Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Stressz és mobbing a munkahelyen


STRESSZ ÉS MOBBING A MUNKAHELYEN


Stressz és mobbing a munkahelyen - Dr. Kopácsi László pszichiáter Győr
 

A legfőbb stresszforrás sokunk számára a munkahely, ahol többféle stressztényező is felléphet: az egyik legjellemzőbb az úgynevezett mobbing, vagyis az a jelenség, amikor munkatársaink megpróbálnak kirekeszteni minket a munkahelyi közösségből.


MI VÁLTJA KI A MUNKAHELYI STRESSZT?

Az Egészségügyi Világszervezet Foglalkozás-egészségügyi sorozatában (Protecting Workers' Health Series, No. 3), megjelent Munkaszervezés és Stressz (Work organisation and stress) című kiadványa a munkahelyi stresszt a munka-vállalók válaszreakciójaként definiálja, mely a foglalkoztatottak képességeinek és tudásának nem megfelelő elvárások és a munkahelyi feszültség hatására keletkezik, és amely veszélyezteti munkavégzésüket. Fontos megjegyezni, hogy a "képességeknek és a tudásnak nem megfelelő" elvárás alatt nemcsak a túl nehéz feladatok elé állítás, hanem a munkavállaló tehetségének és ismereteinek nem megfelelő kihasználása is értendő.

Általánosságban elmondható, hogy a munkatársak kölcsönös támogatása, a munkafolyamat átlátása és irányítása, valamint a munkamódszereket, a munkaidőt és a munkakörnyezetet érintő döntéshozásban való részvétel csökkenti a munkahelyi stressz kialakulásának valószínűségét. A tartós stressz kialakulását ezzel szemben elősegíti a túl sok vagy a túl kevés munkahelyi feladat, a szoros határidők, a nem tervezhető túlórák és a társadalmi megbecsülés hiánya. További stressz tényezőket jelenthet az emberek iránti felelősség, a másokkal és a mások problémáival való állandó szembesülés, a munkatársak egymással való kapcsolatának szegénysége, a nem megfelelő munkahelyi kommunikáció és vezetés, valamint a mobbing.


A MOBBING

Ez utóbbi - az állatviselkedéstanból kölcsönzött - fogalom a munkahelyi pszichoterror szinonimája. Az etológusok a madarak különös, feltűnően hangos és agresszív, csoportos vészelhárító viselkedés-együttesét nevezik mobbingnak, melynek célja a ragadozó megfélemlítése és a fajtársak védelme. A munkahelyi mobbing áldozatai - a madarakat fenyegető ragadozóhoz hasonlóan - legtöbbször különleges képességű, intelligens, kreatív és kompetens egyének, akiktől a munkatársak nem mindig szalonképes módszerekkel próbálnak megszabadulni.

A mobbing hátterében - éppúgy, mint az állatvilágban - a félelem áll. A rátermettebb egyed jobb érvényesülési esélyei miatti félelem a többiekben ellenséges viselkedési normákat és szisztematikus destruktív fellépést vált ki, melyek célja, hogy a mobbing-áldozat teljesítőképessége csökkenjen, szociális integrációja megkérdőjeleződjön, az egyén elszigetelődjék, és végül elhagyja a munkacsoportot. Ez egy hosszú folyamat, melynek során az áldozat önértékelése és magabiztossága folyamatosan csökken, miközben az érintett az állandó vészreakció állapotában extrém stresszt él meg. Mindez persze megteszi hatását, s az áldozatban a félelem, a keserűség és a deprimáltság érzetei keverednek. A tartós stressz pedig előbb-utóbb testi panaszokat, vagyis pszichoszomatikus betegséget is okozhat. Ezek közé tartoznak az emésztési rendellenességek, a gyomor- és bélproblémák, valamint az étkezési zavarok, de az említetteknél súlyosabb pszichoszomatikus szervi elváltozások is felléphetnek.

A mobbing sokszor úgynevezett kiégés-szindrómát (lásd kapcsolódó cikkünket: Egyre gyakoribb a kiégés-szindróma), illetve súlyos depressziót is okozhat, melyek tartós munkavégzési képtelenséggel járnak és rendszerint sokkal nehezebben gyógyíthatók, mint a más okból kialakuló lelki betegségek. Hogy a teljesítőképességet sikerüljön még ideig-óráig fenntartani, az érintettek gyakran alkoholt, gyógyszereket és kábítószereket kezdenek fogyasztani, melyek kezdeti nyugtató hatásuk után komoly függőséget, ezáltal újabb megoldandó orvosi problémát jelentenek. Végül a munkahelyi szituáció olyannyira elviselhetetlenné válik a mobbing áldozata számára, hogy munkáját nem tudja tovább elvégezni és sokszor önmaga mondja fel munkaviszonyát. A kirekesztett egyént súlyos esetekben különböző félelmek, alvászavarok és öngyilkossági gondolatok is gyötrik. A mobbing végül - a poszttraumás stressz betegséghez hasonlóan - nagyon mély és fájdalmas, esetleg soha nem gyógyuló sebeket és lelki törést okoz.

Becslések szerint a mobbing az érintettek 90 százalékában vezet testi vagy lelki megbetegedéshez. A mobbing leginkább olyan munkahelyeken lép fel, ahol jellemző a rosszul szervezettség, vagy a figyelmetlen, a kialakulóban lévő mobbing felett szemet hunyó vezetés. A mobbing megjelenésében szerepe van a magas munkahelyi elvárásoknak, a megbúvó feszültségeknek és megoldatlan konfliktusoknak is. A mobbing folyamatában közvetlenül nem érintett kollégákban is fokozódhat az attól való félelem, hogy egyszer maguk is a mobbing áldozatává válnak, de attól is tarthatnak, hogy egy újabb mobbing szituáció formálódásakor az áldozat vagy az elnyomó szerepe közötti választásra kényszerülnek majd. Ez mintegy ördögi körként újabb feszültségeket és elbizonytalanodást indít el, melyből gyakran egyenes út vezet az újabb mobbing folyamathoz.


MIT TEHETÜNK, HA ÚGY GONDOLJUK MOBBING ÁLDOZAT LETT BELŐLÜNK?

Amennyiben Ön a mobbing áldozatának érzi magát, célszerű a kollégákat időben nyíltan kérdőre vonni és a probléma megoldásában kooperatívnak mutatkozni. Ezenkívül próbálja szabadidejét kellemes kikapcsolódással eltölteni, így elterelheti a figyelmét munkahelyi gondjairól. Álljon ellen annak a kísértésnek, hogy mindenkit munkahelyi problémáival terheljen, menjen inkább hosszabb szabadságra és visszatértével közeledjen újra nyitottsággal munkatársaihoz. Fontos, hogy mielőbb felismerje, ha szisztematikus kirekesztés áldozatává vált, és saját érdekében minél hamarabb tegyen megfelelő lépéseket ez ellen. Beszéljen főnökével, ha pedig nincs más megoldás, egy gyors felmondással is sok szenvedéstől kímélheti meg magát.



origo.hu - Hadfi Szilvia 2009. január 14.

+36 30 286 2097

H-Szo.: 08-19 között

Gyógyszer-függőség

A Benzo Blogban elérhető tudás (Xanax, Frontin, Rivotril, Seduxen, Helex, Rexetin, stb.) terápiás konzultációink otthoni kiegészítését szolgálják. Dr. Kopácsi László pszichiáter, online pszichiáter, gyógyszer-leszokás specialista (nem gyógyszerpárti, hanem a leszokásban segít):

nyugtató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 
altató-függőség 1 2 3 4 5 6 7 8 9
antidepresszánsok 1 2 3 4 5 6
stresszkezelés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

Rendelési időpontok

Dr. Kopácsi László pszichiáter: Rendelési időpontok

Óradíj (pszichiátriai rendelő)

16 eFt (2016)
17 eFt (2017)

Benzodiazepinek | BZD-k receptköteles drogok

Gyógyszerfüggőség - benzodiazepin, szorongáscsökkentő, altató, nyugtató

Zombi voltam... mondta az idős, amerikai asszony. A kb. 300 000 amerikai gyógyszerfüggő egyike. Riport a gyógyszerfüggőség áldozatairól az USA-ból, ahol a receptköteles szerfüggőség nem tabu téma. Ahol nem csak néhány "magányos farkas" próbál a benzodiazepin-, altató-, és antidepresszánsfüggés ellen tenni...
 

Stresszevés videó

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter YouTube videója

"Minden tőlem telhetőt megteszek az Ön egészsége, gyógyulása érdekében."

Dr. Kopácsi László győri pszichiáter és life coach

  ♦ Emberség, megértés
  ♦ Hozzáértés
  ♦ Biztonságos gyógyszerelés (Legkevesebb Gyógyszer Garancia)

  ♦ Hasznos tanácsok, ajánlások (Benzó Blog, Lelki Útravaló)
  ♦ Négyszemközti konzultációk
  ♦ Kalkulálható konzultációs díj
(paraszolvencia: nincs)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Ügyvéd partnerünk

dr. Fülöp Dénes ügyvédi iroda
Megállapodást kötöttünk a Dr. Fülöp Dénes ügyvédi irodával.

A Stresszdoktor.hu jogi nyugalmát ezentúl dr. Fülöp Dénes és a http://drfulopdenes.com csapata garantálják. Ők védik szerzői jogainkat, hivatalosan megkeresik azokat, akik trollkodva próbálják aláásni Klienseink bizalmát (troll-kontroll), folyamatosan fejlesztik szerződéseinket és felügyelik adatkezelési és online értékesítési tevékenységünket.

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2016
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert preferálja.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Ezért, ha kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb