Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Lábaljunk ki az alvászavarból, tanuljunk meg aludni!



LÁBALJUNK KI AZ ALVÁSZAVARBÓL, TANULJUNK MEG ALUDNI!

 
Lábaljunk ki az alvászavarból, tanuljunk meg aludni! - alvászavar, inszomnia, alvás, inszomnia, győri pszichiáter, pszichiáter Győr, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológus
 
Kóros álmatlansággal küszködik a felnőtt lakosság csaknem egyharmada.


Rohanó világunkban, a XXI. században az alvászavar az egyik legelterjedtebb népbetegség. Mivel a megfelelő, pihentető alvás testi- lelki egészségünk egyik motorja, így érdemes kellő figyelmet fordítani a probléma orvoslására. Ezen betegségek közül is a leggyakoribb az inszomnia, vagyis a kóros álmatlanság. A fejlett országokban a felnőtt lakosság csaknem egyharmada küzd ezzel a panasszal.

Az inszomnia alvási elégtelenséget jelent, ami az elalvás és a felébredés utáni visszaalvás nehézségeit, illetve a saját nézőpontunk szerinti rossz minőségű alvást takarja. A probléma feltárására érdekes módon azonban nappali tüneteink nyújtják a legtöbb segítséget, ezek nélkül ugyanis nem beszélhetünk inszomniáról. Többek között ide tartozik a napközben jelentkező álmosság, a rossz közérzet, a figyelem-, a koncentrálóképesség romlása, hangulatzavarok, a motivációnk csökkenése, feszültség, vagy fejfájás.

Ez egy olyan tünetcsoport, aminek hátterében pszichoszomatikus társbetegségek állhatnak, ami oka és következménye szintén lehet az alvási zavaroknak. Ezek pedig közvetlen kapcsolatban állnak egymással: tehát a társbetegség önmagában is okozhatja az inszomniát, de az alvási zavar is súlyosbíthatja ezen betegségek tüneteit. Az alvás nem reflex, hanem a magatartásunkkal és a gondolkodásunkkal összefüggő folyamat. Mivel vannak helyzetek, amikor nem alhatunk el, vagy amikor fel kell ébrednünk, az alváskésztetés kapcsolatban áll a központi idegrendszerrel. Így magát a gondolkodásunkat is meg kell változtatni, ha sikeresen le akarjuk küzdeni álmatlanságunkat.


Az alvászavar lehetséges következményei

Vannak panaszok, amik előbb vagy utóbb minden inszomniás betegnél jelentkeznek. Ilyen többek között a szervezet általános izgalmi és éberségi állapotával való megbirkózási nehézség, az elalvást nehezítő ingerek, az el-, és visszaalvási nehézségek és a már korábban említett nappali tünetek. Az alvászavar egyik legfontosabb jelensége, hogy a központi idegrendszeri éberségi szint megemelkedik olyan, alváshoz kapcsolt helyzetekben, amikor éppen csökkennie kellene, így pedig szinte képtelenség elaludni. Sok esetben sajnos minél inkább próbálunk a kialvatlanság ellen küzdeni, annál reménytelenebb ez a harc, ugyanis az inszomniás betegek nagy része az este közeledtével egyre stresszesebb lesz.

Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa a Magyar Pszichológiai Szemlében megjelent tanulmányában összefoglalta többek között a kóros kialvatlanság legfőbb okait is. Ezek lehetnek az éhség, a mindennapi problémákon való töprengés, a stressz, különböző betegségek, a genetikai sérülékenység, vagy a negatív események.

Az inszomnia kezelésére kidolgozott módszer java részében viselkedésterápiás technikákból áll, amik sok esetben önmagukban is képesek a problémát orvosolni. Ha viszont ez nem segít, akkor jöhetnek a másodlagos terápiás eszközök. Ennek minden esetben az alvást elősegítő ingerek kialakításával kell kezdődnie és a visszaesést megelőző készségek átadásával kell végződnie. A szakember korábbi terápiás kézikönyvek alapján rendszerezte a technikákat.


Nem biztos, hogy azonnal megoldódnak a problémák

Az első lépés, hogy egyáltalán megtanuljunk aludni! Így fontos, hogy megszabaduljunk az alvás körül keringő mítoszoktól. Tévedés például, hogy 8 óra alvás a „kötelező" a kipihentséghez. Ez átlagosan inkább 7- 7,5 óra, de persze lehetnek nagy eltérések is, amik ettől még nem mondhatóak kórosnak. A mennyiségnél fontosabb az alvás minősége: ennek legjobb jellemzője, hogyan érezzük magunkat másnap reggel. Az, hogy éjszaka felébredünk, természetes is lehet, alapvetően ez nem jelent problémát. Fontos továbbá a rendszeres életmód és bioritmusunk megfigyelése. Sokszor ugyanis lehet, hogy azért nem vagyunk álmosak, mert a belső óránk még „nem tart az alvásnál"- vannak este aktívabb emberek, akik normál körülmények között sem tudnak korán elaludni.

Fontos, hogy igyekezzünk az alvást objektívan megfigyelni: az alvás és a vele kapcsolatos szubjektív élmények és a viselkedés objektív adatokba formázása a kezelés egyik feltétele. Ilyenkor alvásnaplót állítanak össze a beteg panaszai alapján, ehhez később számba veszik a környezeti ingereket és a viselkedést is.

Nagyon fontos elemként szerepel még a tanulmányban az alváshigiéniés tanácsadás, ahol az alvás minőségét rontó szokások megszüntetésére hívják fel a figyelmet, különböző technikákkal, például rendszeres mozgással, délután 2-től az élénkítő hatású ételek, italok fogyasztásának kerülésével.

Mivel a betegek sok esetben nem tudják megkülönböztetni az alvást elősegítő és az alvást gátoló tényezőket, a frusztrációjuk fokozódik. A másodlagos beavatkozások között szerepelnek a relaxációs módszerek. Ezekre akkor van szükség, ha a fent említett terápiával nem értünk el eredményt. A különböző relaxációs technikák közül a Jacobson- féle progresszív relaxáció a legelterjedtebb. Ilyenkor a betegek egy általuk hasznosnak vélt (de valójában az alvást rontó) cselekedet elhagyását gyakorolják. Ezt napközben kell begyakorolni, ha már biztosan tudjuk alkalmazni, akkor használhatjuk elalvás előtt.


Legyőztem!

Dr. Purebl György szerint fontos figyelmeztetni az inszomniás beteget, hogy a visszaesés nagyon könnyen bekövetkezhet. Ebben a helyzetben a páciens újra szoronghat, újra előtérbe kerülhetnek az alvást „elűző" gondolatok. Fontos tehát, hogy a rossz, negatív gondolatokat távol tartsuk magunktól, hiszen nemcsak álmainkat, hanem életünket is megkeseríthetjük ezekkel. Az alvászavar és a stressz pedig akár komolyabb betegségek forrása lehet.



Semmelweis Figyelő - 2012-03-01

+36 30 286 2097

H-Szo.: 08-19 között

Gyógyszer-függőség

A Benzo Blogban elérhető tudás (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Helex, Rexetin, stb.) terápiás konzultációink otthoni kiegészítését szolgálják. Dr. Kopácsi László pszichiáter, online pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista (nem gyógyszerpárti, hanem a leszokásban segít):

nyugtató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 
altató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9
antidepresszánsok 1 2 3 4 5 6
stresszkezelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

Rendelési időpontok

Dr. Kopácsi László pszichiáter: Rendelési időpontok

Óradíj (pszichiátriai rendelő)

16 eFt (2016)
17 eFt (2017)

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

Stresszevés videó

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

"Minden tőlem telhetőt megteszek az Ön egészsége, gyógyulása érdekében."

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach

  ♦ Emberség, megértés
  ♦ Hozzáértés
  ♦ Biztonságos gyógyszerelés (Legkevesebb Gyógyszer Garancia)

  ♦ Hasznos tanácsok, ajánlások (Benzó Blog, Lelki Útravaló)
  ♦ Négyszemközti konzultációk
  ♦ Kalkulálható konzultációs díj
(paraszolvencia: nincs)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Ügyvéd partnerünk

dr. Fülöp Dénes ügyvédi iroda
Megállapodást kötöttünk a Dr. Fülöp Dénes ügyvédi irodával.

A Stresszdoktor.hu jogi nyugalmát ezentúl dr. Fülöp Dénes és a http://drfulopdenes.com csapata garantálják. Ők védik szerzői jogainkat, hivatalosan megkeresik azokat, akik trollkodva próbálják aláásni Klienseink bizalmát (troll-kontroll), folyamatosan fejlesztik szerződéseinket és felügyelik adatkezelési és online értékesítési tevékenységünket.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2016
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert preferálja.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb