Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Kényszerbetegség - Lundbeck



A KÉNYSZERBETEGSÉG

Lundbeck



 
Biztosan kihúztam a vasalót?
Elég tiszta a kezem?
Biztosan bezártam az ajtót?




Ezeket a kérdéseket nap mint nap feltesszük magunknak, és általában megnyugtató választ kapunk. Ha mégsem, ellenőrizzük a kételkedésünk tárgyát, és ezzel túltesszük magunkat a problémán. Ez természetes kételkedés és természetes ellenőrzés. De egészséges-e, ha valaki órákon keresztül, újra és újra ellenőrzi ugyanazt, és nemhogy megnyugodna, hanem egyre nagyobb szorongással tölti el, hogy valamit nem jól csinál, és szörnyű következménye lesz? Természetesen ez már nem egészséges, megszokott dolog, ez már egy szorongásos állapotot jelez.

Sajátos szokásaink, netalán „bogaraink”, mindennapi rítusaink célja, hogy megkönnyítse, vagy jobbá tegye a mindennapokat. Ez még nem betegség, mindannyiunkra jellemző. Vannak azonban, akiknél e rituálék eltúlzott formában jelentkeznek, idejük jelentős részét lekötik, mindamellett rengeteg szorongást, szenvedést okoznak: ők a kényszerbetegek.


Mikor betegség?

Kényszerbetegség alatt kényszergondolatokból (latin neve: obszesszió), és/vagy kényszercselekvésekből (latin neve: kompulzió) álló olyan tünetegyüttest értünk, amely naponta legalább egy órát kitölt, ráadásul jelentősen zavarja a mindennapi életvitelt. A kényszerbetegséget obszesszív-kompulzív zavarnak is nevezzük.

A kényszergondolat akarattói függetlenül jelentkező és visszatérő, kellemetlen gondolat, amely igen erős szorongást vált ki. A beteg igyekszik ezeket elnyomni vagy más gondolattal/cselekvéssel semlegesíteni. A beteg érzi, hogy a gondolat visszatérése ésszerűtlen, de tenni ellene nem tud. Mintha a lemezjátszó tűje megakadna, és mindig ugyanaz a dallamfoszlány szólna...

A kényszercselekvések ismétlődő, valójában is vagy csak gondolatban véghezvitt cselekvések, amelyeknek eltúlzott mértékével a beteg tisztában van. A cselekvés célja a kényszergondolat által kiváltott szorongás csökkentése vagy valamilyen rettegett esemény bekövetkezésének elhárítása, legtöbbször egyedi „forgatókönyv”, ún. rituálé alapján. Jellemző, hogy a beteg kételkedni kezd abban, hogy a végrehajtott cselekvés elég hatásos volt-e a gondolattal szemben, ezért újra és újra el kell végeznie, képtelen abbahagyni.


A leggyakoribb kényszergondolatok

♦  Állandó félelem beszennyeződéstől, megfertőződéstől.
♦  Állandó félelem attól, hogy magának vagy másnak sérülést okozhat, árthat.
♦  Állandó félelem attól, hogy valamit elveszít.
♦  Túlzottan fontossá válik, hogy valami jó/szerencsés/pozitív legyen.
♦  Túlzottan fontossá válik, hogy rend vagy szimmetria legyen.
♦  Eltúlzott morális, vallási elvek.
♦  Tudatba betolakodó, sokszor a beteg személyiségétől és értékrendjétől idegen, agresszív vagy szexuális tartalmú képek/gondolatok.


A leggyakoribb kényszercselekvések

♦  Az elvégzett cselekedetek többszörös ellenőrzése/ismétlése.
♦  Számolás (pl. "szerencsés", "szerencsétlen" számok figyelése, tettek számlálása).
♦  Túlzásba vitt kézmosás/tisztálkodás.
♦  Állandó rendrakás, a holmik folytonos rendezgetése.
♦  Megérintési kényszer (pl. kabalát vagy a kétségbe vont cselekvés tárgyát).
♦  Imádkozás/fohászkodás.
♦  Felhalmozás/gyűjtögetés.


A kényszerbetegség jellemzői

A kényszerbetegség sokkal gyakoribb pszichiátriai betegség, mint ahogyan régebben gondoltuk! Az emberek 2,5-3%-át érinti élete során! Ez a szám minden országban, kultúrában hasonló, független a gazdasági-társadalmi helyzettől, az iskolai végzettségtől! Férfiak és nők egyenlő arányban betegszenek meg, de a férfiaknál hamarabb indul a betegség, átlagosan 11-18 év között, a nőknél gyakran az első szülés után, 20-24 éves korban.

Szinte minden kényszerbeteg érzi, hogy eltúlzott vagy irreális a viselkedése, ezért szégyelli és igyekezik eltitkolni azt. Általában 7 szenvedéssel teli év telik el addig, amíg a beteg orvoshoz fordul! A betegség súlyossága nagyon eltérő lehet. Egyeseknél a környezet szinte észre sem veszi, másoknál az egész napot kitölthetik a kényszerek, így munkaképtelenek, egy részük önellátásra is képtelen.


Mi okozza a kényszerbetegséget?

A kényszerbetegség kialakulásban genetikai (öröklött), biológiai és pszichológiai tényezőknek egyaránt szerepük van. A kényszer az egyik legerősebben biológiai meghatározottságú pszichiátriai megbetegedés. Tehát nem szégyellni való, bűntudattal megélt hiba, hanem a központi idegrendszer kóros működésén alapuló betegség!


Hogyan kezelhető a kényszerbetegség?

A leghatékonyabb kezelést a gyógyszeres terápia és a pszichoterápia együttes alkalmazása jelenti. A pszichoterápia viselkedésterápiát jelent legtöbbször. A beteget kitesszük a számára szorongást keltő, kényszerviselkedést kiváltó helyzetnek, és utána megakadályozzuk a kényszeres tünetekben (rituálékban) megnyilvánuló ún. elkerülő viselkedést. Lassan megszokja, hogy kényszercselekvés hiányában sem következik be semmi katasztrofális, amitől tartani szokott.

Más pszichoterápiás módszerek közül a kognitív terápiával a beteg eltúlzott kockázat/veszély becslését, felelősségérzetét, állandó kételkedésre való hajlamát korrigáljuk, csökkentjük. Néha családterápiára is szükség van.


A gyógyszeres terápia

Régen a kényszerbetegséget általában szorongáscsökkentőkkel, nyugtatókkal kezelték, de ma már ezeknek inkább kiegészítő szerepük van a terápia során. Nagy áttörést jelentett a '90-es években, hogy az erős szerotoninhatással rendelkező hangulatjavítók hatékonyak a kényszeres tünetekre is. Ma elsősorban a hangulat javítóknak nevezett gyógyszerek tekinthetők a kényszerbetegség fő terápiás eszközének, ugyanis a hangulatjavítók vagy antidepresszívumok nevükkel ellentétben nem kizárólag a depresszió kezelésében, a „hangulat javításában” hatékonyak, hanem képesek visszaszorítani a kényszergondolatokat, ezáltal csökkentve a szorongást.

Ez azért van, mert a hangulatjavítók arra az agyi szerotonin-anyagcserére hatnak, amely kulcsszerepet játszik a kényszeres mechanizmusok kialakulásában. Ráadásul az antidepresszívumok - a szorongáscsökkentőkkel ellentétben - nem okoznak álmosságot, kábaságot, és a hozzászokás, függőség veszélye sem áll fenn a terápia során.

Elsőként leginkább az ún. SSRI (szelektív szerotoninvisszavétel-gátló) szereket alkalmazzuk, de egy régebbi antidepresszívum, a clomipramin is igen hatásos. Kiegészítésképpen a beteg szedhet szorongáscsökkentőt is, de csak kényszerellenes hatású szert választunk közülük.

A gyógyszeres terápia kulcsszava a türelem! Ugyanis a kényszeres tünetek magasabb gyógyszeradagra reagálnak és arra is későbben, mint ha „egyszerűbb” szorongásos zavarról lenne szó! A beállított gyógyszer általában 3-4 hét után kezdi csak kifejteni a hatását, de a teljes hatás kialakulásáig 2-3 hónap is eltelhet. Vannak újabb készítmények, amelyek hatása kicsivel korábban indul.

A magasabb gyógyszeradag a terápia elején enyhe mellékhatásokat okozhat, de a gyógyszer a tartós terápia idején már jól tolerálható. A kényszeres tünetek fokozatosan visszaszorulnak, ebben a viselkedésterápia is segít. A gyógyszerszedést legalább egy évig fenn kell tartani, de előfordul, hogy hosszabb, akár éveken keresztül tartó terápia szükséges. A gyógyszert – az összes tünet visszaszorítása után – lassan, fokozatosan hagyjuk el.


A gyógyulás útja kényszerbetegségben

♦  Szégyennek nincs helye!
♦  Első a felismerés!
♦  Gyógyszerszedés, türelem, kitartás és idő!


Dr. Ágoston Gabriella pszichiáter




 « 1/3 Amit az OCD-ről tudni kell  »

+36 30 286 2097

H-Szo.: 08-19 között

Gyógyszer-függőség

A Benzo Blogban elérhető tudás (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Helex, Rexetin, stb.) terápiás konzultációink otthoni kiegészítését szolgálják. Dr. Kopácsi László pszichiáter, online pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista (nem gyógyszerpárti, hanem a leszokásban segít):

nyugtató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 
altató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9
antidepresszánsok 1 2 3 4 5 6
stresszkezelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

Rendelési időpontok

Dr. Kopácsi László pszichiáter: Rendelési időpontok

Óradíj (pszichiátriai rendelő)

16 eFt (2016)
17 eFt (2017)

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

Stresszevés videó

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

"Minden tőlem telhetőt megteszek az Ön egészsége, gyógyulása érdekében."

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach

  ♦ Emberség, megértés
  ♦ Hozzáértés
  ♦ Biztonságos gyógyszerelés (Legkevesebb Gyógyszer Garancia)

  ♦ Hasznos tanácsok, ajánlások (Benzó Blog, Lelki Útravaló)
  ♦ Négyszemközti konzultációk
  ♦ Kalkulálható konzultációs díj
(paraszolvencia: nincs)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Ügyvéd partnerünk

dr. Fülöp Dénes ügyvédi iroda
Megállapodást kötöttünk a Dr. Fülöp Dénes ügyvédi irodával.

A Stresszdoktor.hu jogi nyugalmát ezentúl dr. Fülöp Dénes és a http://drfulopdenes.com csapata garantálják. Ők védik szerzői jogainkat, hivatalosan megkeresik azokat, akik trollkodva próbálják aláásni Klienseink bizalmát (troll-kontroll), folyamatosan fejlesztik szerződéseinket és felügyelik adatkezelési és online értékesítési tevékenységünket.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2016
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert preferálja.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb