele, hogy Németországban hivatalosan is betegségnek ismerték el a közelmúltban. A kórkép súlyosabb, előrehaladottabb fázisában munkaképtelenséget is okozhat, ezért ilyenkor az egészségbiztosítóknak fizetniük kell - erről már érvényes bírósági ítélet is született az országban.


A KIÉGÉS-SZINDRÓMA TÜNETEI ÉS JELLEMZŐ ELŐFORDULÁSA

A Berkeley Egyetem munkapszichológusai 1990-ben egy több mint 4000 személyen végzett átfogó vizsgálatot publikáltak kiégés-vizsgálataikról. Ennek alapján kijelenthető, hogy az elsősorban emberközpontú foglalkozást végzőket (humán szolgáltatásban érdekeltek, egészségügyi dolgozók, tanárok, szociális munkások) érinti a megbetegedés, amely alapvetően három-tünettel jellemezhető: érzelmi kimerülés, elszemélytelenedés, az élet több területén pedig a teljesítmény csökkenése.

Ezek a tünetek azonban más foglalkozást végző munkavállalóknál is megjelentek az utóbbi időben, így elmondható, hogy az újságíróknál a napi cikkírás, tévéseknél a riportkészítés, értékesítőknél, vállalkozóknál és cégvezetőknél pedig a mindennapi szigorú elvárásoknak való megfelelni akarás okozhat kiégés-szindrómát.

A tünetegyüttes kialakulásában kulcsszerepet játszanak a munkakörnyezet stresszt okozó tényezői (kevés motiváció, kismértékű munkahelyi elégedettség) és az érzelmi túlterheltség. A tanulmány szerzői ezen kívül kiemelik, hogy az érintett betegeknél testi, érzelmi és szellemi kimerülés egyaránt előfordulhat a kórkép tüneteként. Testi szinten ugyanis krónikus fáradtság, gyengeség, rossz közérzet, érzelmi szempontból reménytelenség, levertség lehet jellemző, s emellett az érintettekben negatív beállítódás alakul ki önmagukkal, a munkával és általában az élettel szemben.


MAGYARORSZÁGON IS BETEGSÉGNEK TEKINTHETŐ-E A KIÉGÉS-SZINDRÓMA?

"A kiégés-szindróma létezése és elfogadottsága egyetlen uniós országban, így Magyarországon sem kérdőjeleződik meg, azonban a BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) -rendszerben fődiagnózisként még nem használható" - mondta kérdésünkre Surján György, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet főosztályvezetője. "Néhány másik hasonló tünetegyüttes, mint például az akut stressz-szindróma vagy a poszttraumatikus stressz-szindróma azonban igen hasonló szimptómákat okoz - és a BNO-rendszerben fődiagnózisként szerepel -, így az orvosok betegeiket ezeken a kódokon jelentik be. Ezért minden a kiégés-szindrómával rendelkező páciens megfelelő ellátásban részesül" - mondta a szakértő.

Surján fontosnak tartotta még kiemelni, hogy a betegség előfordulásának pontos arányáról Magyarországon, illetve általában az Európai Unióban jelenleg nem rendelkezünk adatokkal, de a nemzetközi tendenciák és felmérések arra utalnak, hogy sajnálatos módon pár éven belül ebben a régióban is sokkal több hasonló tünettel rendelkező pácienst fognak regisztrálni. Általános változás még, hogy a régebben elsősorban a 40 év felettieket érintő betegség a munkahelyi követelmények szigorodása miatt mára a 30 év felettieket is veszélyezteti, és egyre fiatalabb korosztályokban jelenik meg.


KIHEZ FORDULHATUNK, HA A SZINDRÓMA TÜNETEIT ÉRZÉKELJÜK?

Dr. Plette Richárd, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet  (OMFI) Munkalélektani Osztályának pszichológusa ezzel kapcsolatban azt a felvilágosítást adta, hogy először - amennyiben erre lehetőségünk van - a munkahelyünkön lévő foglalkozás-egészségügyi centrumokhoz kell fordulnunk. Ezek a néhány nagyobb cégnél már meglévő központok azért nyújtanak jó terápiás kezelést, mert a betegség komplex természetének megfelelően pszichológus, orvos és mentálhigiénés szakember is segítségünkre lehet a mielőbbi gyógyulásban. "Akinek a munkahelyén nincs ilyen lehetőség, az háziorvosától érdeklődjön a terápiás lehetőségekről, aki a megfelelő szakemberhez irányítja. Nagyon fontos kiemelnünk, hogy a kiégés-szindróma következményeként súlyos depresszió, túlzott alkohol- vagy kábítószer-használat is sok esetben előfordul. A legfontosabb teendőnk tehát elsősorban a kórkép létrejöttének tudatos megelőzése, ha pedig a betegség mégis létrejött, felértékelődik a közvetlen környezet és a család figyelme és segítsége" - mondta a szakértő.


A KIÉGÉS-SZINDRÓMA MEGELŐZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A szindrómával kapcsolatban a legfontosabb a megelőzés - olvasható Prof. Dr. Morvai Veronika, a Semmelweis Egyetem Munka- és Környezet-egészségtani Tanszék vezetőjének tanulmányában. Mivel a kiégés-szindróma elsősorban egészségügyi dolgozóknál és pedagógusoknál jelentkezik, ezért nagyon fontos ezeken a munkahelyeken a támogató rendszerek kiépítése: folyamatos esetmegbeszélések, szakmai továbbképzések, kommunikációs gyakorlatok, valamint a kollegiális konzultáció megléte. Kiemelkedő jelentőségű továbbá, hogy a munkatársak figyeljenek egymásra, változatos programokat próbáljanak szervezni a munkahelyi elfoglaltságokon kívül is. A munkavállalóknak biztosítani kell beosztottaiknak a megfelelő anyagi elismerést, az önmegvalósítás lehetőségét, és hogy a személyes motiváció egy-egy adott feladattal kapcsolatban ne vesszen el.

Az orvosok és pedagógusok esetében különösen nagy rizikófaktor lehet, hogy túlterheltek és nem kapják meg munkájukhoz a szükséges támogatást. Az érintett segítő foglalkozásúaknak és a felsorolt többi érintett szakma képviselőinek pedig saját életükben is fontos biztosítaniuk a mindennapi változatosságot, mind a tevékenységek, mind pedig az egészségmegőrzés körében. Amennyiben erre lehetőség van, teremtsük meg magunknak a lelki feltöltődés lehetőségét (akár fizetés nélküli szabadság felhasználásával), valamint válasszuk szét a munkát és a magánéletet. - olvashatók a "jó tanácsok" a tanulmányban.

A szakértők véleményét összegezve elmondható, hogy a kiégés-szindróma egy egyre többünket érintő kórkép. Kialakulásának központjában az irreális munkahelyi elvárások, a növekvő stressz, a fokozott leterheltség, illetve az alacsony erkölcsi és anyagi megbecsültség állnak. A tünetegyüttesből való kiút az életmód és az önmagukról való gondolkodás átszervezése, az önismeret bővítése, a saját igények, értékek, célok és elköteleződések felismerése által lehetséges, s gyógyítása komplex terápiát igényel.

 


NÁLUNK FŐLEG AZ ORVOSOK, NŐVÉREK ÉS A TANÁROK ÉRINTETTEK

A kiégés-szindróma Magyarországon elsősorban az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok között fordul elő. Az eddigi egyetlen felmérést orvosok körében a Magatartástudományi Intézet egyik kutatócsoportja végezte el. A vizsgálatba bevont 187 orvos és egyéb egészségügyi dolgozó több mint 60%-ánál a kiégés-szindróma valamelyik jellegzetes tünete jelentkezett, s 33%-uknál jelentős teljesítménycsökkenést tapasztaltak a munkahelyen. Nemzetközi összehasonlításban (svájci, finn, francia, amerikai és brit vizsgálatok) ezek az eredmények rendkívül hasonlóak voltak.

Az érzelmi kimerülés elsősorban a női egészségügyi munkavállalókra, míg az elmagányosodás, elszemélytelenedés a férfi orvosokra volt inkább jellemző. A tanulmány egyik legfigyelemreméltóbb eredménye ezen kívül az, hogy a kiégés-szindróma előfordulása minden esetben egyenes arányú kapcsolatot mutatott a rossz egészségmagatartással (helytelen és rendszertelen táplálkozás, mozgásszegény életmód), a munkahelyi stressz erősödő jelen-létével, illetve az alacsony erkölcsi és anyagi megbecsültséggel. Ez is arra utal, hogy egy komplex, sok tényezőt magába foglaló kórképről van szó.

A kutatócsoport jelenleg is végzi vizsgálatait, s az orvosoknál kapott eredményeket szeretnék összehasonlítani a pedagógusok és más segítő foglalkozású személyek körében végzett felmérések tapasztalataival.




[origo] egészség - Makó Attila  - 2007. augusztus 24.

+36 30 286 2097

PSZICHIÁTRIAI RENDELÉSEK

Győri rendelés (17 eFt/óra)
Budapesti rendelés (VIP)
Skype rendelés

Bejelentkezés
+36 30 286 2097

Szavazzon!

Orvosi segítség a gyógyszer leszokáshoz - 2017 ősztől
Akaratlanul pszichiátriai gyógyszerfüggővé (altatók, nyugtatók, antidepresszánsok, szorongásoldók) váltakat segíteném a gyógyszer-elhagyásban. Milyen szakmai segítséget venne igénybe legszívesebben?
Ismeretterjesztő előadás (általános összefüggések)
96 szavazat (9%)
Online Szakvélemény + Személyre Szabott Otthoni Gyógyszer Leszokási Útmutató
649 szavazat (63%)
Videotréning (általános összefüggések)
131 szavazat (13%)
Gyógyszer-specifikus, Kiscsoport
152 szavazat (15%)
1028 szavazat összesen

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2017
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert és a gyógyulást preferálja. Céljai: 1. ismeretterjesztés, tévhitoszlatás és betegedukáció. 2. a pszichiátriai gyógyszerek által okozott gyógyszerfüggőségek (nyugtató-függőség, altató-függőség, antidepresszáns-függőség) megelőzése és otthoni kezelésének elősegítése. 3. a hatékony önsegítés támogatása.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Nem helyettesítenek semmilyen szaksegítséget. Amennyiben kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, nyugtató, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb