A rendszeres nyugtató szedés olyan, mint az állandóra beállított automata kerti öntözőrendszer. Amikor nagy a szárazság – értsd stressz –, nagyon jól jön, ha van: a kert üde, zöld marad, az addigi munka nem vész kárba, a gyökerek nem pusztulnak el. Ugyanígy segíthet a nyugtató is a legstresszesebb (!) időszakokban – átvészelni a krízist, amikor a szorongás, az álmatlanság elviselhetetlenné válik és kell a gyors enyhülés.
De, ha az öntözés állandóvá válik, a gyökerek elkényelmesednek: nem keresnek mélyebb rétegeket, nem edződnek meg, és a növény egészsége – paradox módon – törékenyebb lesz. Amikor pedig visszatér az eső/erő – a természetes víz –, az öntözőrendszer, a mesterséges segítség fokozatosan feleslegessé válik. Ha ilyenkor mégis működtetjük, túlöntözzük a talajt, s a növény gyökerei rothadásnak indulhatnak.
Így van ez a nyugtatókkal is. Krízishelyzetben "aranyat érhetnek", ám amikor a körülmények megváltoznak – rendeződik az élethelyzet, „rendezzük végre közös dolgainkat”, javul az alvás, nem-gyógyszeres stresszkezelő technikákat vetünk be, megjelennek a „természetes esők” –, akkor már feleslegessé, sőt károssá válik a folyamatos „öntözés”
A fokozatos nyugtató elhagyás olyan, mint amikor lassan, ütemezetten állítjuk vissza az automata öntözést: egyre ritkábban, egyre kevesebbet adunk hozzá, amíg a kert már önállóan is szépen zöldell. A test és a lélek ekkor újra felfedezi a saját belső erőforrásait, és a „felesleges locsolás” helyett az önállóság válik az alapállapottá.
Mikor jön el az ideje a nyugtatók fokozatos elhagyásának?
Ha valaki több mint egy hónapja mindennap szed nyugtatót (benzodiazepint), érdemes felvetni neki, vagy az orvosának a fokozatos csökkentés szükségességét.
Vannak olyan élethelyzetek és kockázati tényezők, amelyek különösen sürgetővé teszik a leszokást:
Idősebb életkor (65 év felett)
Az idősebbeknél amúgy is gyakoribb az elesés, a csonttörés, valamint a feledékenység és a zavartság. A nyugtatók (feszültségoldók) ezeket a problémákat még inkább felerősíthetik.
Többféle nyugtató vagy pszichoaktív szer (kémiai stresszcsökkentő) együttes szedése
Ha valaki többféle szorongáscsökkentőt (Frontint, Loranxilt, Rivotrilt stb.) szed egyszerre, vagy a nyugtatót ópium-származékokkal (erős fájdalomcsillapítóval), esetleg alkohollal együtt szedi. Ezek a pszichoaktív szerek egymásnak a központi idegrendszert (KIR) tompító (depresszáns) hatását felerősítik, ami igen veszélyes is lehet...
Különösen kockázatos, ha valaki mindezek mellett az előírtnál magasabb (szupraterápiás) dózisban szedi a nyugtatót.
Bizonyos meglévő agyi, vagy pszichés problémák
♦ Akiknél memóriazavar, szellemi hanyatlás (bármilyen típusú demencia) áll fenn.
♦ Akik fejsérülést (traumás agysérülést) szenvedtek el korábban.
♦ Akiknek jelenlegi vagy múltbeli szerhasználati problémái voltak/vannak – különösen alkohol- vagy nyugtató-, altatófüggőség.
Alább részletesebben összefoglaltam a legfontosabb, szakmai irányelvekben (guideline) és más tudományos forrásokban is megjelenő indikációkat, amikor indokolt (vagy minimum erősen megfontolandó) a benzodiazepin nyugtatók fokozatos elhagyása. Minden pontnál röviden jelzem a miértet is.
1) Hosszabb távú (>4 hét), mindennapos nyugtató szedés
Miért? A nyugtatók (feszültségoldók) hosszútávú hatásossága nem bizonyított, ellenben ilyenkor nő a tolerancia (hozzászokás) és a gyógyszerfüggőség / gyógyszer-megvonási tünetek kockázata, ezért a kockázat–haszon arány romlik. A legtöbb szakmai ajánlás a rövid távú (2–4 hét) használatot tartja elfogadhatónak; tartós szedésnél rendszeres felülvizsgálat és a csökkentés megfontolása javasolt.
2) Időskor (≥65 év)
Miért? Idős korban a benzodiazepinek a kognitív hanyatlás, delírium, egyensúlyzavar, esések és csonttörések kockázatát különösen növelik. Élettani hátteréről egyszer már írtam: Nyugtatók, altatók (benzók) és égési sérülések 1.
A benzodiazepin adás kockázat-haszon elemzése időskorban hamar a kockázatok felé billenti el a mérleg nyelvét…
A Beers-kritériumok potenciálisan nem megfelelőnek (PIM) minősítik őket, ezért időskorban a felírásuk, szedésük ill. szedetésük (idősotthonok!) általában kerülendő. Amennyiben mégis rendszeresen, vagy hosszabb ideje szedi őket valaki, a lassú leépítésük ajánlott. Ellenkező esetben önmaga épül le (gyorsabban)!
3) A nyugtatók együtt szedése opioidokkal vagy más központi idegrendszeri depresszánsokkal
Miért? A különböző KIR-i depresszánsok szedatív hatása összeadódik (kumulálódik) és megnő a "túladagolásos" (overdose) légzésdepressziók, fulladások kockázata. A CDC 2022-es opioid irányelve külön figyelmeztet a BZD–opioid együtt adás veszélyeire, ezért a kombináció kerülendő, fennállásakor a BZD-csökkentés indokolt.
4) Alvás közbeni légzési kockázatot növelő állapotokban: pl. obstruktív alvási apnoe (OSAS), krónikus hipoxia, COPD
Miért? A benzodiazepinek több okból is rontják az éjszakai oxigenizációt, fokozhatják a horkolást és a légzés kimaradásokat; ezért ezekben az állapotokban kerülendők. Szedés esetén a nyugtatók leépítése javasolt.
5) PTSD (poszttraumás stressz zavar)
Miért? A BZD-knek PTSD kezelésében mutatott csekély/hiányzó hatásossága, káros mellékhatásaik és a figyelmet valamint megértést (!) megkövetelő pszichoterápiák hatékonyságának korlátozása miatt a VA/DoD 2023 irányelv ellenjavallja a benzodiazepinek (nyugtatók) rutinszerű alkalmazását PTSD-ben. Ha valaki mégis szed szorongáscsökkentőt, a csökkentése erősen megfontolandó.
6) Aktív vagy kórelőzményben szereplő szerhasználati zavar (különösen alkohol, nyugtató, ill. altató-függőség)
Miért? Ilyenkor – hatékony önfejlesztés és pszichoterápia nélkül – az ismételt gyógyszer használat miatt fokozott az újabb visszaélés és a függőség, vagyis a visszaesések kockázata. A gyógyszer alkalmazási irányelvek a kockázat–haszon egyéni és többszöri mérlegelését, ill. a nyugtató leépítés előnyben részesítését javasolják.
7) Kognitív zavar, korábbi traumás agysérülés, eséskockázat
Miért? A benzodiazepinek dózisfüggően rontják az egyensúlyérzéket, a figyelmet, memóriát, pszichomotoros teljesítményt, ellazítják az izmokat, meghosszabbítják a reflexidőt, emiatt növelik az elesések és az ezzel járó fej, végtag, és medence sérülések kockázatát. Ilyen helyzetekben a leépítés indokolt.
8) Alvászavar (inszomnia) krónikus gyógyszeres kezelése
Miért? Krónikus inszomniában sem a BZD hatóanyagtartalmú altatóknak (Dormicum, Eunoctin, Gerodorm, Lendormin, Midanxil, Signopam), sem a Z-altatószereknek (zolpidem, zopiclon, eszzopiklon) nem bizonyított a hosszú távú hatásossága. Egyedül az eszopiklon (Esogno) jelent kivételt – legalábbis egyelőre.
Azért vagyok kételkedő, mert terápiás bevezetésük elején a Z-szereket is "terápiás optimizmus" lengte körül, mígnem berúgta az ajtót a valóság: a Z-szerek, szinte semmivel sem biztonságosabbak a benzodiazepin altatóknál.
9) Egyéb okok: megszűnt az indikáció: pl. a beteg valami más (nem a BZD nyugtatók!) miatt meggyógyult, vagy meggyógyította magát; a beteg nem szeretne tovább nyugtatót, nyugtatókat szedni
Miért? A legújabb 2025-ös irányelv szerint a nyugtatókkal történő gyógyszerelést rendszeresen felül kell vizsgálni; ha a haszon nem múlja felül a kockázatot, akkor a gyógyszerszedővel közösen megtervezetten, fokozatos nyugtató elhagyás javasolt.
Mit jelent a nyugtató elhagyás a gyakorlatban?
Nem kell megijedni: a fokozatos elhagyás nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra abba kell hagyni a gyógyszert. Éppen ellenkezőleg: apránként, lassan, biztonságos ütemben csökkentjük az adagot, így az idegrendszer fokozatosan alkalmazkodik a természetes állapotához, az egyre kevesebb gyógyszerhez.
Kevés kivételtől eltekintve a nyugtatószerek lassú, fokozatos elhagyása nem igényel pszichiátriai, vagy addiktológiai osztályos felvételt. Otthon is lemenedzselhető. Csak elég időt és figyelmet, valamint megfelelő támogatást kell rá szánni. Általánosságban az elhagyás 6-12 hónapot igényel, de van, akinél néhány évet. Előre sajnos nem megmondható.
A hirtelen abbahagyás olyan, mintha autóval nagy tempónál rántanánk be a kéziféket: nagyon veszélyes...
A fokozatos csökkentésnek ezzel szemben az előrelátó, időben elkezdett, lassú fékezés a megfelelője.
Általános elv: apró lépésekben, hetek-hónapok alatt haladni a gyógyszerszint (kockázat-haszon) optimalizálása felé. Ha a panaszok felerősödnének, lassítunk; ha stabilizálódik az állapotunk, mert megszűnnek a megvonási tünetek, óvatosan csak akkor mehetünk tovább.
Nem a gyorsaság a cél, hanem a biztonságos megérkezés.
Tipikust írtam, de minden jó csökkentés egyénre szabott! Ugyanannak a gyógyszer, ugyanazon adagjának, ugyanannyi idő után, van akinek 8–12 hét, másnak 6–12 hónap a „kényelmes”.
A nyugtató elhagyása nem sprint, hanem túra: mindig csak rövid szakaszokat megyünk előre, néha megállunk és szintet tartunk. Olykor, ha túl sok útakadály kerül elénk, újratervezzük az utat, hogy célba érjünk.
A lényeg, hogy jó útvonalterv legyen, legyen velünk képzett túravezető és legyenek elérhető kapaszkodók, vészforgatókönyvek útközben.
A legtöbb motivált, leszokni akaró, aki lassan, türelmesen, megfelelő támogatással halad – célba ér! Még ha az út kanyargósnak is tűnik bejárása idején. Vissza felé nézve ez is egyenesnek tűnik majd, annyi vargabetű az Életünkben, melyeket bejártunk.
SZAVAZÁSI LEHETŐSÉG ⇒ Legalul a Kapcsolódó anyagok alatt
Az egy percen belül kitölthető „Te hol tartasz most a nyugtatóval?” szavazás teljesen névtelen, de a közösen kirajzolódó kép segít abban, hogy lássuk: az Olvasók aktív fele éppen melyik szakaszban jár, milyen akadályokkal küzd, és a nyugtató elhagyás során milyen "kopácsidoktoros" erőforrásokra támaszkodna.
Érdemes őszintén szavazni, mert a válaszaitok alapján olyan új írásokat és hasznos segédanyagokat készítek a Benzo Blogra, amelyek még pontosabban szólnak Hozzátok – és továbbra is hiánypótló segítséget nyújtanak.
Ha szeretnél időben értesülni ezekről, érdemes feliratkoznod a Stressz Doktor Hírlevélre is.
A Benzo Blog célja immár több mint 10 éve ugyanaz: valódi kapaszkodót adni mindazoknak, akik nyugtatót, altatót és/vagy antidepresszánst szednek, és hiteles, támogató, közérthető, ugyanakkor szakmai alapokra épülő tudásanyagra van szükségük – bárhol is tartanak ezen az úton.
Üdv a közösségben!
Ha fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is.
Ha benzodiazepin nyugtatót vagy altatót szed, ne feledje kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet – segíthet tisztábban látni a saját helyzetét.
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még!
Dr. Kopácsi László
pszichiáter szakorvos
nyugtatók, altatók és antidepresszánsok biztonságos optimalizálása
Benzo Blog – alapítva 2014-ben
társadalmi felelősségvállalás jegyében
Kapcsolódó anyagok
.jpg)
