Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Pszichoterápiák



PSZICHOTERÁPIÁK

Pszichoterápiák - Dr. Kopácsi László pszichiáter Győr - pszichoterápia, viselkedésterápia, viselkedésterápiák, magatartásterápia, győri pszichiáter, pszichiáter Győr, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológus

A leggyakrabban használt pszichoterápiás módszerek:

I.   Viselkedésterápia
II.  Kognitív viselkedésterápia
III. Személyközpontú pszichoterápia
IV. Rövid dinamikus pszichoterápia


I. VISELKEDÉSTERÁPIA

A viselkedésterápia egyike a huszadik század elején kibontakozott nagy pszichoterápiás irányzatoknak, elsősorban a különböző szorongásos betegségek, fóbiák, kényszerek, pánikbetegség kezelésében használható eredménnyel. Hatékonynak bizonyult azonban az agresszivitás, szexuális zavarok, kóros szokások (alkoholfüggőség, dohányzás stb.), evészavarok és gyermekkori magatartászavarok kezelésében is.

A viselkedés- vagy másképpen magatartásterápia a tanuláselméletekre épül. Alaptétele, hogy a különböző viselkedésformák – így a nemkívánatos, kóros viselkedés kialakulásában is döntő szerepük van a tapasztalatoknak és a tanulásnak. A korábban semleges helyzetek, ingerek és egy szorongásos reakció véletlenszerű (időbeli vagy térbeli) egybeesése során rögzül a helyzetre adott válasz. A megtanult válasz az idő során már nemcsak az adott helyzet, ill. inger jelenlétekor jelentkezik, hanem sok hasonló ingerre is kiterjedhet. Például, ha egy gyermeket megugat egy kutya, és a gyermek megijed, akkor ez a szorongás megjelenhet minden más kutya jelenlétében, még akkor is, ha a kutya nem ugat és teljesen ártalmatlan. Ezt „téves”, túlzó reagálásnak tekintjük, és fóbia, jelen esetben kutyafóbia kialakulásához vezethet. Más esetben, ha egy különben problémamentes kisgyerekre vagy kamaszra a szülők, csak akkor figyelnek oda, ha rosszalkodik, akkor az oly fontos szülői figyelem kiváltása érdekében a „rosszalkodás” rögzül, hiszen a gyerek azt tapasztalja, hogy csak így tudja elérni, hogy figyeljenek rá.

Egy további példa a szociális fóbia kialakulása. Ha valakit gyermekkorában sokat szidnak, kritizálnak, valószínűleg szorongással vesz majd részt a társas helyzetekben. Ez a szorongás később olyan mértékben felerősödhet, hogy az illető megpróbálja elkerülni a társas helyzeteket, vagy legalábbis megpróbál azokban észrevétlen maradni.

A viselkedésterápiák lényege a fennálló kóros magatartás feltárása és korrigálása, valamint új készségek és megfelelőbb viselkedésformák kialakítása.

A viselkedésterápiák időhatárosak, célkitűzéseikben kifejezetten az adott panasz csökkentésére irányulnak, és a terápiás eredmény elérésében nagymértékben alapoznak a páciens aktív együttműködése.


II. KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIA

A kognitív viselkedésterápiás megközelítés Aaron Beck nevéhez fűződik, aki az 1960-as években dolgozta ki terápiás rendszerét. E megközelítés lényege, hogy az emberek szemléletmódja és hiedelmei alapvetően meghatározzák az érzelmi reakcióikat és a viselkedésüket. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak az eseménynek különböző jelentése lehet az egyes emberek számára. A kognitív terápia filozófiai gyökerei az ókori sztoikus filozófusokig vezethetők vissza: „Az embert nem maguk a dolgok, hanem az a mód zavarja meg, ahogyan a dolgokat látja” – írta Epiktétosz görög bölcselő.

A különböző pszichés megbetegedések esetén zavart szenved az információfeldolgozás, és így az események és történések torzult, félreértelmezett jelentést nyernek. Ennek következményeként alakulnak ki a különböző negatív érzelmi állapotok. Így például egy depressziós személy már egy kisebb kudarcot is saját értéktelensége bizonyítékaként értelmezhet. Egy hipochondriás szorongásban szenvedő pedig hajlamos lesz arra, hogy akár enyhe testi tüneteket is valamilyen súlyos betegség jeleként fogjon fel.

A kognitív-viselkedésterapeuták abban segítik pácienseiket, hogy felismerjék és megváltoztassák hibás, torzított gondolkodási folyamataikat. Ennek első lépése, hogy felismerjék azokat a gyakran visszatérő negatív automatikus gondolatokat, melyek a legkülönbözőbb szituációkban megjelennek, és minduntalan negatív érzelmeket eredményeznek. Az információfeldolgozás zavara az ún. „kognitív torzításokban” is megnyilvánul. Ilyen pl. a „minden vagy semmi típusú gondolkodás”, amikor is a személy szélsőséges, fekete-fehér kategóriákban gondolkodik (pl. „ha ma nem hívott fel a barátnőm, akkor nem is vagyok fontos neki”). A terápia célja ezeknek a torzított gondolatoknak, valamint az ezek mélyén húzódó téves vélekedéseknek, hiedelmeknek a felismerése és megváltoztatása. Ebben a folyamatban, és egyben saját javulásában is, a páciensnek aktív, együttműködő szerepe van.

Bár a kognitív viselkedésterápia elsősorban a jelenre, az aktuális problémákra fókuszál, annak a megértésére is hangsúlyt helyez, hogy hogyan és miért alakultak ki a torzított hiedelmek, valamint, hogy milyen tényezők tartják fenn a félreértelmezéseket. A torzítások és félreértelmezések azonosítása, korrekciója és reálisabb helyzetértelmezés kialakítása a pszichés problémák jelentős csökkenéséhez, klinikai javuláshoz vezet.

A kognitív viselkedésterápia ma már elismerten az egyik legfontosabb pszichológiai kezelési forma a pszichiátriai és pszichológiai problémák széles körében. Számos kontrollált vizsgálat bizonyítja hatékonyságát a depresszió, a pánikbetegség és egyéb szorongásos zavarok, valamint evészavarok kezelésében. 

A kognitív viselkedésterápia un. rövid terápia (a zavar súlyosságától függően 10-20 ülés), mely idő alatt jelentős javulást lehet elérni az eljárás szakszerű alkalmazásával. A hatékonyságvizsgálatok eredményei szerint jelentős pozitív változás érhető el depresszió esetén 20, pánikbetegségnél 5, szociális szorongásnál pedig 14 ülés alatt.

Ma, amikor több reprezentatív országos vizsgálat számol be a magyar népesség európai mértékkel mérve katasztrofális lelki egészségi állapotáról, a depresszió és az öngyilkosság európai viszonylatban kiemelkedően magas előfordulási arányáról, rendkívül fontos a korszerű és hatékony, valamint költséggazdaságos pszichoterápiás módszerek minél szélesebb körű alkalmazása.


III. SZEMÉLYKÖZPONTÚ PSZICHOTERÁPIA

A Carl Rogers (1902-1987) nevével fémjelezett személyközpontú pszichoterápia a XX. század harmadik nagy pszichoterápiás irányzata a pszichodinamikus és kognitív viselkedésterápiás szemlélet mellett.

Alaphipotézise az, hogy minden emberben önmaga megértésének és pozitív irányú változásának, növekedésének hatalmas tartalékai rejlenek. Véleménye szerint a legtöbb pszichés szenvedés mélyén a személynek önmagával kapcsolatos problémái állnak, gyakran önmagát nem képes reálisan látni.

A személy növekedése nem más, mint önmaga minél teljesebb elfogadása, ezáltal belső harmónia kialakítása. A személyközpontú pszichoterápiában a kliens saját erőforrásai kibontakozásának optimális feltételeit igyekszünk megteremteni. Rogers elméletének egyik nagy vívmánya, hogy ezeket a feltételeket rendszerbe foglalja. A személyközpontú pszichoterápiának három fő jellemzője van:

Empátiás megértés, vagyis a terapeuta igyekszik megérteni a kliens világát, úgy ahogy a kliens azt átéli.
Feltétel nélküli elfogadás, azaz a segítő nem valamilyen általa elképzelt ideál felé próbálja vezetni a klienst, hanem elfogadja olyannak, amilyen.
Kongruencia (őszinteség, hitelesség), azaz a terapeuta nem egy szerepet vállal fel, hanem egész lényével, személyesen van jelen a kapcsolatban.

A pszichoterápiás kutatások szerint ez a három feltétel alapvetően fontos ahhoz, hogy a pszichés problémákat, lelki szenvedést átélő szorongó, depressziós személyeknél elinduljon a gyógyulás folyamata. Ennek során megtapasztalhatják, hogy ők is szerethető, elfogadható emberek, amely tapasztalat elősegíti a belső egyensúly, harmónia kialakulását.


IV. RÖVID DINAMIKUS PSZICHOTERÁPIA

A pszichoterápia történetében először a Sigmund Freud, Carl G. Jung és Alfred Adler nevéhez köthető pszichoanalízis alakult ki. Több mint 100 éves története alatt jelentős átalakuláson ment keresztül, több terápiás irányzat fejlődött ki belőle, melyeket összefoglaló néven (pszicho)analitikusan orientált terápiáknak nevezünk.

Megkülönböztetjük többek között a „klasszikus” pszichoanalízist, a rövid dinamikus pszichoterápiát, a pszichoanalitikus-, gyermek pszichoterápiát, csoportterápiát és családterápiát. A különböző analitikusan orientált irányzatok elsősorban a terápiás technikában mutatnak eltérést, közös alapjuk a pszichoanalitikus szemléleti modell, mely a személyiség, az énfejlődés és a lelki betegségek kialakulásának elméleti keretét adja. Eszerint a pszichés problémák hátterében tudattalan konfliktus feltételezhető, mely különböző tünetek formájában – társkapcsolati nehézségek, hangulatzavarok, szorongás – jelenik meg a páciens mindennapi életében. A terápia célja személyiségváltozás elérése a feltételezett tudattalan konfliktusok feltárásán és megértésén keresztül.

A rövid dinamikus pszichoterápia kialakulásában az a jogos igény játszott szerepet, hogy a pszichoterápiás kezelések szükséges időtartamát lerövidítsék, vagyis legyen hatékonyabb és többek számára hozzáférhető a kezelés. A rövid dinamikus pszichoterápia alkalmazásával az ülések számát általában 40 kb. alkalomra lehet lecsökkenteni a klasszikus pszichoanalízis több évig tartó terápiájához képest. Így egy intenzívebb és egyben fókuszált problémaközpontú terápiás eljárás alakult ki. Módszertani különbség még a páciens testhelyzetének megváltoztatása. A rövid dinamikus pszichoterápiában a páciens és a terapeuta egymással szemben ülnek, a terapeuta aktívan részt vesz kérdéseivel, visszajelzéseivel és támogatásával a terápiás folyamatban.



Semmelweis Egyetem - Dr. Nagy Johanna, Dr. Perczel Forintos Dóra, Dr. Túry Ferenc, Dr. Varga Anna

+36 30 286 2097

H-Szo.: 08-19 között

Gyógyszer-függőség

A Benzo Blogban elérhető tudás (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Helex, Rexetin, stb.) terápiás konzultációink otthoni kiegészítését szolgálják. Dr. Kopácsi László pszichiáter, online pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista (nem gyógyszerpárti, hanem a leszokásban segít):

nyugtató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 
altató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9
antidepresszánsok 1 2 3 4 5 6
stresszkezelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

Rendelési időpontok

Dr. Kopácsi László pszichiáter: Rendelési időpontok

Óradíj (pszichiátriai rendelő)

16 eFt (2016)
17 eFt (2017)

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

Stresszevés videó

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

"Minden tőlem telhetőt megteszek az Ön egészsége, gyógyulása érdekében."

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach

  ♦ Emberség, megértés
  ♦ Hozzáértés
  ♦ Biztonságos gyógyszerelés (Legkevesebb Gyógyszer Garancia)

  ♦ Hasznos tanácsok, ajánlások (Benzó Blog, Lelki Útravaló)
  ♦ Négyszemközti konzultációk
  ♦ Kalkulálható konzultációs díj
(paraszolvencia: nincs)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Ügyvéd partnerünk

dr. Fülöp Dénes ügyvédi iroda
Megállapodást kötöttünk a Dr. Fülöp Dénes ügyvédi irodával.

A Stresszdoktor.hu jogi nyugalmát ezentúl dr. Fülöp Dénes és a http://drfulopdenes.com csapata garantálják. Ők védik szerzői jogainkat, hivatalosan megkeresik azokat, akik trollkodva próbálják aláásni Klienseink bizalmát (troll-kontroll), folyamatosan fejlesztik szerződéseinket és felügyelik adatkezelési és online értékesítési tevékenységünket.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2016
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert preferálja.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb