Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Fóbiás évszázadunk



FÓBIÁS ÉVSZÁZADUNK


Felfokozott életritmusunkat, állandó versenyhelyzetünket, a kisgyermekeket sem kímélő, mérhetetlen információáradat pszichés terheit megsínyli szervezetünk. Mind több közöttünk az állandó szorongásban élő, meghatározott dolgoktól, jelenségektől irtózó ember. Mai korunk népbetegségei közé immár a fóbia is besorolható.

Az idei nyáron az átlagosnál sokkal többször érkezett hír repülőszerencsétlenségekről. Mind többen félnek már a repüléstől, Amerikában - egy friss statisztika szerint - minden tizedik ember szenved már a gondolatától is. Kialakult tehát a repülési fóbia, s jóllehet idehaza felmérés még nem készült, bizonyára nálunk is sokan vannak, akik fóbiás félelemmel viszonyulnak a repüléshez.

Mi is a fóbia? Beteges félelem, pszichés zavar, tartós és erős szorongásos állapot; iszony bizonyos helyzetektől, tárgyaktól, jelenségektől. Számos lehetséges indok állhat a hátterében, ámde azok nincsenek arányban a kiváltott reakció erősségével. Az érintetteket ugyanis pánikérzés keríti hatalmába: szívdobogás, izzadás, ájulásérzet, látászavar, hideg végtagok kísérik, aminek azonban meghatározott testi oka nincs.

Napjainkban a pszichológusok, pszichiáterek több száz fajta fóbiát ismernek, különböző csoportokban is próbálják megközelíteni és megérteni a jelenséget. Így például az agorafóbia, azaz a tériszony fogalomkörébe sorolható: a magasságtól, mélységtől, a nyílt terektől, a nagy tömegektől való beteges félelem. Ám a fóbiák között szerepel ellentéte - a bezártságtól való irtózás – a klausztrofóbia. Ilyen például a bezárt liftben érzett felfokozott félelem, amit nyilván a régebben éltek nem érezhettek, amint a repüléstől való viszolygást sem. Megjegyzésül hozzáfűzhetjük: Goethe, a világirodalom nagy alakja is betegesen félt ifjúkorában a magasságtól, mélységtől, s följegyezték életrajzírói, hogy egyszer felmászott a strasbourgi székesegyház tetejére, így akarva leküzdeni fóbiáját.

Állatoktól, bizonyos tárgyaktól, jelenségektől való kóros félelem is gyakran jelenik meg a fóbiák sorában. A zoofóbián az állatokkal összefüggő fóbiákat értik, leginkább a kígyóktól, rovaroktól való rettegő szorongás a gyakori. Túlzott félelmet keltenek sokakban betegségek is. Ez is jellegzetesen korunk jelensége, "köszönhetően" az információk felduzzasztott áradatának és a média szenzációéhségének, amely a ritka betegségek érzékletes ismertetésében is megnyilvánul. Hasonlóképpen korunkhoz köthetők az úgynevezett szociofóbiák, vagy társas fóbiák, az idegenektől való beteges félelem, de a közös étkezésekre való fóbiás reakció is. Fóbiás választ adhatnak a közszereplések, a nyilvánosság előtti beszéd, de különösen a konfliktushelyzetekre való reagálás.

Egyes kutatók szerint a konfliktusok megoldási hibái magukban hordozzák a pszichés betegségeket. A tíz éve Amerikában elhunyt német szakember, E. H. Erikson állította fel a konfliktushelyzetek modelljét. Az emberek vagy kerülik a konfliktust, vagy keresik, netán hamis kompromisszumot kötnek. Ezek a helyzetek idézhetnek elő beteges félelmet, szorongást, fóbiákat.

Aki konfliktuskerülő, azt félelemmel tölti el, ha konfliktushelyzetbe jut, és erre a mindenároni menekülést választja, ezáltal hátrányos helyzetbe is kerül, ami fóbiás gyötrelemmel tölti el. Tudja, hogy mit kellene tennie, de nem képes rá. Ez betegíti meg. A másik változat, a konfliktuskereső magatartás arra épül, hogy "a támadás a legjobb védekezés". Ezért, ha kell, ha nem - megszállottként - és öncélúan is keresi a támadást és a konfliktust. Az ilyen beállítottság sok kockázattal és feltétlen vereséggel jár, ami a fóbia alapját adja.

Egyes, hitelesnek tartott felmérések szerint a magyarországi lakosság legalább egynegyede szenved szorongásos félelmektől, hangulatzavaroktól, de közülük csupán minden második fordul szakemberhez segítségért. Pedig a gyógyszerek mellett különböző pszichoterápiás módszerekkel is gyógyíthatók a fóbiás állapotok. Számos eljárás, például az autogén tréning csakúgy, mint a deszenzibilizálás, azaz a kóros érzékenység csökkentése, illetve a modellező metódusok segíthetnek abban, hogy a rettegett állapoton úrrá lehessünk.

Sajnálatos, hogy a fóbiát sokan alkohollal próbálják kezelni, természetesen sikertelenül. Egyes felmérések szerint az érintettek 20 százaléka él ezzel a megoldással, többségükben férfiak. A nők ugyanis szívesebben fordulnak szakemberhez fóbiás panaszaikkal.

dr. Takács Ilona


2005. szeptember 9. - MTI-Press

+36 30 286 2097
A jobb egészségértésért

PSZICHIÁTRIAI RENDELÉSEK
(2017)

Győri rendelés (17 eFt/óra)
Budapesti rendelés (VIP)
Skype rendelés

Bejelentkezés kontrollra
30 286 2097

Szavazzon!

Pszichiátriai segítség gyógyszer leszokáshoz - 2017 végén
Akaratlanul pszichiátriai gyógyszerfüggővé (altatók, nyugtatók, antidepresszánsok, szorongásoldók) váltakat segíteném a gyógyszer-elhagyásban. Milyen szakmai segítséget venne igénybe legszívesebben?
Ismeretterjesztő előadás (általános összefüggések)
131 szavazat (10%)
Online Szakvélemény + Személyre Szabott Otthoni Gyógyszer Leszokási Útmutató
854 szavazat (63%)
Videotréning (általános összefüggések)
168 szavazat (12%)
Gyógyszer-specifikus, Kiscsoport
197 szavazat (15%)
1350 szavazat összesen

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2017
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert és a gyógyulást preferálja.
Céljai:
1. ismeretterjesztés, tévhitoszlatás és betegedukáció.
2. a pszichiátriai gyógyszerek által okozott gyógyszerfüggőségek (nyugtató-függőség, altató-függőség, antidepresszáns-függőség) megelőzése és otthoni kezelésének elősegítése.
3. a hatékony önsegítés támogatása.

A stresszdoktor.hu oldalain olvasható Információk nem pótolják az orvosi vizsgálatot. Csupán kiegészíthetik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Nem helyettesítenek semmilyen szaksegítséget. Amennyiben kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, nyugtató, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb