Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Gyermekkori depresszió



GYERMEKKORI DEPRESSZIÓ: LÉTEZIK EGYÁLTALÁN?


A depresszió igen is jelen van a fiatalok között is, csak sok esetben nehéz felismerni.

Mi is a depresszió? Jelen van-e a gyermekeknél? Egyáltalán mitől alakul ki, és előreláthatólag ki szenved majd ebben a lelki zavarban? Milyen tünetek jellemzik, és vajon lehet-e összefüggés a felnőttek és a fiatalok hangulatváltozásai között? A depresszió korai megjelenésével is foglalkozott előadás szeptember 28-án este, a Kutatók Éjszakája eseménysorozat keretein belül. Ez alkalommal Dr. Baji Ildikó, a Semmelweis Egyetem Családgondozási Módszertani Tanszékén dolgozó gyermek és felnőtt pszichiáter igyekezett közelebb hozni az érdeklődőket a gyermekkori depresszióhoz, e meglepően gyakori lelkiállapot mivoltához. Egy közérthető, rendkívül jól felépített előadásnak lehettünk szem- és fültanúi, mely a laikusoktól a szakértőkig mindenkinek nyújtott újat. A Semmelweis Figyelő tudósítása.


Más az orvosi, mint a hétköznapi definíció

A depresszió a mindennapokban előszeretettel, de gyakran ellentmondásos értelemben használt – már-már – divatszó, de sokan talán nem is sejtik, hogy mit jelent valójában. Orvosi szempontból, ha rövid ideig van jelen, tekinthetjük egyszerűen tünetnek, mely leginkább rossz hangulatban és levert lelkiállapotban nyilvánul meg. Szindrómáról beszélünk, ha több tünet jelentkezik együtt, illetve betegségről van szó, ha a beteg jelentős funkciós kárról tesz tanúbizonyságot. (A funkciós kár nem más, mint az illető mindennapi tevékenységében bekövetkező zavar, legyen szó akár a gyermekek testi fejlődéséről, növekedéséről, az iskolában vagy a családban betöltött szerepéről, vagy csupán az érdeklődés, nyitottság hanyatlásáról.)


Gyermekek is szenvedhetnek ebben a zavarban

Számos kutató, immáron 100 éve foglalkozik a kérdéssel, ebből kifolyólag az erre vonatkozó irodalom ma már hatalmas méreteket ölt. Az 1960-as években arra a következtetésre jutottak a tudósok, hogy a gyermekek szellemi érettségük hiányában nem válhatnak a depresszió áldozatává. Ez a nézet a pszichoanalitikai irányzat virágkorában vált elfogadottá, de mára megdőltnek tekinthető.

Az 1970-es évek óta, a mélyreható kutatásoknak köszönhetően tudjuk, hogy a szóban forgó zavar igen is jelen van a fiatalok között is, csak sok esetben nehéz felismerni. Ennek az a magyarázata, hogy a betegség sokszor „elmaszkírozza" magát, melynek oka a gyermekek folyamatos fejlődésében, és ennek megfelelően a tünetek állandó változásában keresendő.


Mikor merüljön fel bennünk a depresszió gyanúja?

Általában a legkifejezettebb és egyben vezető tünet a levert hangulat. Nem szabad azonban, hogy megtévesszen bennünket, ha például gyermekünk a korábban megszokotthoz képest ingerültebbé válik, esetleg nehéz vele szót érteni, kommunikálni. Ez ugyanis az említett zavar egyik maszkírozási formája lehet, keresnünk kell tehát a további tüneteket, melyek a következők: örömtelenség, üresség-érzet, testsúlyváltozás, mely étkezési zavarral társulhat, alvási szokásokban való eltérés (túl kevés vagy éppen túl sok alvás), fáradtság, összpontosítási nehézség (akár 2-3 jeggyel rosszabbul is teljesíthet a gyermek az iskolában), értéktelenség érzése, önvádolás és a legkülönbözőbb testi tünetek színesítik a palettát.

Másik nagyon súlyos jel a bűntudat megjelenése. „Nem vagyok méltó a szeretetre!", „Nem vagyok olyan jó, mint mások!"- mind-mind segélykiáltások, melyek a józan logika elvesztéséből erednek, és amelyek a halál gondolatával való túlzott foglalkozásban, az öngyilkosság gondolatában, tervezgetésében, illetve megkísérlésében csúcsosodhatnak ki. 18 éves kor alatt az öngyilkosság a harmadik leggyakoribb halálok a daganatok és a balesetek után!


Hogyan alakul ki a betegség, illetve ki válik áldozatává?

Ebben a kérdésben a családi kórelőzmény nagyon fontos. Számos kutatás irányul ugyanis a különböző pszichiátriai zavarok genetikai hátterének felderítésére, sok esetben sikeresnek is bizonyultak a kísérletek. Ezen kívül igen jelentős a családi halmozódás ténye is (ez alatt azt a jelenséget értjük, melyben egy szűk rokoni kör több tagjánál is fellelhető ugyanazon betegség). Érthető tehát, hogy azon gyerekek, akiknek közeli rokonai között több a depressziós, illetve egyéni érzékenységet is mutatnak, nagyobb rizikónak vannak kitéve, nagyobb valószínűséggel lesznek önmaguk is lelkileg sérültek.

Az érzelmi regulációról is említést kell tennünk. Az érzelmi reguláció egy, általában a szülőktől, közeli hozzátartozóktól tanult folyamat, melynek segítségével a hangulatunk javíthatóvá válik. „ Ha rosszul érzem magam, én magam tehetek azért valamit, hogy jobban legyek!" – így lehet leginkább megragadni az említett mechanizmus lényegét. Ez a tevékenység megnyilvánulhat önkényeztetésben, figyelemelterelésben, a fizikai vagy emocionális közelség keresésében, különböző aktivitások gyakorlásában (zenehallgatás, olvasás, sportolás), hatékony problémamegoldásban.

Sajnos olykor ez a nevelési forma elmarad vagy nem teljes, ilyenkor a gyermekek nem képesek kibillenni negatív hangulatukból, visszatérően rágódnak az elszenvedett traumán és nem találnak ki semmit a helyzet megoldására. Ilyenkor elengedhetetlen, hogy időben megfelelő segítséget kapjanak!

A genetika, a családi halmozódás, az egyéni érzékenység, a neveltetés, mind-mind kulcsfontosságú tényezők a depresszió kialakulásában. Ha mégsem tudjuk őket kiiktatni, természetesen akkor sincs veszve minden. Habár tudományosan igazolt tény, hogy a serdülőkori depressziósok közel 100%-a felnőtt korában is cipelni fogja lelki zavarának terheit, a megfelelő küzdési stratégia megtanításával, illetve segítségnyújtással megelőzhetjük a legrettegettebb szövődményt, az öngyilkosság bekövetkeztét.

Semmelweis Figyelő - 2012-10-11


www.weborvos.hu

+36 30 286 2097
A jobb egészségértésért

PSZICHIÁTRIAI RENDELÉSEK
(2017)

Győri rendelés (17 eFt/óra)
Budapesti rendelés (VIP)
Skype rendelés

Bejelentkezés kontrollra
30 286 2097

Szavazzon!

Milyen pszichiátriai szerről szeretne leszokni?
Senkit sem biztatok gyógyszer elhagyásra! Ám, kötelességem segíteni azokat, akiket a nem megfelelő gyógyszerelési gyakorlat, ill. a kellő tájékoztatás hiánya tett gyógyszerfüggővé. Szóval: miről szeretne leszokni?
Altatóról
40 szavazat (13%)
Szorongásoldóról
174 szavazat (56%)
Antidepresszánsról
97 szavazat (31%)
311 szavazat összesen

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Lelki Útravaló Dr. Kopácsi Lászlótól

Az emberekből legtöbbször nem is az erő hiányzik, hanem a hit saját erejükben.

Lelki Útravaló: ajándékul küldje el linkjét Barátainak, ismerőseinek!

W3.stresszdoktor.hu

A stresszdoktor.hu pszichiátriai ismeret-megosztó oldal.
A stresszdoktor.hu írásai tájékoztató jellegűek.
A stresszdoktor.hu nem online pszichiátriai tanácsadás.
Köszönöm, hogy helyén kezeli írásaim! - Kopácsi dr.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva - Online Szakvélemény Kft.
© Copyright 2008 - 2017

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert és a gyógyulást preferálja.
Céljai:
1. ismeretterjesztés, tévhitoszlatás és betegedukáció.
2. a pszichiátriai gyógyszerek által okozott gyógyszerfüggőségek (nyugtató-függőség, altató-függőség, antidepresszáns-függőség) megelőzése és otthoni kezelésének elősegítése.
3. a hatékony önsegítés támogatása.

A stresszdoktor.hu oldalain olvasható Információk nem pótolják az orvosi vizsgálatot. Csupán kiegészíthetik a pszichiáter, klinikai szakpszichológus szakértelmét és személyes segítségét. Amennyiben kérdése volna, forduljon pszichiáterhez, klinikai szakpszichológushoz!

A pszichiátriai gyógyszerek (benzodiazepin feszültségoldók és altatók, Z-szerek, antidepresszánsok, stb.) szedése előtt mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb