Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Gyógyíthat az orvos szava is



GYÓGYÍTHAT AZ ORVOS SZAVA IS

A betegek gyógyulása, elégedettsége, bizalma nagymértékben függ attól, hogy miként kommunikál velük az orvos.

 
Gyógyíthat az orvos szava is -empátia, orvos-beteg, orvosi kommunikáció, győri pszichiáter, pszichiáter Győr, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológus


Mindezt tapasztalatok és vizsgálatok egyaránt igazolják, állítja dr. Pilling János, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tanára, az Orvosi kommunikáció című tankönyv szerkesztője, akivel az orvos-beteg kommunikációról beszélgettünk.

– Gondolom, találkozik szkeptikusokkal, akik azt mondják, szép, szép, amit az orvosi kommunikációról tanítanak, de hát kinek van ideje erre a munkája során, amikor rengeteg a beteg. Mivel tudja őket meggyőzni?

– Például vizsgálati eredményekkel, amelyek szerint a jelenleg általánosan használt módszerek idő-igényesebbek, mint azok, amelyeket helyettük ajánlunk. Egy vizsgálat szerint az orvosok átlagosan 18 másodperc elteltével szakítják félbe a panaszaikat elmondani kívánó pácienseket, arra való hivatkozással, hogy nincs elég idejük arra, hogy végighallgassák a beteget, hiszen sokan várnak odakint stb. Miután az orvos félbeszakítja a pácienst, tipikusan zárt kérdéseket kezd feltenni: volt-e láza, fejfájása stb. Olyan ez egy kicsit, mint a barkochbázás. A mindennapi orvoslásban gyakran használják ezt a rendkívül időrabló módszert a tünetek feltérképezésére. A helyette javasolt kommunikációs módszer az úgynevezett tölcsér elv, miszerint kezdjük nyitott kérdésekkel a beszélgetést: hogy van, hogy érzi magát, miben segíthetek önnek? Ezután következzenek a félig nyitott kérdések egy-egy területre vonatkozóan, de még mindig tág teret adva a páciensnek a problémái ismertetéséhez. Például, ha a páciens azt mondja, hogy fáj a feje, félig nyitott kérdésként feltehetjük, hogy milyen jellegű ez a fájdalom? Csak a beszélgetés vége felé érdemes zárt kérdéseket feltenni, mint például, hogy milyen szokott lenni a vérnyomása stb. Az ilyen típusú kérdések ugyanis korlátozzák a válaszadási lehetőségeket. A képzéseken mindkét kérdezési stílust kipróbálhatják a hallgatók, s így maguk tapasztalják meg, hogy ugyanazt a problémát ugyanannyi idő alatt a barkochba jellegű zárt kérdésekkel szinte alig tudják feltérképezni, míg a tölcsér elv használatával rövid idő alatt átfogó képet kapnak róla. Ez alatt a beszélgetést további módszerekkel, például a páciens orvosilag fontos megállapításainak visszajelzésével, ugyanúgy tudják irányítani, mint a másik esetben. A javasolt módszer tehát ugyanannyi idő alatt hatékonyabbá teszi a diagnózisalkotást, s nem elhanyagolható módon elégedettebbé teszi a beteget is.

– Talán némi empátia is segítene…

– Szintén vizsgálatok igazolják, hogy az empatikus orvosok orvos-beteg találkozásai rövidebbek, mint az empátiát kevésbé mutató orvosoké, holott sokan mondják, hogy nincs időnk arra, hogy empatikusak legyünk a pácienssel. Egy vizsgálatban videóra vették az orvos-beteg találkozásokat, s a felvételeken azt nézték, reagál-e az orvos a páciens empátiát igénylő kijelentéseire, például arra, ha azt mondja a páciens, hogy már elviselhetetlen a fájdalma. A felvételek tanúsága szerint, meglepő módon, azok az orvos-beteg találkozások voltak hosszabbak, ahol az orvos nem reagált ezekre a megjegyzésekre. Ha ugyanis az orvos egy empatikus fél mondattal reagált a páciens közlésére, például úgy, hogy „ez nagyon nehéz lehet", s csak utána kérdezte meg, hogy milyen gyógyszereket szedett be, hogy csökkentse a fájdalmát, akkor a betegek úgy érezték, hogy megértették őket, s a beszélgetés azonnal folyt tovább. Ha azonban az orvos szó nélkül hagyta a megjegyzésüket, és csak annyit kérdezett, hogy milyen gyógyszereket szed, akkor a felvételek tanúsága szerint a betegek újra és újra nekirugaszkodtak annak, hogy megértessék problémájukat az orvossal, átéreztessék vele, hogy ez egy nagyon súlyos fájdalom, és ezért nekik olyan gyógyszerre van szükségük, ami súlyos fájdalomra való.

– Egyre több agresszív jelenet zajlik le a rendelőkben, páciensek ordibálnak az orvossal. Mit lehet kezdeni egy indulatos beteggel?

– Épp a közelmúltban kerestek meg az egyik klinikáról, mert egy hét leforgása alatt három orvosukra támadtak rá… A legtöbb orvosnak egyetlen módszere sincs arra, mit csináljon egy üvöltöző beteggel, így jobb híján általában hívják a biztonsági szolgálatot. Miközben ma az orvostanhallgatók számára a kommunikációs technikák sokaságát tanítjuk, nemcsak az agresszió kezelésére, hanem annak megelőzésére is, a mindennapi klinikumban dolgozó kollégáknak nincsenek erre tanult módszereik. Ezért az a tapasztalatom, hogy a végzett orvosok heurisztikus örömmel fogadják ezeket az ismereteket. A dühös, agresszív, feszült betegek megfelelő kezelésére az orvostanhallgatóknak ma már tizenkét kommunikációs módszert tanítunk. Ha az orvosok nem tudják kezelni ezeket a helyzeteket, az számukra is megterhelő. Az általunk tanított kommunikációs módszerek nemcsak a betegek miatt fontosak, hanem az orvosok lelki egészségvédelme miatt is. A felmérések szerint az orvosok testi egészségi állapota jobb az átlagnépességnél, ugyanakkor rosszabb a lelki egészségi állapotuk, és ebben nagy szerepe van annak, hogy folyamatosan olyan érzelmi terhekkel kell szembenézniük, amelyek kezelésére nincsenek megfelelő eszközeik. Ilyen az agresszió kezelése mellett a rossz hírek közlése, amely vizsgálatok szerint az orvosok számára az egyik, sőt több felmérés szerint a legnagyobb pszichoszociális stressz munkájuk során. Hogyan mondják meg a szülőnek, hogy meghalt a gyermeke, hogyan közöljék egy hozzátartozóval, hogy váratlan körülmények között mégiscsak elveszítették a beteget? Ezek nagyon súlyos érzelmi terhek. Abban az esetben, ha vannak kommunikációs eszközeink ezeknek a kezelésére, akkor ez az orvos számára is könnyebbség.

– Hogyan lehet rossz híreket közölni egy beteggel?

– A rossz hírek közlése jelenleg sajnos általában egyirányú kommunikációval valósul meg: az orvos „megmondja" a betegnek az információkat. Az a modell, amelyet szerte a világon javasolnak és mi is tanítunk, a beteggel való párbeszédet hangsúlyozza: vegyük figyelembe a páciens reakcióit, érzelmeit, aktuális teherbíró képességét. Fontos, hogy a beteg kérdezhessen: ideális esetben a beteg kérdései szinte vezetik az orvost ebben a beszélgetésben, jelzik, hogy a beteg mire kíváncsi és mit tud most elviselni.

– Szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy a megfelelő kommunikáció kedvezően befolyásolja az orvosok ellen indított perek számát is.

– Amerikai tapasztalatok szerint az orvosok ellen induló pereknek mintegy hetven százaléka a tájékoztatási kötelezettség hiányából vagy nem megfelelőségéből származik. A betegek gyakran azért jelentik fel az orvosokat, mert az egyirányú információközlés során nem azt és nem úgy kapták, amire szükségük lett volna. Az a páciens, aki úgy érzi, hogy itt megértik őt, minden kérdésére válaszolnak, akit arra biztat az orvosa, hogy tegyen fel további kérdéseket, sőt: otthon írja össze, ha még eszébe jut valami, hogy legközelebb minden, időközben felmerülő kérdésről is beszélhessenek, nos, ez a páciens nem fogja feljelenteni az orvosát. A megfelelő kommunikációs módszerek alkalmazása tehát többek között az orvosok ellen indított perek számát is képes csökkenteni.

– Betegként mindannyian tapasztaljuk, hogy jó néhány dolgot elfelejtünk az orvos utasításaiból, mire kiértünk a rendelő ajtaján.

– A rövid távú memória befogadóképessége hét információegység, plusz, mínusz két egység, attól függően, hogy valaki mennyire éber, motivált. Tehát az ember maximum kilenc információt tud tárolni a rövid távú memóriájában. Az orvos-beteg találkozás kapcsán mindig több információt kell elmondani, ezért biztosak lehetünk abban, hogy a páciens nem emlékszik majd vissza minden információra. Speciális kommunikációs trükkökre van szükség ahhoz, hogy az információ megjegyzésének hatékonyságát növeljük. Ez azért is fontos, mert az a beteg tud az orvossal együttműködni, aki megjegyzi és megérti, amit mondanak neki, s elfogadja azt. Amikor orvosokat kérdeznek arról, hogy mennyire tartják a pácienseiket együttműködőnek, akkor a legtöbb orvos a legtöbb páciensét együttműködőnek minősíti. Sajnos a valóság teljesen más. A vizsgálatok szerint a betegek még az akut tünetekre, például a lázra, fájdalomra felírt gyógyszerek húsz százalékát sem váltják ki. Ha mégis kiváltják, akkor például a krónikus betegségben szenvedők hatvan százaléka nem tartja be a gyógyszerelési útmutatót. Életmódbeli előírásoknál egészen elképesztően nyolcvan-kilencven százalékos ez az arány. Vagyis ezen a téren szinte az a beteg számít kivételnek, aki betartja az orvosi javaslatokat. Ennek a hátterében sokféle, nem kizárólag kommunikációs ok áll, van azonban jó néhány kommunikációs módszer, amivel nagyon egyszerűen és látványosan javítható a betegek együttműködése. A megfelelő orvos-beteg kommunikáció tehát nemcsak a diagnózisalkotást teszi hatékonyabbá, hanem a gyógyulási arányok is látványosan javíthatók. Ma, az anyagi megszorítások közepette ezek a módszerek nem igényelnek többletkiadást, ugyanakkor nagyon hatékonyak.



Weborvos - 2009-10-31 - Sándor Judit

+36 30 286 2097

H-Szo.: 08-19 között

Gyógyszer-függőség

A Benzo Blogban elérhető tudás (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Helex, Rexetin, stb.) terápiás konzultációink otthoni kiegészítését szolgálják. Dr. Kopácsi László pszichiáter, online pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista (nem gyógyszerpárti, hanem a leszokásban segít):

nyugtató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 
altató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9
antidepresszánsok 1 2 3 4 5 6
stresszkezelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

Rendelési időpontok

Dr. Kopácsi László pszichiáter: Rendelési időpontok

Óradíj (pszichiátriai rendelő)

16 eFt (2016)
17 eFt (2017)

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

Stresszevés videó

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

"Minden tőlem telhetőt megteszek az Ön egészsége, gyógyulása érdekében."

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach

  ♦ Emberség, megértés
  ♦ Hozzáértés
  ♦ Biztonságos gyógyszerelés (Legkevesebb Gyógyszer Garancia)

  ♦ Hasznos tanácsok, ajánlások (Benzó Blog, Lelki Útravaló)
  ♦ Négyszemközti konzultációk
  ♦ Kalkulálható konzultációs díj
(paraszolvencia: nincs)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Ügyvéd partnerünk

dr. Fülöp Dénes ügyvédi iroda
Megállapodást kötöttünk a Dr. Fülöp Dénes ügyvédi irodával.

A Stresszdoktor.hu jogi nyugalmát ezentúl dr. Fülöp Dénes és a http://drfulopdenes.com csapata garantálják. Ők védik szerzői jogainkat, hivatalosan megkeresik azokat, akik trollkodva próbálják aláásni Klienseink bizalmát (troll-kontroll), folyamatosan fejlesztik szerződéseinket és felügyelik adatkezelési és online értékesítési tevékenységünket.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2016
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert preferálja.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb