Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Modernkori függőségek, szenvedélyek



MODERNKORI FÜGGŐSÉGEK, SZENVEDÉLYEK

 
Modernkori függőségek, szenvedélyek - függőség, szenvedély, edzésfüggőség, játékszenvedély, egészség, győri pszichiáter, pszichiáter Győr, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológus
A ma már klasszikusnak számító szenvedélybetegségek, az alkoholizálás (+ gyógyszer), a dohányzás, a drog mellett az utóbbi tíz-tizenöt évben számos olyan pszichés anomália is megjelent, amelyek némelyikéről még a szakemberek sem tudták százszázalékosan eldönteni, hogy azok valójában szenvedélybetegségnek, vagy valamilyen másfajta lelki problémának (mánia, kényszerbetegség stb.), esetleg mindkettőnek tekinthetők-e.


Az egyértelmű tény, hogy az alább részletezett viselkedési problémáknál mindig bizonyos fokú függőség is kialakul az azoktól szenvedőknél, és az is statisztikailag alátámasztott realitás, hogy világszerte egyre többen érintettek e függőségek valamely formája által. A saját függősége tárgyához minden érintett legalább olyan makacsul ragaszkodik, mint a dohányos a cigarettához, az alkoholista a poharához vagy a drogos a napi kábítószeradagjához.

A magatartási addikciók közül a pszichiátria egyértelműen szenvedélybetegségként kezeli a játékszenvedélyt, amelynek eredete nem mondható újkeletűnek. A lóversenyezés, a kaszinózás, a kártyajátékok megszállottjai már a 19. században sok gondot okoztak önmaguknak és a családjuknak egyaránt. Az sem volt ritka, hogy szenvedélyükkel, illetve az abból eredő veszteséggel az öngyilkosságba hajszolták magukat. E játékszenvedélyek, ha kisebb mértékben is, mint régen, de még ma is fellelhetők a magyar társadalomban.


ELEKTRONIKUS FÜGGŐSÉGEK

Igaz, a lóverseny helyét (néhány kivételtől eltekintve) már régen átvette a lottó és egyéb, könnyű meggazdagodással, mesés vagyonnal kecsegtető játékfajták. Viszonylag újkeletű szenvedélynek számít viszont a játékgépek (illetve a belőlük származó nyeremény) iránti olthatatlan vágyakozás. Ez a szenvedély virágkorát nálunk a rendszerváltás utáni években élte, mára (talán éppen a jogszabályi változások hatására) alábbhagyott a terjedése. Helyét átadta egyéb furcsa szenvedélyeknek.

Noha a klasszikusnak mondott addikciók többsége valamilyen mértékű kémiai függőséggel is jár, napjaink szenvedélyei általában nincsenek ilyen hatással, ám a pszichés és olykor a szociális kártétel miatt legalább annyira veszélyesek. A különböző magatartási addikciók közül különösen a gyerekeket, a fiatal felnőtteket fenyegeti a különféle elektronikai eszközök használata iránti folyamatos és olthatatlan késztetés.

A tévézés/DVD-zés, a számítógépezés és internetezés, illetve a mobiltelefonálás a gyerekek életében olyan méretet ölthet, amely minden más tevékenységet a háttérbe szorít: lelki és fizikai károkat egyaránt okozhatnak náluk. Csakúgy, mint a felnőttek munkamániája, amely az esetek egy részében a munkáltató által elvárt, túlságosan nagy követelmények nyomán alakul ki. Később, a már szinte robotként teljesítő munkavállaló, a kezdetben állása megőrzése érdekében vállalt egyre nagyobb terhelést már magától vállalja és önként lesz saját munkájának a rabja. Ebben az egyre erőteljesebb megfelelni akarás, teljesítménykényszer motiválja, ami mind több munka elvégzésére sarkallja, végül az életelemévé, szenvedélyévé válik, ami minden mást kiszorít az életéből.

A diplomák halmozása iránti késztetés is hasonló tőről fakad, és ugyanilyen teljesítménykényszer hajtja az edzőterem megszállottait is, akik életükből egyre hosszabb időt töltenek a kondicionáló gépek között, hogy segítségükkel növeljék testük izomtömegét. Közülük sokan elégedetlenek a puszta fizikai terhelés nyújtotta eredményekkel, ezért különféle – olykor tiltott – izomtömeg-növelő szerekhez folyamodnak, amelyek végleg tönkretehetik az egészségüket. Becslések szerint a rendszeresen edzőterembe járó férfiaknak körülbelül az öt százalékánál jelentkezik testképzavar, vagyis a valóságosnál gyengébb, csenevészebb izomzatot képzelnek maguknak, ezért folyamatosan, akár a végkimerülésükig is növelik a napi edzésadagjukat, és szedik a különféle izomgyarapító szereket.


BETEGRE EDZIK MAGUKAT

Függőségek - függőség, szenvedély, edzésfüggőség, játékszenvedély, egészség, győri pszichiáter, pszichiáter Győr, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológusBár a megszállott testépítők többsége férfi, a nők között is akadnak, akik szinte kizárólag erre teszik fel az életüket. Tari Annamária klinikai pszichológus az edzési lázat (exorexia) egyik szakmai értekezésében mint újkeletű, főleg nőket érintő szenvedélyt említi, amely szoros rokonságot mutat az anorexiával és egyéb étkezési zavarokkal. Megállapítása szerint: „a függőség kialakulása, hasonlóan a többi addikcióhoz, azt jelenti, hogy az illető egyre növeli az adagokat, edzés hiányában feszült és indulatos lesz, mindent megtesz azért, hogy a saját tervét véghezvigye”. Mégpedig annak érdekében, hogy saját testsúlyát, alakját az általa kívánt (ferde) képűre formálja.

Ennek a szenvedélynek az az egyedi és különös jellemzője, hogy egy átlagos ember számára jótékony, egészséget megőrző és mindenképpen ajánlott magatartásformából, az aktív, testmozgásban bővelkedő életformából alakul át és torzul szenvedéllyé. Ráadásul a tőle szenvedőben azt az illúziót kelti, hogy a mértéktelen testedzéssel a saját egészségét szolgálja. Az esetek többségében szinte észrevétlenül alakul ki a túlzott függés és kötődés. Figyelmeztető jelek persze bőven lehetnek, ám azok általában sem a veszélyeztetett egyénnek, sem a környezetének nem tűnnek fel.

Azok először általában az étkezés területén jelentkeznek. Az egészséges táplálkozásra, a folyamatos súlykontrollra való hivatkozással az érintett személy egyre kevesebbet eszik, és azzal párhuzamosan növeli a napi edzésadagját. Mániákusan kerüli az általa hizlalónak vélt ételeket. Idővel ezeknek az élelmiszereknek a köre egyre tágul. Kezdetben csupán a fagylaltot, tortát tartja ördögtől valónak, később már a kenyeret, rizst, burgonyát is, majd az olajjal készült ételeket, a húsokat. Végül annyira leszűkíti a saját maga által meghatározott, fogyasztható élelmiszerek körét, hogy egész nap szinte semmit sem eszik.

Ezeknél a patológiás eseteknél a gondolkodás központjában az egészségre, a karcsú testre mindenáron való törekvés áll. Szinte mindent alárendelnek ennek a vágynak. A háttérben pedig feltételezhetően a betegségektől, a haláltól való tudattalan rettegés húzódik meg, és az sem kizárt, hogy az élet más területein való sikertelenség miatt akarnak testükkel kitűnni. Sokuknál még a tünetek megjelenése előtt fellelhetők az önértékelési zavar jelei. Az exorexiás személynek hiába mondja bárki, hogy amit tesz, azzal az egészségét károsítja, nem hiszi el, mert szilárd meggyőződése, hogy az általa követett életmód az egészség záloga. Példaképül általában valamely világsztárt, ismert modellt választanak, hozzá szeretnének hasonlítani, és eszükbe sem jut, hogy talán ők is éppen ettől a pszichés betegségtől szenvednek, azért annyira vékonyak.


SOK A ROKON VONÁS A DROGOSOKKAL

Az exorexiás betegekre a túlzott edzésigény és a koplalás mellett általánosan jellemző az aszketizmus is. Testüket nemcsak az edzőteremben és a koplalással sanyargatják, de egyéb örömöket is megtagadnak maguktól. Ennek pedig szemmel jól látható személyiségtorzulás lesz a következménye: befelé fordulóvá, társaságot kerülővé, elszigeteltté válik, vagyis éppen olyan kapcsolati problémák mutatkoznak nála, mint a „klasszikus” drogos vagy alkoholfüggő eseteknél.

Az edzésfüggők abban is hasonlítanak az említett szenvedélyek rabjaihoz, hogy náluk is az irracionális edzésadag, egy végigkoplalt nap átmenetileg örömet, elégedettséget, megnyugvást okoz. Rokon vonás a betegségtudat teljes hiánya, a környezet figyelmeztetésének és a kezelés lehetőségének a merev elutasítása is. Sok érintettnél megjelennek az úgynevezett „maszkolt” tünetek is: a hazudozás, a titkolózás, mások félrevezetése.

Gyakori, hogy családjuknak, barátaiknak határozottan tagadják, hogy edzőteremben voltak, és kóros fogyókúrájukat is titkolják. „A függőség kialakulásakor figyelembe kell venni a tünetként értékelhető edzés időbeli megjelenését, vagyis a több héten, hónapon át tartó folyamatot, mely jelentős testsúlycsökkenéssel és az alak megváltozásával jár. Szemléletes lehet, hogy egy ilyen beteg egyáltalán nem érzi, hogy probléma lenne vele, hiszen »csak egészségesen« él.

Ez a vakság a tünetekre a szenvedélybetegségekre jellemző, nincs szenvedésnyomás és betegségtudat. A környezet figyelmeztetései hatástalanok, mert azt célozzák, hogy hagyja abba. Nőknél, de férfiaknál is, a testképpel kapcsolatos negatív érzelmeket találhatunk, az elégedetlenség és a jobb, szebb külső vágya indíthat el valakit ezen az úton. A probléma csak az, hogy akinek a személyiségében vannak önértékelési problémák, amik miatt hajlamos az öndestrukcióra, akkor ez a tünetcsoport észrevétlenül megjelenhet, és mire valaki felismeri, már kialakult a kényszeres testmozgásmennyiség” – figyelmeztet a kutató. A már kialakult jelek kezelésére, a szorongás és a depresszió oldására gyógyszeres terápia és feltáró jellegű pszichoterápia együttes alkalmazását javasolja.


MINDENT MEGVESZNEK, HAZAVISZNEK

Tipikus női pszichés anomália az olthatatlan vásárlási láz, a „plázázás”, és némelyeknél ehhez társul még a vásárlás közben rájuk törő lopási késztetés is. A vásárlás iránti kóros érdeklődés általában azoknál a nőknél jelentkezik, akiket az élet valamely területén kisebb vagy nagyobb kudarc, lelki sérülés ér. Szomorúságukat, kudarcélményüket a vásárlás, egy új tárgy birtoklása felett érzett örömmel próbálják „gyógyítani”, kompenzálni. Azzal vigasztalják magukat. A pillanatnyi öröm, az elégedettség érzése átmenetileg elfelejteti velük az eredeti problémát, akár a kényszeres evőknél a csokoládé.

Kezdetben csak egy-egy alkalommal fordulnak ehhez az örömszerzési formához, a tünetek súlyosbodásával viszont napi rutinná válik náluk a vásárlás, ami a szükségletből náluk az örömszerzés eszközévé lép elő. Szinte mindent megvesznek, ami pillanatnyi szeszélyként megtetszik nekik, hazaviszik a megvásárolt tárgyakat, majd soha sem használják.

Az örömszerzés mellett az adrenalinfüggés motiválja azokat, akik válogatás nélkül lopkodnak az áruházakban. A lopáskényszer által generált fokozott izgalmi állapot szinte mindennapi szükségletükké válik. Napjaink érdekes jelenségére mutat rá több amerikai tanulmány, miszerint az áruházi lopási kényszer (legalábbis az Újvilágban) főleg a jómódúak, még inkább a gazdagok „szenvedélye”. Ezt támasztják alá azok a rendőrségi hírek is, amelyek arról szólnak, hogy X vagy Y filmsztárt, milliomos nőt áruházi lopáson kaptak: bundát, ékszert, drága, márkás holmikat szerettek volna fizetés nélkül magukkal vinni.

Mások a magas adrenalinszint elérése érdekében valamely extrém sporttal kerülnek függő viszonyba. Bár tisztában vannak az általuk űzött sporttevékenység baleset- és életveszélyes voltával, mégsem mondanak le annak gyakorlásáról, sőt erős késztetést éreznek rá, hogy azt egyre gyakrabban, és lehetőleg mind veszélyesebb helyzetben műveljék.



orvosilapok.hu/magyar-orvos - 2009-07-28 - Lóránth Ida

+36 30 286 2097

H-Szo.: 08-19 között

Gyógyszer-függőség

A Benzo Blogban elérhető tudás (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Helex, Rexetin, stb.) terápiás konzultációink otthoni kiegészítését szolgálják. Dr. Kopácsi László pszichiáter, online pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista (nem gyógyszerpárti, hanem a leszokásban segít):

nyugtató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 
altató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9
antidepresszánsok 1 2 3 4 5 6
stresszkezelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

Rendelési időpontok

Dr. Kopácsi László pszichiáter: Rendelési időpontok

Óradíj (pszichiátriai rendelő)

16 eFt (2016)
17 eFt (2017)

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

Stresszevés videó

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

"Minden tőlem telhetőt megteszek az Ön egészsége, gyógyulása érdekében."

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach

  ♦ Emberség, megértés
  ♦ Hozzáértés
  ♦ Biztonságos gyógyszerelés (Legkevesebb Gyógyszer Garancia)

  ♦ Hasznos tanácsok, ajánlások (Benzó Blog, Lelki Útravaló)
  ♦ Négyszemközti konzultációk
  ♦ Kalkulálható konzultációs díj
(paraszolvencia: nincs)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Ügyvéd partnerünk

dr. Fülöp Dénes ügyvédi iroda
Megállapodást kötöttünk a Dr. Fülöp Dénes ügyvédi irodával.

A Stresszdoktor.hu jogi nyugalmát ezentúl dr. Fülöp Dénes és a http://drfulopdenes.com csapata garantálják. Ők védik szerzői jogainkat, hivatalosan megkeresik azokat, akik trollkodva próbálják aláásni Klienseink bizalmát (troll-kontroll), folyamatosan fejlesztik szerződéseinket és felügyelik adatkezelési és online értékesítési tevékenységünket.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2016
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert preferálja.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb