Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Modernkori függő játszmák - Szenvedélybetegségek



MODERNKORI FÜGGŐ JÁTSZMÁK



Dr. Németh Attila pszichiáter, a Nyírő Gyula Kórház osztályvezető főorvosa az egyik szerzője a Kényszerbetegség és határterületek című könyvnek. Mint mondja, a kényszerbetegségek mögött is döntően feszültség, teljesítménykényszer és lelki gondok húzódnak meg. A szerfüggőséghez hasonlóan a kényszerbetegség egyes rituáléi is ciklikusan ismétlődnek, jellemzőek a szorongás levezetésére szolgáló szertartásszerű cselekvések, a kontrollvesztés, a teljesítménycsökkenés.

A szenvedélybetegek leküzdhetetlen vágyat éreznek az adott cselekvés elvégzésére – ez egyrészt oldja a feszültséget, másrészt azonban bűntudatot okoz. Ráadásul a kényszerbetegségekhez gyakran más addikció, például alkoholizmus is társul, a kompulzió mellett gyakran depresszió vagy impulzuszavar is megállapítható. A kényszerbetegségnek ugyanakkor nincsenek olyan nyilvánvaló testi tünetei, mint a heroin- vagy kokainfüggőségnek. Ez is oka, hogy más pszichés betegségekhez hasonlóan a kényszeresek is rendkívül későn – mintegy tíz év elteltével ismerik fel önnön kóros viselkedésüket. A kényszeresek képtelenek a saját pszichéjükből kiszabadulni, így betegségüket teljesen normálisnak élik meg – vallja dr. Funk Sándor, a Nyírő Gyula Kórház vezető addiktológusa.

„Ha valaki vakon születik, nem tudhatja, mi hiányzik neki. Ugyanígy a mentálisan beteg emberek sem tudják, hogy nem egészségesek, hiszen mindig is betegek voltak. A kényszereseknek nincs betegségtudatuk. Számos játékfüggő érkezik hozzánk, aki kijelenti, hogy kizárólag pénzügyi okok, a teljes anyagi összeomlás miatt, a család kényszerítésére fordult orvoshoz.” A kényszerbetegségeket hosszú ideig eltérően ítélte meg a pszichiátertársadalom, hiszen kezelésük nem könnyű, és sokkal kevesebb információ áll rendelkezésre róluk, mint a szerfüggőkről.

Dr. Funk Sándor mégis bizakodó, hiszen tapasztalatai szerint a kényszeres viselkedésben szenvedők sokkal hatékonyabban kezelhetők, mint a szerfüggők, akiknél nyolcvanszázalékos a visszaesési arány. Dr. Németh Attila szerint azonban például a játékszenvedély megszállottjai örökre betegek maradnak, legfeljebb tünetmentessé válhatnak.


Csilingelő gépek

A játékfüggők elsősorban fiatal férfiak: nemzetközi adatok szerint kilencszer több férfi dobálja a pénzt az automatákba, mint nő. Hazánkban azonban a betegek fele nő. A férfiak elsősorban a stratégiai játékokat, a pókert, a black jacket, vagy az egyszerűbb játékgépeket kedvelik, míg a nők inkább a szerencsére hagyatkoznak, és a rulett oltárán áldoznak. A lóversenyezők, vagy a komolyabb tudást és kombinációs készséget igénylő játékok rabjai a betegek elenyésző részét alkotják.

A játékgépek használói egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy függővé válhatnak, legtöbbjük csak akkor jelentkezik orvosnál, amikor már totális anyagi csődbe jutott a családjuk, s mindenüket eljátszották – mondja dr. Németh Attila. A főorvos úgy fogalmaz, a játékszenvedély a drog vagy az alkoholdependenciához hasonló, jellemző a kínzó késztetés és az absztinens periódusok utáni gyakori visszaesés. Noha a hazai játékfüggők száma lassan megközelíti a kábítószeresekét, a folyamatnak az orvos szerint még mindig nincs vége, hiszen naponta helyeznek üzembe nyerőautomatákat.

Amerikában idejekorán felismerték a játékgépezés árnyoldalát: az Anonim Alkoholistákhoz hasonlóan már 1957 óta működik az Anonim Játékosok Egyesülete. Magyarországon egyedül a budapesti Nyírő Gyula Kórházban hoztak létre amerikai példa alapján úgynevezett Minnesota-részleget, ahol a játékszenvedély rabjait kezelik. A három hónapos kórházi kezelés rendkívül szigorú pilléreken nyugszik, olyannyira, hogy a teljes kezeléstől nagyon gyakran visszalépnek a betegek.

A strukturált terápia során a függők öt hétig kizárólag kórházi ruhát viselhetnek, mert félő, hogy a saját öltözékükben kísértésbe esnek, és kiszöknek. Reggeltől estig más és más tevékenységekben kell részt venniük: a terápián és az egyéni beszélgetésen kívül különböző feladatokat kapnak. Kötelező könyveket olvasnak: A játékos, Nyerőgép életre, halálra és az Anonim Alkoholisták vallomásait tanulmányozzák. A játékszenvedély témájához kapcsolódó filmeket néznek – Las Vegas, végállomás, Féktelen Minnesota, 28 nap – majd a látottak alapján házi feladatokat oldanak meg. A betegeknek a kezelés után is mindennap szembesülniük kell függésükkel, és tudatosan el kell határozniuk, hogy absztinensek maradnak.


Virtuális lét

Nemcsak a játékgép-, de az internetfüggőségről is egyre gyakrabban adnak hírt a médiában: az információk közötti böngészés, a virtuális játékok, de leginkább az internetes fórumok, beszélgető programok (chat) okoznak mind többek számára örömforrást, majd függőséget. A többi szenvedélybeteghez hasonlóan az internetfüggők is saját honlapokat működtetnek, ilyen például a www.netaddiction.com vagy a www.internetsucht.de.

A világháló rabjai leggyakrabban az interneten kiépíthető kapcsolatoktól válnak függővé, játékszenvedélyüket élik ki. A betegséget – Internet Addiction Disorder, IAD – elsőként a New York-i Ivan Goldberg definiálta 1995-ben. Magyarországon a szélessávú internet elterjedésével, az ezredforduló után jelentkeztek az első netfüggők, akik az összes internetfelhasználó körülbelül hat százalékát teszik ki. Dr. Török Imre András, a gyulai Pándy Kálmán Kórház klinikai szakpszichiátere, a Szegedi Tudományegyetem oktatója arról számolt be, hogy az utóbbi két-három évben havonta jelentkeznek internet- vagy sms-függő betegek.

Jellemző rájuk a kielégítetlen társas igény, sokan közülük identifikációs zavarral küzdenek. A netfüggőség általában depresszióval és érzelmi kielégületlenséggel társul, de más abúzusok, például a drogfüggőség sem ritka. Az internetfüggőségnek is saját kritériumrendszere van, noha nincsenek szabályok arra, hogy mennyi hálón töltött óra számít „normális” netezésnek. Ám mindenképpen jellemző az emberi kapcsolatok beszűkülése, a mindennapi életvitel elhanyagolása, a kontrollvesztés és a megvonási tünetek – például idegesség, agresszió és elégedetlenség.

A világháló rabjai sokszor az alapvető testi jelzéseikre is fittyet hánynak, és szimptomatikusnak számít, hogy szabadidejükben is a számítógépes szakirodalmat bújják. Ez utóbbi ugyanakkor döntően nem az internet-, hanem a számítógépfüggőkre igaz, ők javarészt programozók.

A netfüggők körében külön kasztot alkotnak az egyidejű virtuális csevegés megszállottjai. A krónikus chatelők akár napi 12-16 órát „beszélgetnek” ismeretlen társaikkal, gyakran teljesen más személynek adva ki magukat, mint akik valójában, és fel sem merül bennük a valódi találkozás lehetősége.

A chatelés nem más, mint a városi életmóddal, a társadalmi mobilitással létrejött személyközi elidegenedés feloldási kísérlete. A chat olyan technológiai lehetőség, amellyel valahova tartozónak, valakikkel érintkezőnek érezhetjük magunkat. Ráadásul nem kell vállalni valódi énünk megmutatásának, az identifikációnak a kockázatát. A világhálón nagyon gyakori a hamis identitás. Szemben a hétköznapi élettel, ily módon nagyon könnyű a kapcsolatfelvétel, nem véletlen, hogy igen ritkán találkoznak a valóságban is a csevegők. A chatelés alapjában véve nem más, mint pszeudointimitás – vélekedik dr. Török Imre András.

Megfigyelték, hogy a krónikus chatelők vagy a számítógépes játékok megszállottai előnyben részesítik a brutális tartalmú, erőszakos tévéműsorokat. A téma kutatója megerősítette a statisztikák adatait, miszerint az internetfüggőség leginkább a fiatal, jól szituált férfiakat érinti, ám egyre több női páciens is érkezik a problémával.

Fábián Zsolt, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet munkatársa, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) kutatója a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott: évente mindössze néhányan fordulnak orvoshoz internetfüggésüket kezeltetni. Szerinte ennek egyrészt az lehet az oka, hogy társadalmunkban ma még szégyennek számít, ha valaki pszichiáterhez fordul, másrészt a kóros netfüggés nem számít devianciának, azaz a társadalom nem ítéli el. „Akik fölkeresnek bennünket, általában a párjuk unszolására teszik. Ezeket a betegeket magatartás-terápiával kezeljük.

A rendszeres orvos-beteg találkozás során fokozatosan csökkentjük a nethasználat mennyiségét, a páciens naplót vezet, így tudatosul benne minden ezzel kapcsolatos cselekvés és érzet” – vázolja a kezelést a szakember. Akik végigcsinálják a terápiát, azok közül tapasztalataim szerint senki nem „esett vissza”, a további életében mindenki kontrollálni tudja az internethasználatot, pedig mindegyikük naponta netezik. Ehhez persze folyamatosan oda kell figyelniük magukra.
 
Stresszt okozó stresszoldók
Televíziós függésről szóló tanulmányukban Robert Kubey, a New Jersey-i egyetem médiatanszékének munkatársa, és Csíkszentmihályi Mihály, a Claremont Egyetem professzora külön fejezetet szentelnek a videojáték-, számítógép- és internetfüggésnek. Munkájukban a tudósok beszámolnak kísérletükről, amelynek során a vizsgált személyeknél azt találták, hogy abban a pillanatban, amint lenyomták a tévé távirányítóján a bekapcsoló gombot, szinte azonnal lényegesen nyugodtabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érezték magukat. Mivel az ellazulás érzése hamar jelentkezik, ez úgy kondicionálja az embereket, hogy minél tovább nézik a televíziót, annál kipihentebbek lesznek.

Ez az asszociáció pedig csak megerősödik, mivel a tévénézők általában kényelmes pózban helyezkednek el a készülék előtt. Ez viszont azt eredményezi, hogy a tévé kikapcsolásakor hiányérzet jelentkezik. A kísérleti alanyok passzivitásról, csökkent figyelemről és koncentrációs nehézségekről számoltak be. A tévéfüggők ezért inkább ki sem kapcsolják a készüléket, s alapzajként megy a háttérben, bármit is csinálnak közben.

A videojátékok és a számítógéphasználat hasonló hatást válthat ki. A játékok segítségével az ember kiléphet a mindennapi gondok közül, így amíg játszik, jobban érzi magát. Hasonló kondicionálási folyamat mehet végbe, mint a tévé esetében. A nyilvánvaló különbség a játékok interaktivitása, a hosszas játék azonban stresszessé teheti a felhasználókat. A kutatók által megkérdezett gyerekek fáradtságról, szédülésről vagy akár hányingerről számoltak be hosszú ideig tartó játék után.

Kubey és Csíkszentmihályi konklúziójában úgy fogalmaz, hogy egyre többek számára a virtuális térben zajló események – azonnaliságuk miatt – sokkal fontosabbá válnak, mint a valós életben történő dolgok. A médiafogyasztási szokásokat pedig egyre nehezebb kontrollálni, s onnantól fogva, hogy valaki olyan mértékben válik fogyasztóvá, hogy az befolyásolja mindennapi aktív életét, fejlődését vagy tanulmányait, már olyan függőségről lehet beszélni, amelyet komolyan kell venni, sőt, akár szakember segítségére is szükség lehet.

HVG
 


Csüngenek a szavakon

A mobiltelefon sokak számára jóval több, mint korszerű telekommunikációs eszköz. Magyarországon a ‘90-es évek „mobil boomja” idején jelentkeztek az első függők, akik semmi pénzért el nem szakadtak volna maroktelefonjuktól. Aztán jött és hódított a rövid szöveges üzenet, az sms.

Dr. Török Imre András, Vincze Gábor, Papp Tamás és Oláh Szabolcs írták a legelső magyarországi tanulmányt 2002-ben az sms-függőségről.

Az sms a chatelés pszeudointimitásával ellentétben az anonim intimitáson alapul: ismerjük a válaszadót, mégsem kell a szemébe néznünk. Az sms-addikció a fiatal korosztályt, a tizenéveseket érinti leginkább, akikben az sms a „tartozom valahová” érzését erősíti fel: a kamaszok főként szerelmi partnerükkel folytatnak intim és intenzív üzenetváltást, majd számos esetben akár patológiásan szoronganak, ha nem érkezik válasz. Az sms ilyen esetekben nem az örök elérhetőség biztonságérzetét nyújtja, hanem addikciót és szorongást okoz – „miért nem ír már”. Nagyon tipikus az is, hogy a tizenéves számtalan sms-t küld szét, és jutalomként éli meg, ha válaszolnak – „lám, milyen fontos vagyok”. Az sms egyfajta presztízsharcot is megalapoz a tinik között: ki kap többet, és kitől.

A magyar kutatók két kisvárosi, egy nagyvárosi és egy községi gimnáziumi osztályban végeztek felmérést a 16 évesek sms-küldési szokásairól. Kiderült, hogy a fiatalok az üzenetek segítségével olyan intim információkat is közölnek ismerőseikkel, amelyeket szóban nem mernének. Ez kétsíkú kommunikációt is kialakíthat: miközben az érintettek sms-ben intim közléseket is megosztanak egymással, amikor találkoznak, az egészről nem beszélnek. Kiderült, számos diák szorongást érez sms-várás közben, és a tanóra idején is bekapcsolva hagyja a telefonját, vagyis állandó készenlétben áll.

Amennyiben az sms-függő valamilyen okból nem tudja kielégíteni a vágyát, elvonási tünetek lépnek fel: unatkozik, szorong, és a motoros beidegződések miatt a telefon gombjait nyomogatja, a gép más funkcióit használja, ami kellemes érzést okoz számára.

Az sms-függők sem önként jelentkeznek a terápiára. Dr. Török Imre Andrásékhoz a szülők hozták be tizenéves gyereküket, akinek drasztikusan megugrott a telefonszámlája, és aki kölcsön is kért, hogy törlesszen és tovább használhassa a telefont. „A fiú egy sajátos sms-kapcsolati hálózatban élte mindennapjait: gyakorlatilag minden gondolatukat megosztották egymással a barátok: ha például filmet néztek, sms-ben kommentálták a történteket. A szülők felvilágosult látásmódjának köszönhetően a tizenéves egy sikeres viselkedésterápia és egy pre-paid (adott pénzösszeggel rendelkező) telefonkártya segítségével úrrá lett szenvedélyén.



Medical Tribune 2005.09.01. - BESZTERCZEY JUDIT

+36 30 286 2097

H-Szo.: 08-19 között

Gyógyszer-függőség

A Benzo Blogban elérhető tudás (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Helex, Rexetin, stb.) terápiás konzultációink otthoni kiegészítését szolgálják. Dr. Kopácsi László pszichiáter, online pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista (nem gyógyszerpárti, hanem a leszokásban segít):

nyugtató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 
altató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9
antidepresszánsok 1 2 3 4 5 6
stresszkezelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

Rendelési időpontok

Dr. Kopácsi László pszichiáter: Rendelési időpontok

Óradíj (pszichiátriai rendelő)

16 eFt (2016)
17 eFt (2017)

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

Stresszevés videó

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

"Minden tőlem telhetőt megteszek az Ön egészsége, gyógyulása érdekében."

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach

  ♦ Emberség, megértés
  ♦ Hozzáértés
  ♦ Biztonságos gyógyszerelés (Legkevesebb Gyógyszer Garancia)

  ♦ Hasznos tanácsok, ajánlások (Benzó Blog, Lelki Útravaló)
  ♦ Négyszemközti konzultációk
  ♦ Kalkulálható konzultációs díj
(paraszolvencia: nincs)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Ügyvéd partnerünk

dr. Fülöp Dénes ügyvédi iroda
Megállapodást kötöttünk a Dr. Fülöp Dénes ügyvédi irodával.

A Stresszdoktor.hu jogi nyugalmát ezentúl dr. Fülöp Dénes és a http://drfulopdenes.com csapata garantálják. Ők védik szerzői jogainkat, hivatalosan megkeresik azokat, akik trollkodva próbálják aláásni Klienseink bizalmát (troll-kontroll), folyamatosan fejlesztik szerződéseinket és felügyelik adatkezelési és online értékesítési tevékenységünket.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2016
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert preferálja.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb