Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Egyre stresszesebb a rendőri munka



EGYRE STRESSZESEBB A RENDŐRI MUNKA

EGY CSAPATBAN JÁTSZANAK

Egyre streszesebb a rendőri munka - munkahelyi stressz, rendőri munka, pszichés teher, ellenséges hangulat, pszichés megbetegedések, atrocitások, tartós és fokozott megterhelés, pszichológus


Az utóbbi húsz évben alaposan megváltozott körülmények között kell dolgoznia a magyar rendőrségnek. A rendszeres utcai demonstrációk, vagy a súlyosabb életellenes bűncselekmények olyan pszichés terhet rónak a rendőrökre, amelyet csak tovább fokoz a társadalom részéről mind gyakrabban tapasztalt ellenséges hangulat. Nem véletlen, hogy ma már nem a csigolyakopás vagy a nyombélfekély, hanem a pszichés megbetegedések jelentik a vezető diagnózist a rendőrök körében – tudtuk meg dr. Csatai Tamás rendőrorvos ezredestől, az Országos Rendőr-főkapitányság vezető főorvosától.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Humánigazgatási Szolgálatának Egészségügyi és Pszichológiai Osztályának vezetője elismerte: jóllehet a leendő rendőröket, akik döntően a rendészeti szakközépiskolákból vagy a Rendőrtiszti Főiskoláról kerülnek a testületbe, úgy igyekeznek kiválogatni, hogy ebben a megváltozott társadalmi környezetben is megállják a helyüket, ez nem mindig sikerül.

Évekkel ezelőtt még senki nem gondolt arra, hogy a kivezényelt rendőröknek már-már rutinszerűen utcaköveket hajigáló, őket folyamatosan szidalmazó és provokáló, mi több, motorral a rendőrsorfalba hajtó tüntetőkkel és rendbontókkal kell szembenézniük. Leginkább az ilyen és ehhez hasonló atrocitások az okai, hogy a legtöbben élnek a 25 éves szolgálati viszonyt követő nyugdíjazás lehetőségével. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy ma a szolgálatban lévő rendőrök átlagéletkora mindössze 32 év. A korai nyugdíjazás azonban egészségügyi szempontból sokszor nem indokolt, ezért az említett szakemberek mindent megtesznek azért, hogy segítsék a rendőrök pszichés felkészítését és támogassák őket az olyan esetek feldolgozásában, amelyek miatt esetleg elhagynák a testület. Rendszeres felkészítő és levezető jellegű pszichológiai tréningeket tartanak azok számára is, akik nehezebb körülmények között, éles helyzetben dolgoznak (lásd keretes írásunkat).


 
Szimulált helyzetek
A felkészítő, illetve levezető tréningeken többnyire a T-csoport módszert alkalmazzák. Ez a módszer a tapasztalati tanulásra épít, amelynek során a résztvevők különböző helyzetgyakorlatokból kiindulva maguk szabhatják meg a tanulás módját, minőségét és ütemét. A laza, felszabadult légkörben folyó tréning során a csoport közösen kialakított szabályok szerint dolgozik, amelyet a tréner segítségével a résztvevők is alakítanak. A feladatok azokat az élethelyzeteket szimulálják – különféle rendőri intézkedések, konfliktushelyzetek –, amelyek a rendőrök szempontjából kiemelt jelentőségűek. A foglalkozás végén a csoport elemzi a megismert magatartásmintákat és megbeszéli a tanulságokat. A hangsúlyt nem a viselkedés okainak feltárására helyezik, hanem a viselkedések lehetséges hatásait térképezik fel, és az eredetinél hatékonyabb viselkedési alternatívákat keresnek.

A T-csoport módszer mellett a szervezetben dolgozó pszichológusok szakmai előképzettségük és tapasztalataik alapján alkalmazzák többek között a pszichodráma, a szociodráma, a tranzakció-analízis elemeit is.



Természetesen minden odafigyelés ellenére előfordul, hogy egy rendőr alkalmatlanná válik addigi munkájára. Megtörténhet, hogy ő maga érzi, nem bírja az éjszakai házkutatásokat, a tanúkihallgatásokat, vagy a rend biztosítását a tömegverekedésbe torkolló futballmeccseken. De az is megesik, hogy kritikus helyzetben aránytalan mértékű ellenreakciót indít. Ilyen esetekben két megoldás kínálkozik. Az egyik – és ez döntően az első helyzetre jellemző –, hogy más munkakörbe helyezik az illetőt, ahol nincs kitéve akkora stressznek. A másik, hogy ismételten megvizsgálják az alkalmasságát, különösen a pszichológiait, és ennek alapján döntenek arról: maradhat-e a rendőrségnél.


SZIGORÚ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK

A rendőrség egészségügyi és pszichológiai szakszolgálata arra törekszik, hogy lehetőség szerint ne is kerülhessenek a testületbe olyanok, akik nagy valószínűséggel nem bírják majd a rendőri munkára jellemző tartós és fokozott megterhelést. A jelentkezőknek – mint dr. Csatai Tamástól megtudtuk – igen szigorú alkalmassági vizsgálaton kell átesniük.

Részben ezért is van, hogy bár tízszeres a túljelentkezés a Rendőrtiszti Főiskolára, oda nehezebb bejutni, mint a jogi karokra. Míg ugyanis a felvételi ponthatárok azonosak, a leendő rendőröknek pszichésen, egészségileg és fizikailag is meg kell felelniük. Jó néhány alkalommal azonban csak az adott, éles helyzetben derül ki, hogy valaki mégsem tudja jól kezelni a stresszt. A rendszeres kötelező alkalmassági vizsgálatok fontosak – mondta az osztályvezető főorvos –, amelyeken akkor is ki kiderülnek a gondok, ha az illető rendőr maga nem kért soron kívüli segítséget.

A rendészeti szakközépiskolát végzetteknél az egészségügyi és pszichológiai szakszolgálat emellett úgynevezett „beválás-vizsgálatokat” is végez annak érdekében, hogy kiderüljön, jól mérték-e fel egészségi és pszichés állapotukat, amikor a rendőrséghez jelentkeztek. Erre a kontrollra az állományba kerülést követő ötödik évben kerül sor, és a vizsgálaton átesettek 97 százalékánál semmilyen problémát nem találnak – közölte dr. Csatai Tamás, aki szerint az ilyen jellegű tesztekből maguk az orvosok és pszichológusok is sokat tanulnak, hiszen tisztázódik, miből következtethettek volna korábban is az esetleges alkalmatlanságra.

Egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot azoknál is végeznek, akik élnek a nemrégiben felkínált, nyugdíj melletti rendőri munka lehetőségével. Esetükben azonban értelemszerűen kevésbé szigorúak a kritériumok, hiszen tőlük nem azt várják el – mint Csatai Tamás fogalmazott –, hogy tolvajok után fussanak, az ő feladatuk az, hogy jelenlétükkel a bűnmegelőzést szolgálják.


SPECIÁLIS TUDÁS KELL

A megfelelő rendőrök kiválasztása mellett természetesen a betegségek megelőzése és a betegek ellátása is feladata a rendőrség orvosainak, pszichológusainak, szakdolgozóinak. Az előbbi körbe tartoznak többek között a szűrővizsgálatok és a védőoltások, például a H1N1 elleni, amelyet a tervek szerint az a mintegy harmincezer rendőr kap meg elsőként, aki közvetlen kapcsolatban áll a lakossággal.

A betegellátást döntően az úgynevezett alapellátó egységek végzik, amelyeket a rendőrség saját költségvetéséből tart fenn, ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatókkal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek is meg kell felelniük. Az alapellátó egységek egy része nem csupán rendőröket, hanem más rendvédelmi szervek állományát, nyugdíjasokat és családtagokat is ellát, és az OEP-pel kötött szerződés alapján háziorvosi szolgálatként is működik. Jelenleg a rendőrség 25 rendőri szervéből 23 működtet alapellátó egységet; elvileg ezer rendőrre kellene jutnia egy orvosnak és egy pszichológusnak, de mint dr. Csatai Tamás elmondta, főként ez utóbbi szakemberekből nincs elég. S bár kényszerűségből bevonnak a munkába külsősöket is, ezt hosszú távon nem tartja jó megoldásnak.

Fontos ugyanis, hogy a rendőrök közel érezzék magukhoz az orvost, a pszichológust, bizalommal merjenek hozzájuk fordulni, ez pedig csak akkor lehetséges, ha a szakemberek „együtt élnek” a hozzájuk tartozó rendőrökkel. Emellett – mondta dr. Csatai Tamás – azért is fontos, hogy állandó csapat dolgozzon együtt, mert így az orvosok és a pszichológusok ki tudják cserélni tapasztalataikat, és minden szempontból szorosan együtt tudnak működni.

Ami a rendőrorvosokkal, pszichológusokkal szemben támasztott követelményeket illeti, a rendőrség vezető főorvosa szerint olyan szakemberekre van szükségük, akik képesek kilépni szűk szakterületükről. – Ide nem háziorvos, belgyógyász vagy foglalkozás-egészségügyi orvos kell, miként nem munka-, szervezet- vagy klinikai pszichológus, hanem ezek ötvözete – mondta. A rendőrségi orvoslás, pszichológusi munka rendkívül sokrétű, emellett az átlagosnál is nagyobb empátiakészséget igényel – tette hozzá.


 
Sok év börtön a rendőrök támadóinak
Intézkedő rendőrre 272 esetben támadtak az év első nyolc hónapjában, közülük 123-an meg is sérültek – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság adataiból. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint tavaly összesen 389 embert ítéltek el rendőrök bántalmazásáért, ebből 72 esetben szabtak ki végrehajtandó szabadságvesztést, míg 203-an felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. A többieket pénzbüntetéssel, közérdekű munkával sújtották.

Az utóbbi öt évben a rendőrök elleni erőszakos cselekedetek száma folyamatosan 329 és 360 között ingadozik; az esetek zömében ezek ütést vagy rúgást jelentenek, csak tizennégy esetben történt ennél súlyosabb sérülés. A Borsod megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztálya A börtön kapujában címmel tájékoztató füzetet adott ki, amelyet háromszáz településen osztottak szét. Ebben felhívják a figyelmet a rendőrverés következményeire.

A Btk. augusztus 10-e óta szigorúbban bünteti a rendőrök elleni erőszakot: az eddig kiszabható maximális három év helyett 2–8 év büntetés fenyegeti azt, aki hivatalos személy ellen támadó csoportot szervez és irányít, és a korábbi 5 helyett 8 évet kaphat, aki fegyverrel támad rájuk. Súlyosabb megítélés alá esnek az intézkedő rendőröket és pénzügyőrök ellen irányuló támadók: 2–8 évig tartó szabadságvesztés a büntetés, ha csoportosan vagy felfegyverkezve támadnak, a csoport vezetőjét pedig 5–10 év börtönre ítélhetik.



Haiman Éva



Medical Tribune 2009.11.05.

+36 30 286 2097

H-Szo.: 08-19 között

Gyógyszer-függőség

A Benzo Blogban elérhető tudás (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Helex, Rexetin, stb.) terápiás konzultációink otthoni kiegészítését szolgálják. Dr. Kopácsi László pszichiáter, online pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista (nem gyógyszerpárti, hanem a leszokásban segít):

nyugtató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 
altató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9
antidepresszánsok 1 2 3 4 5 6
stresszkezelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

Rendelési időpontok

Dr. Kopácsi László pszichiáter: Rendelési időpontok

Óradíj (pszichiátriai rendelő)

16 eFt (2016)
17 eFt (2017)

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

Stresszevés videó

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

"Minden tőlem telhetőt megteszek az Ön egészsége, gyógyulása érdekében."

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach

  ♦ Emberség, megértés
  ♦ Hozzáértés
  ♦ Biztonságos gyógyszerelés (Legkevesebb Gyógyszer Garancia)

  ♦ Hasznos tanácsok, ajánlások (Benzó Blog, Lelki Útravaló)
  ♦ Négyszemközti konzultációk
  ♦ Kalkulálható konzultációs díj
(paraszolvencia: nincs)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Ügyvéd partnerünk

dr. Fülöp Dénes ügyvédi iroda
Megállapodást kötöttünk a Dr. Fülöp Dénes ügyvédi irodával.

A Stresszdoktor.hu jogi nyugalmát ezentúl dr. Fülöp Dénes és a http://drfulopdenes.com csapata garantálják. Ők védik szerzői jogainkat, hivatalosan megkeresik azokat, akik trollkodva próbálják aláásni Klienseink bizalmát (troll-kontroll), folyamatosan fejlesztik szerződéseinket és felügyelik adatkezelési és online értékesítési tevékenységünket.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2016
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert preferálja.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb