Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Hogyan szabaduljunk meg a stressztől 3 lépésben


Hogyan szabaduljunk meg a stressztől 3 lépésben Párkapcsolati problémáink, munkahelyi és otthoni feladataink felhalmozódása jelentős stresszt eredményez, amelyet ha nem tanulunk meg kezelni, egy idő múlva akár komoly egészségügyi problémákat is okozhat.

A ránk nehezedő stresszorok mennyiségét nem feltétlenül tudjuk csökkenteni, azonban szerencsére sokszor az is elég, ha elsajátítunk néhány hatékony stresszkezelési technikát, így az átmeneti túlterheltség nem csap át állandósuló idegeskedésbe.


A látszólag jelentéktelen mértékű stressz is veszélyes lehet


Egy amerikai kutatás szerint a közhiedelemmel ellentétben nem a valóban súlyos problémák, mint egy haláleset, egy válás, az eladósodás vagy a munkahelyünk elvesztése veszélyeztetik leginkább lelki egészségünket, hanem az alattomos hétköznapi stresszorok tömege.
 
Az „alattomos” jelző a stresszorok, mindennapi mikrostresszorok látszólagos jelentéktelenségének szól. Hiszen bár tényleg nem hangzik olyan szörnyűnek, ha egyik nap egy órával tovább kell dolgoznunk; ha a túlórázás rendszeresen előfordul, és ahelyett, hogy elfogadnánk vagy tennénk ellene, folyamatosan rágjuk magunkat, az elfojtott idegesség előbb-utóbb testi-lelki betegségekhez vezet.


Melyek a leggyakoribb stressz betegségek?


♦  alvászavar >> öngyógyszerezés
♦  migrén >> öngyógyszerezés
♦  pánikroham >> öngyógyszerezés
♦  depresszió >> öngyógyszerezés
♦  gyomorfekély >> öngyógyszerezés
♦  hátfájás >> öngyógyszerezés
♦  magasvérnyomás
♦  elhízás
♦  „felnőttkori” cukorbetegség

A krónikus stressz tehát lelki egészségünket (boldogságunkat), fizikai jóllétünket, sőt még várható élettartamunkat is befolyásolhatja. A stressz eredetű, kezeletlenül maradó magasvérnyomás ugyanis hosszútávon ugyanúgy érelmeszesedéshez, szívinfarktushoz, stroke-hoz vezethet, mintha hátterében valamilyen testi betegség állna.
 


A stresszkezelés 3 egyszerű lépése


Ha szeretnénk könnyedén leszámolni a stresszel, próbáljuk ki az alábbi 3 lépésből álló stresszkezelési technikát.
 

1. Hasi légzés 


A kezünket a hasunkra téve vegyünk nagy levegőt az orrunkon keresztül úgy, hogy először a mellkasunk, utána pedig a hasfalunk emelkedjék meg. Ha a belégzésnek ezt az időtartamát egynek vesszük, akkor a kilégzés – a szájon át, éppen csak résnyire nyitva az ajkaink – tartson ennél 3-4x hosszabb ideig. Ismételjük meg egymásután néhányszor ezt a gyakorlatot.
 
A mélylégzés stresszcsökkentő hatásának régóta ismert élettani bázisa van. Nem kell benne hinni. Ha csinálod, működni fog, akár akaratod ellenére. Mivel ehhez a légzéstechnikához némi figyelemre (figyelem elterelésre) is szükség van, gyakorlása alatt kiszabadulhatunk szorongásaink börtönéből. Felszabadultabbá, fesztelenebbé tesz ez az egyszerű, lényegében a jóga légzéstechnikákra (ászanák) hajazó modernkori módszer.
 
A hasi légzést (mélylégzést) magam is sikerrel használom egy fárasztó nap után hazafelé menet az autóban.


2. A helyzet elfogadása és a dolgok kézbe vétele újra 


A legtöbb stresszt (stressz választ) nem a konkrét helyzet (stresszor), hanem annak „továbbgondolása” az ún. sangolás (a spontán automatikus negatív gondolatok – SANG-ok – hatása alá kerülés) okozza.
 
Hogy ezt egy kicsit érthetőbbé tegyük, nézzünk egy hétköznapi példát arra, hova vezet a SANG-ok hatására beszűkült gondolkodás az egyik, és a SANG-ok elkerülése a másik esetben. Példabeli szereplőink: "A" és "B".
 
„A” és „B” ugyanúgy elkésik a munkából. Munkatársak, ugyanolyan ideje dolgoznak állásukban, ugyan az a főnökük, ugyan abban a pozícióban vannak mindketten, családi, anyagi hátterük is azonos.
 
„A” amikor látta, hogy késni fog, azonnal összerándult a gyomra, hányingert érzett, és elkezdett azon aggódni (sangolni), hogy: „mi lesz, ha…” emiatt kirúgják, „mi lesz, ha…” soha többé nem talál újra ilyen jó állást. Szíve a torkában dobogott. Csatakosra izzadva ért be munkahelyükre, és azt sem tudta, hogy miként magyarázza ki magát, hogyan nézzen a főnök szemébe…
 
„B” amikor látta, hogy késni fog, rögtön felhívta főnökét, elmondta mi a helyzet és biztosította, még aznap ledolgozza az elmaradást. Aztán megnyugodva végig gondolta a nap hátralevő részét, számba vette, mit tehet, hogy korrigáljon. Amikor beért, csak odabiccentett és intett a főnöknek, majd azonnal munkába lendült.
 
„B” nem értette, hogy „A” mit idegeskedik? „A” nem értette, hogy „B”, hogyan lehet ilyen pofátlanul nyugodt, mikor ő is ELKÉSETT!!!
 
A katasztrofizáló sangolás kiküszöbölése végett, fókuszáljunk a biztos, kézzelfogható itt és mostra, egyszerűen fogadjuk el a helyzetet, és ne fantáziáljunk (sangoljunk) arról, hogy „mi lesz, ha…” Ezzel elkerülhető az aggódások ördögi spirálja.
 
A sangolni igét még ne keresse szótárakban. Magam találtam ki és használom 10 éve a rendeléseimen, hogy elkülönítsük ezt a negatív érzések által vezérelt, beszűkült „gondolati sodródást” a tudatos, ésszerű gondolkodástól.


3. Gondolataink átformálása (átkeretezés) 


A negatív stressz, mint a fenti példában is láthattuk, hajlamossá tesz arra, hogy rendkívül szűk kereteken belül „gondolkozzunk”, és csak a helyzet lehető legrosszabb végkimenetele lebegjen a szemünk előtt.
 
Ilyenkor próbáljunk meg kicsit gondolatban hátrébb lépni és ne a „problémára” összpontosítsunk, hanem igyekezzünk a helyzet minősítése nélkül észrevenni, milyen előnyeink származhatnak az adott szituációból. Például, ha elbocsátottak, gondoljunk arra, hogy átmenetileg több időnk lesz a családra vagy a hobbinkra.
 
Az átkeretezésről (refraiming) többet olvashat egy másik blog bejegyzésünkben >> Tévhitek a stresszről 1.



Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, ossza meg a Benzo blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!


Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...


Dr. Kopácsi László
győri pszichiáter | life coach | blogger
gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog elindítója és szerzője
Facebook



Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!



Facebook - Google - Kérem, jelezze hogy tetszett! Kérem, Facebook like - kicsi jelezze, hogy tetszett!

 Hozzászólások
Hozzászólás szövege
Ellenőrző kód

+36 30 286 2097

PSZICHIÁTRIAI RENDELÉSEK

Győri rendelés (17 eFt/óra)
Budapesti rendelés (VIP)
Skype rendelés

Bejelentkezés
+36 30 286 2097

Szavazzon!

Orvosi segítség a gyógyszer leszokáshoz - 2017 ősztől
Akaratlanul pszichiátriai gyógyszerfüggővé (altatók, nyugtatók, antidepresszánsok, szorongásoldók) váltakat segíteném a gyógyszer-elhagyásban. Milyen szakmai segítséget venne igénybe legszívesebben?
Ismeretterjesztő előadás (általános összefüggések)
96 szavazat (9%)
Online Szakvélemény + Személyre Szabott Otthoni Gyógyszer Leszokási Útmutató
643 szavazat (63%)
Videotréning (általános összefüggések)
130 szavazat (13%)
Gyógyszer-specifikus, Kiscsoport
151 szavazat (15%)
1020 szavazat összesen

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva
© Copyright 2008-2017
Online Szakvélemény Kft.a GyMS Megyei Ker. és Iparkamara tagja: GY14324549
NAIH-74689/2014

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert és a gyógyulást preferálja. Céljai: 1. ismeretterjesztés, tévhitoszlatás és betegedukáció. 2. a pszichiátriai gyógyszerek által okozott gyógyszerfüggőségek (nyugtató-függőség, altató-függőség, antidepresszáns-függőség) megelőzése és otthoni kezelésének elősegítése. 3. a hatékony önsegítés támogatása.

A stresszdoktor.hu oldalain található Információk nem pótolják, hanem kiegészítik a pszichiáter, pszichológus személyes szakmai segítségét. Nem helyettesítenek semmilyen szaksegítséget. Amennyiben kérdése támad, forduljon pszichiáterhez, pszichológushoz!

A (benzodiazepin, nyugtató, altató, antidepresszáns, stb.) gyógyszerszedési kockázatokról és a mellékhatásokról, mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb